Dunántúli Protestáns Lap, 1915 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1915-11-07 / 45. szám
45. szám. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 361. oldal. IRODALOM □Oa BIZONYSÁGTÉTEL. Egyházi beszéd, 1404-ben Prágában, a tartományi zsinat előtt tartotta Húsz János. Az eredeti latin szövegből fordította és jegyzetekkel kisérte Erdős Károly. Húsz János háláiénak 500-ik évfordulója alkalmából kiadta az Igehirdető. Nagybánya, 1915 julius 6. Nánási István nyomása. 18 + 2 lap. Ára ? háború, mely szinte minden figyelmünket igénybe veszi, nem igen kedvez a jubiláló hangulatnak. Irodalmunkban alig jelent meg néhány sor Húsz Jánosról, aki pedig azoknak a mozgalmaknak a révén, melyeket működésével életre hivott, hazánk életére is tekintélyes hatást gyakorolt a XV. században. Magában Csehországban is egészen jelentéktelen az az érdeklődés, melyet az évforduló keltett. Ök nem ilyenre számítottak. 1913-ban együtt voltam egy alkalommal az öreg Dusek superintendenssel és lelkesedve beszélte, hogy minő nagyarányú ünnepségeket szándékoznak rendezni a nagy martyr emlékére. 1914 áprilisában egy prágai középiskolai tanárral beszéltem, elmondta, hogy mint foglalják le a különböző irányok Huszt maguknak. És a háború zajában szinte jelentéktelenné zsugorodott össze a nagy lelkesedés. Most nem ér rá a világ a múltban elmerülni, most a jelennek él mindenki, hogy a jövőt biztosíthassa. A magyar közönség hálás lehet lie. Erdős Károlynak, a debreczeni Lelkészképző tudós és szorgalmas tanárának, hogy a jubileumi évet még sem engedte nyomtalanul elröppenni, hanem lefordította Húsznak egyik legnagyobb jelentőségű beszédét, mely mély bepillantást enged vetni az akkori papság életébe. Nagy bajoknak kellett ott lenniök, ahol ilyen súlyos kijelentéseket hallhatunk: (szerinte a papságot jellemzi) „az alantas élet, a szapora nyelv, a dologtalan kéz, a bőbeszédűség, az eredménytelenség, a nagyképűség, a könnyelmű cselekedet, az erőszakoskodó tekintély“ stb. Nem csoda, ha megharagudtak azok, akiket a jellemzéssel Húsz lefestett. De Húsz hajlíthatatlan és rettenthetetlen maradt. Mert így beszélni azután is, mivel maga mocsoktalan életű volt. „Vir inculpatae vitae, zeloque insignis“, írja róla egyik életrajzírója (História Persecutionum Eccl. Bohemicae, 1648. 25.) és még a jezsuita Balbinus is kénytelen igy szólni róla: „Inkább rendszeres, mint ékesszóló volt; de szerénysége, szigorú erkölcsei, kemény életmódja, gáncsnélküli magaviseleté, sápadt és sovány arca, modorának édessége és szeretetreméltósága mindenki, még a legalacsonyabb személyek iránt is, nagyobb erővel beszéltek, mint a legnagyobb ékesszólás*. (Id. Krasinski: Sketch of the Religious History of the Slavnnic Nations, Edinburgh, 1851, 30. sk. 1.) Húsz munkái nincsenek kezem közt, így a fordítás hűségét ellenőrizni nem tudom, de ismerve a fordító minden aprólékos részletre kiterjedő történeti érzékét J--------0 A □=c és látva a beszéd végére csatolt jegyzeteket, nyugodt lélekkel fogadom el pontosnak a fordítást is. Még egyszer köszönjük, hogy az 510 esztendős prédikációt megismertette velünk és tekintetünket a láthatatlan felé irányozta, amelyet látva volt Húsz is erős egész a tüzhalálig. Elismerés illeti az Igehirdetőt is, hogy a fordítást közzétette, vajha ezután többször is mutatna be ehhez hasonló szakavatott kézből ilyen, egyháztörténelmi jelentőségű prédikációkat. A füzetet melegen ajánljuk megszerzésre és olvasásra. p. j. oO@Oo Az Út I. évfolyam 1. száma megjelent. Néhány héttel ezelőtt közöltük ennek a lelkipásztori munka számára megindított folyóiratnak tervezetét. Most előttünk van már az I. füzete. Bátran mondhatjuk, hogy külsőleg ép oly csinos és formás, mint amilyen tartalmas és gazdag belsőleg. Negyedrét alakban, új garmonddal 3 teljes iv a terjedelme. Tehát így a külsejére is kiadós. De valóban ez a tartalmát illetőleg is. A „Csendes óra“ rovatban „Mit csinálsz itt Illés“ kérdésre felelve, igen belemarkol a lelkészek lelkiismeretébe R. L. Az Igehirdetés rovatban megint R. L. gyönyörködtet és épít „A bibliamagyarázatról“ adott elmélkedéssel és egy szép mintával. „A vallásos nevelés'-ben dr. Makay Sándor fejtegeti: Hogyan tanítsunk vallást? (Alapvetés: A vallástanítás célja, eljárási alapelve, a vallás taníthatósága, a vallástanító. Van egy példa is a tanításra: Sodorna és Gomora ... Azt mondja, hogy A jó vallástanító vallásossága lobogó, eleven, forró élmény. A hit légköre vegye körül személyét; ahol megjelenik, beszél, cselekszik, érezze meg a gyermek Isten jelenlétét.. . Nincs halálosabb bűn, mint olyan lélekkel tanítani vallást, mely üres és szűkölködik a menny minden javaiban. Komoly és félelmes valóság az, hogy a hazug és üres lélek hazugságot teremt és üres lelket alkot a maga ördögi képére és hasonlatosságára . . .“ És ezt a nagy igazságot szinte egészen figyelmen kívül hagyjuk. Az érzületet, az életet szinte semmibe se vesszük, beérjük a tudattal. Pedig tudás és lelkiismeret két különböző dolog. És sehol se tűnik ki értékük különbözősége úgy, mint a vallástanítóban. A gyülekezeti munka, pásztorkodás rovatban dr. Imre Lajos szól a lelkipásztor munkájáról a háborúban s aztán a gyülekezeti munka előfeltételeiről ... Az Út 1. számát a kiadók csak a megrendelőknek küldték meg. De van még úgy 150 felesleges példányuk. Tehát mutatványszámot még küldhetnek. Melegen ajánljuk olvasóinknak Az Út megszerzését. Előfizetési ára egész évre 6 kor., félévre 3 kor. Egyes szám ára 80 fillér. Kiadó' hivatala Kolozsvár, Bocskai-tér 1. A szerkesztőség elhatározta, hogy a lap szerkesztését mindig ingyen végzi s a mutatkozó jövedelmet a lap fejlesztésére fordítja. Gazdag a Kalászok, az Irodalom, a Lapszemle rovat is. Örömmel üdvözöljük a tudós és tettrevágyó szerkesztőket.
