Dunántúli Protestáns Lap, 1915 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1915-11-21 / 47. szám

376. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1915. KÖNYVISMERTETÉS aO° JÉZUS ÖNARCKÉPEI. Irta ifj. Viktor János. — Hat elmélkedés. >gy csak most kerül bírálat alá ez a kis munka, annak a szerkesztőség által megbí­zott bíráló elfoglaltsága és hanyagsága az oka, de a szerzőt is, az olvasókat is hadd kárpótolja ezért a késedelemért az a tudat, hogy a bíráló helyett maga a háború bírálta meg ezt a munkát s amit a bíráló akart mondani e munka megjelenésekor, azt a háború okozta tisztább gondol­kozás igazabb értékelés és tisztább lelkiség igazolta. Hadd írjuk első helyre, ami a legbecsesebb e hat beszédben, megtalálja az emberi lélek legnagyobb szükségérzetét a háború idején s ennek a szükség­érzetnek megszüntetésére nem szavakat, nem is csak hideg gondolatokat, de táplálékot nyújt. A beszédek bár a háború ideje alatt készültek, mégis a szószéken a háború nem a háború lábán, de az evangélium lábán jár. Benne van ezekben a beszédekben, ha nincs is kiírva, hogy az evangélium több és nagyobb, mint a háború, még ha a háborúban nemzetek sorsa dől is el. A beszédekben így ütődik át a theodicea, mert minden háborúval foglalkozó beszédben megkövetel­jük, hogy nyilvánuljon theodicea, amely egyben fok­mérője is az igehirdető evangéliumi mélységének. A háborúval annyit foglalkozik, amennyi Krisztusra tartozik belőle, mint királyra, orvosra, magvetőre. Megtaláljuk a sorozatos beszédek egyik legnagyobb követelményét, hogy össze vannak szőve, sokszor talán nagyon is világos szavakkal, de ezek az egymásba szövődő szálak adják az egységes képet. A magvető, a gazda, az orvos, a vőlegény ugyanaz a személyiség, csak az élet és a hivatás különféle viszonylatai szerint kap más-más nevet, de mindig Üdvözítő, aki igényt tart az életre s igényt az élet minden viszonylataiban az emberre. Stílusa az iró logikus gondolkozásának hű kísérője és kifejezője, épp azért nemes és intelligens. Laza gondolkozáshoz szokott figyelmetlen olvasónak kissé nehéz olvasni, bár éppen nem mondhatjuk, hogy nem a legerőteljesebb magyar nyelven fejezi ki az iró gon­dolatait. Mint szónoki műalkotást, külön is kiemeljük a „Magvető“ cimü beszédet, melyben a szónoki elem az okfejtés logikájában, az értékek szembeállításában s a gondolatok parancsoló s lerázhatatlan kényszerű­ségében áll előttünk, úgy, hogy felvétele meggazda­godást, elkerülése megszegényedést s kinzó önvádat teremt. Ez az egyetlen módja a maradandó s építő szónoki hatásnak, mikor a szónok nem veszi el Istentől a dicsőséget. A háború alatt bizonyára sok igehirdetőnek nagy változáson ment át nézete a háborúról — különösen akkor tűnik ez ki, ha összehasonlítjuk a háború elején mondott beszédeket a mostaniakkal —, bár még most sem tisztázódott egyetemesen és végérvényesen, hogy mi Isten akarata a háborúval az egyetemes keresz­­tyénség s benne a magyar keresztyénség jövendőjére nézve, de mind hatalmasabban kezd kialakulni a „nagy tanítás“ eredménye, az az egyesítő gondolat, hogy Jézus Krisztus nélkül nem lehet a földön élni, sem boldogulni, sem társadalmi rendet, még egyházpolitikát se folytatni, mely végül csődöt ne mondana. Nem a keresztyénség — mint a háború harmadik hónapjában írták — mondott csődöt, de a Krisztus nélküli világ­nézetekre és elvekre épített intézmények és berendez­kedések. Ezt sikerült a szerzőnek még a háború első felében megmondani, a változó, az elmúló közepette a változhatotlant, az elmulhatatlant úgy megrajzolni, hogy Jézus munkájának eredményeit is várjuk, ha igéjét, az Ö igéjét elhintjük. Boldog az a gyülekezet, hol így hirdetik az igét. sz. I. Isten igéje a háború idején. Ily cim alatt jelent meg Bodor János szászvárosi ref. lelkész 28 egyházi beszédet és 10 imádságot s orációt tartalmazó nagy értékű beszédgyüjteménye. A beszédek felölelik az egész egyházi évkört; van egy-egy adventi, karácsonyi, újévi, farsangi, böjti, húsvéti, pünkösti és két újkenyéri (1914 és 15-ben mondott beszéd; egy Ferencz Ferdi­­nánd néh. trónörökösünk halála évfordulóján mondott imádsággal. A többi imádságok a király őfelsége születésnapján, a Kun-kollégium évmegnyitó és refor­máció ünnepein, a karácsonyi szünidő kiadásakor mondattak el; az alkalmi beszédek esküre készülő katonákhoz s a karácsonyfa alatt ünneplő sebesültek­hez vannak intézve; két hősi halált halt ifjú felett mondott gyászbeszéd zárja be kötetét. — Mindenik beszéd, melyeket cim szerint nem akarunk kiírni a tartalomjegyzékből, egy nagy és mély vallásos élmény világában tekinti a háborút, s egy kikristályosodott, sajátos igehirdető egyéniség bélyegét hordja magán. A kötet nagy nyereségét jelenti háborús egyházi beszéd irodalmunknak és bizonyára senki se teszi le kezéből gazdagodás és erősödés nélkül; az igehirdetőknek pedig bizonyosan nagyrabecsült segítőjük lesz nehéz feladatukban. Olvasóink figyelmét melegen felhívjuk reá. A kötet ízléses kiállításban Hoffmann és Kronovitz kiadásában jelent meg (Debreczen, Piacz-utca 49.). Ára fűzve 3 kor., csinos vászonkötésben 4‘50 korona. Keresztyén Lelkipásztor. Gyakorlati belmiszziói havi folyóirat protestáns lelkipásztorok számára. Szer­keszti Nyáry Pál pécsi ref. lelkész. I. évf. 2. szám. Tartalma: Hivatásunk legfőbb kelléke. (A pásztori munka gondos vézése.) A falusi lelkipásztor. Forgács Gyula. (Győzzük le a restszivüséget.) A keresztyén pedagógia három alapvető fejezete. Dr. Kovács Lajos. A biblia szerepe a lelkészi szolgálatban. Ny. P. Gyakori, minden hivatalos szereplésnél való használatot sürget. Diakonissza ügy. II. A diakonissza megbecsülése. Biberauer Richard. Egy ifjú Timótheushoz. Zsiga. Iratterjesztés a belmisszió szolgálatában. II. Ny. P. Az újjászületés. Bogdán Gyula. Amint vagyok. Ének szöveggel és dallammal. Ford. Varga Tamás. Csókol­játok a Fiút. Ádventi elmélkedés. Bitay Béla. Az élet országutjáról. Érdekes följegyzések. Beszédvázlatok, összesen 6. Mintaleckék, összesen 4. Apróságok. Iro­dalom. Szerkesztői üzenetek. A Keresztyén Lelkipásztor megrendelhető a lap szerkesztőségénél, Pécsen. Elő­fizetési ára egy évre 6 kor., félévre 3 kor. Szívesen ajánljuk lelkésztársaink figyelmébe. K. J. Ébresztő. Képes keresztyén ifjúsági és szépirodalmi havi lap. Felelős szerkesztő Megyercsy Béla. XV. évf. 1915 nov. füzet. Előfizetési díj a „Csendes percekkel“ együtt egy évre 2 kor., félévre 1 kor. Kiadóhivatal: Budapest, VIII. Főherceg Sándor utca 28. Tartalma: Szociális lelkiismeret. Megyercsy B. Ébresztő. Versek. Sántha K. Néhány sor Kálvin egyik leveléből. Pru­­zsinszky Pál. Megújhodás. Lampérth Géza. Mink lesz hát nekünk ? Megyercsy B. Keresztyén cserkészet. Öreg cserkész. Szemle. —. Parasztsziv. Irta Tildy Z.. Hírek. Levelesláda. K. J. Hl

Next

/
Oldalképek
Tartalom