Dunántúli Protestáns Lap, 1915 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1915-02-28 / 9. szám

70. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1915. állani Jézus mellé és nem hűségből: éppen olyan utá­latos, midőn a földi harcok idején egyes népek azt lesik, hogy melyik fél lesz a győztes, hogy ahhoz állja­nak és jelentkezzenek az osztozkodásnál a koncért. Vili. Emeljétek fel sziveiteket Istenhez! Reformáció emlékünnepén mondatott. A világháború kimagasló episodjait sorolja fel, melyekben kifejezésre jött az általános kér. felfogás: miként érvényesül a sebesültek gondozásánál a kér. felebaráti szeretet magasztos tör­vénye? s miként dőlnek le a felekezeteket egymástól elválasztó korlátok? És felsóhajt: Ah, hogy ennek a szörnyű megpróbáltatásnak kellett bekövetkeznie, hogy így összesimuljunk és megértsük, hogy egy Atyának gyermekei vagyunk mindnyájan ! S pompásan szögezi le az igazságot, hogy a reformátorok nem gyülölséget akartak teremteni fellépésükkel, hanem Isten nevében egyetértéssel akarták megtisztítani a hitet a képmuta­tástól. „Oda akarták terelni a körgondolkozást, ahová most a szorult helyzet olyan természetesen vitte a lelkeket“. IX. Az Istent féljed! E beszéd az ajkai templom felavatása alkalmával mondatott s lapunkban kellőleg volt méltatva. X. Én az Úrra nézek, várom az én szabadításom Istenét. Kitűnő beszéd. Az összehasonlítás a vallás­talan és egymás iránt ellenséges indulatu és bizal­­matlankodó Mikeás kora és a mai háborúval letűnő pártokra szakadó és egymást leócsárolt korunknak : pompásan sikerült. Szinte kiált az a vas következtetés, melyet a szerző kihoz beszédéből. Kár, hogy egy szószéki beszéd keretében nem szabad jobban kidom­borítani, csak futólag érinti a politikai-, egyházi- és szociális izgatások nyomán felbillent lelki egyensúlyt, melyre frappáns felelet a mai világháború intelme. Ezzel el is végződnek a világháború idejére szóló beszédek, melyeknek mindegyike elő-, vagy utó imád­sággal is el vannak látva. Ezeken túl van még a kötetben egy köznapi reggeli imádság, két köznap estéli, egy köznap esti elmél­kedés és imádság, egy esketési beszéd és egy úrvacsora osztási szertartási beszéd. Mind a háborús időkre vo­natkozó. A függelékbe felvett 3 köznapi és 1 áldozócsötörtöki beszédről most csak annyit, hogy ezek is méltóan sorakoznak az alkalmi beszédek és imádságok mellé. Többé-kevésbbé alkalmiak ezek is, de mégis az álta­lános kereten kívül maradnak, róluk csak úgy emlé­kezem meg, mint a kötet függelék-darabjairól. Resummálva az elmondottakat: Kis József helyes dolgot követett el, amikor ezeket a pompás beszé­deket kötetbe foglalva, kiadta. S még helyesebb lenne, ha fél utón meg nem áll, hanem egyéb beszédeit is közre bocsátja. Mondom ezt pedig azért, mert aki rövid idő alatt egy kötetnyi beszédet megir a kapkodás és elhamarkodás [átszata nélkül, az, ha több idő is áll még rendelkezésére, maradandó értéküt produkál. Sárkeresztes, 1914. december 30. BABAY KÁLMÁN. @ ® @ . Mivel a más kerületi egyházi lapok aránylag kevés helyre járnak ebbe a mi kerületünkbe, megemlítjük, hogy azok is mind jó véleménnyel vannak a most itt is ismertetett beszédek felől. P. o. a Sárospataki Ref. Lapok f. évi január 31. számában a többek közt ezt olvashatjuk: „K. J. a sötét borulat felett is meglátja a fénylő szivárványt, a keserűből is édest fakasztó isteni gond­viselést. Hite fénylik, mint zivatarban a világító torony és fényt szór az elcsüggedt és elborult lelkek útjára. Ezért napjainkban nagy értékű a K. J. esperes könyve. Ilyen balzsamcseppekre igehirdetőnek és igehallgatónak nagy szükségünk van, hogy ne csüggedjünk háborúnk­ban. A függelékben levő beszédek nem aktuálisak; de ezek is egy sok tudásu elmének és mély hitü léleknek nagy gonddal koszorúba gyűjtött gondolatvirágai. Egyen­ként részletesen nem ismertetem e beszédeket; csak általában mondok róluk annyit, hogy egy hivatásos, lelkes, modern egyházi iró kiváló alkotásai azok úgy szövegszerüség, szerkezet és stílus, mint korszerűség tekintetében. Az imádságok a beszédekkel szerves kap­csolatban álló tartalmas és megindító szép imák. Végül azt is szükségesnek látom felemlíteni, hogy K. J. városi gyülekezetek igényeinek és értelmének színvonalán ál­lanak, de azért a falusi templomok szónokai is sok értékes gondolatot meríthetnek beszédeinek gazdag ki­forrásából“. Zajdó László. Ugyané lap ugyané számá­ban a szerkesztő azt Írja: „K. J. kötetéről Papp József tömöri lelkész is irt lapunk számára ismertetést; tér hiánya miatt csak a következőket közölhetjük belőle: „Ezekben a szigorúan szövegszerű, a homiletika min­den kívánalmának megfelelő beszédekben szerző bámu-ElsőrendÜ haranggyár, szerel a kitűnő Pozdech-féle rendszer szerint, mely annak Idején ő felsége a király által két aranykereszttel lett kitüntetve. Meaekönnyfi Indítás, nem rezegtetl nz állványt, még kevésbbé a tornyot. Csupán előnye van, hátránya nincsen. Mérsékelt árak, szolid kiállítás. Kedveié fizetési feltételek. Felülmúl minden eddigi szerelést. Jurisics Márton harangfelszerelő gyár Budapest, Rózsa-utca 51—53-ík szám alatt. Alapítva 1868-ban, — - Telefon 77—51. sz. Elvállal minden e szakmába vágó munkát, úgymint j elsőrendű harangok szállítását, régi harangok étöntését, régi harangok átszerelését Pozdech-féle forgatható öntött­vas-koronára, esetleg forgatható kovácsoltvas-koronára, kikopott csapok kicserélé­sét, stb. Készít fekvő ée álló harangvas-állvánjrokat Jutányos áron. Költségvetéssel szívesen s so Igái. Jutányos árak, pontos ée tisztességes kiszolgálást -Kívánatra saját költségemen utazom a hely színére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom