Dunántúli Protestáns Lap, 1915 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1915-11-28 / 48. szám

DUNÁNTÚLI PfeOTESTÁN SLAP. í 915 382. oldal. Krisztus: „valaki megtartja az ő életét, elveszti azt, aki pedig elveszti az ő életét én érettem, megtalálja azt“. S itt már végkép aláhajlik útunk a Judás útjára. Élet, te drága, te mindennek alapja, aki édes vagy a nyomo­rultnak is, te tőled válni, téged elveszteni ? Egy jöven­dőért, mely a siron túl vár ? „Mit akarsz nékem adni, te anyagi világ?“ Csendül a harminc pénz s bár meghajol terhe alatt a váll, bár ránc szántja, vési az arcát, az anyagi világ javaiért eldobja magától Judás a Krisztus-követés gazdagságát. Ki érti meg a Krisztus tisza szenvedelmét? Harcolni a munka vértelen harcával, hogy nemessé válljék a világ, szentté az öröm, boldoggá a sirás, szerető fele­baráttá az ember, tisztává a szív, tökéletessé a lélek ! Imé, kivigyorogja a szentet a tisztátalan, pokol gyöt­relme tombol a sirók ajakán, mint vadállat öli fele­barátját az ember, ősi bűnök karján tehetetlenül fetreng a szív, a Krisztus munkásának kezéből csüggedten esik ki a szerszám. Mit akarsz nékem adni vilég szenve­delme ? Csendül a harminc pénz, láz ég a szemben, piroslik az arca, reszket a kéz, reszket a szív, csendül a pohár, zendül a dal, zokog a feleség, pusztul a gyer­mek. Cseng a harminc pénz, csengése oly siket. Mit adsz nekem világ? Ha semmit adsz is, ha mindent elvéssz is, rohan Judás a pusztító szenvedelembe. (Folytatása következik.) A GYERMEKEK EVANGÉLIUMI KERESZTYÉN NEVELÉSÉRŐL. — Budapesten, november 1-én tartott konferencia határozata. — 1. Megemlékezvén arról, hogy isteni Mesterünk és Megváltónk maga is a felserdülö új nemzedék megnye­résében látta biztosítva ügyének, az Isten Országának győzelmét, valamint arról is, hogy a keresztyén egyház két­ezeréves történetében minden virágzás és fellendülés együtt járt azzal, hogy az Evangélium igazságait és erőit jó korán igyekeztek érvényesíteni a gyermekek tanításában és nevelésében és hallgatva a józan ész parancsoló szavára is, mely szerint igazolhatatlan vétek az emberi léleknek az Isten Országában való megtérítését későbbi életkorra halasz­tani, amikor kialakult szokások és megrögzött jellem­vonások sokszor nehézséggel állják annak útját és amikor az életnek legüdébb, legszebb évei már vissza­hozhatatlanul tovasiklottak az Evangélium megszentelő hatása elől: az értekezlet hangsúlyozottan kifejezi azt az ünne­pélyes meggyőződését, hogy mindenkinek, aki nem­zetünk jövőjét, evangéliumi egyházaink felelevene­dését és a bennük élő egyének legjavát szivén viseli, Isten és lelkiismerete előtt szent kötelessége egyé­nenként is és ahol alkalmat talál rá, másokkal egye­sülve is, minden lehetőt megtenni arra nézve, hogy minden gyermek már gyermekkorában eljusson az isteni kegyelemnek Jézus Krisztusban való ismeretére és elfogadására. Kifejezi továbbá az értekezlet azt a komoly, aggódó egyházszeretettől sugalt kívánságát, hogy egyházaink hivatalos vezetői a jövendő súlyos esélyeinek világos átlátása és mérlegelése alapján vegyék revízió alá az új nemzedék keresztyén tanítása és nevelése terén eddig végzett egész munkájukat, évtizedek felgyűlt tapasztalatainak következetes értékesítésével változ­tassák és módosítsák hitoktatásukban, konfirmációi tanításukban s a gyermekek istentiszteleti gondozá­sában eddig követett terveiket és módszereiket a gyermeki lélek igazi természetének és szükségletének megfelelőleg, hogy mindezen egyházi tevékenységek a beléjük fektetett szellemi és anyagi erőnek meg­felelő kielégítő eredményeket termelhessenek. 2. Tekintettel arra, hogy a gyermeki lélek kialakulá­sára a legbefolyásosabb tényező a családi kör, mely­nek hatását ha hiányos, nem pótolhatja, ha helytelen, nem ellensúlyozhatja eléggé semmiféle más nevelési tényező, amelynek befolyását egész életen át áldani vagy sinyleni fogja a gyermek a szerint, hogy meg­kapta-e benne jövendő boldogságának minden előfel­tételeit vagy nem; továbbá tekintettel arra, hogy a gyermek lelkének irányítása Isten és ember előtt elsősorban a szülők kiváltságos joga és kötelessége, melynek felelősségét senki másra át nem háríthatják: az értekezlet sürgetően szükségesnek tartja, hogy minden, magát keresztyénnek nevező család ne csak megélhetési biztosíték és ne csak a földi életre szóló nevelést nyújtó intézmény legyen gyermekei számára, hanem legyen gyermekei vallási életének is elsőrendű melengető otthona és rendszeres ápolója, a természeti és érdekközösségen felülemelkedve és minden tagjának hitközösségévé válva; ennek intézményes kifejezésére és biztosítására az értekezlet minden keresztyén családfő mulaszt­jfl RÉGNER PÁL PÁPÁN. H= __ »S TEMPLOMOK FESTÉSÉRŐL SZÁMOS ELISMERŐ LEVÉL! TÖBB KIÁLLÍTÁSON SS !!_ KITÜNTETVE! TÖBB PÁPAI ÉS VIDÉKI TEMPLOM RESTAURÁTORA! EL- SS _ SS VÁLLAL SZOBÁK, TERMEK MŰVÉSZI FESTÉSÉT! ALAPÍTTATOTT J87Í-BEN SS CÍM- ÉS BETÜFESTÉSZETI — MODERN KIVITEL! — SZOLID ÁRAK• SS «« 7# t •_______________________________________________________________________ es

Next

/
Oldalképek
Tartalom