Dunántúli Protestáns Lap, 1915 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1915-07-11 / 28. szám
220. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1915. a jó tulajdonságoknak, amelyekkel a magyarok Istene kiválasztott magyar nemzetét felvértezte, megajándékozta. Ez a magyar vallásosság, hithűség, ez a magyarok rendületlen hite, bizalma a magyarok Istenében, ez magyar kitartás, elszántság, hősiesség és dicsőség! Ez a csodás erő, mely megacélozza a mi hőseink védő karjait, ami megélesíti az ő kardjaikat, meghegyesíti az ő szuronyaikat és megáldja ágyúink, fegyvereink és gépfegyvereink gyilkos golyóit is, amikor hazánk védelmére ellenség ellen használjuk azokat. Ez az erő, amely megihleti, kitartókká, bizakodókká és ami fő, nélkülözni tudókká, maguktól mindent elvonókká, bőkezű adakozókká teszi itthonmaradottainkat. Most, tisztelt uraim, a magyarok Istene győzelmeinkben, hadi eredményeinkben megmutatta nekünk azt az igéretföldjét, melyet fokozott, sohasem lankadó erővel és kitartással elfoglalni hivatva vagyunk. Most kétszeresen szent kötelessége hazánkat védő katonáinknak, s nekünk itthonmaradottaknak, tovább küzdeni, hatványozottan dolgozni mindnyájunknak ott, azon a helyen, hova őt a végzet állította, mert csak ezzel és csak így biztosíthatjuk fegyvereinknek a végső, háborút befejező, békét parancsoló diadalmas győzelmet! Mi, akik itt jelen vagyunk, uraim, a hivatásunknál fogva reánk bízott nép, a mi nyájunk lelki vezetésére vagyunk hivatva, ép azért kérem az egyházmegye közgyűlésének összes alkotó tagjait, hogy úgy, mint eddig tettük, ezután se merüljünk ki a példaadásban s kövessünk el mindent, hogy népünk, nemzetünk önbizalma, akaratereje és önfeláldozó hősiessége meg ne lankadjon és becsülettel vívhassuk meg e nagy harcot és foglalhassuk el az ismént kifejtettek szerint nekünk már megmutatott igéretföldjét. Fogadjuk meg és kövessük az elborult elmével korán meghalt nagy írónknak nagy művében foglalt azt a mondását: „ember küzdj és bízva bízzál“, s ha mindezt megfogadjuk, ha hiszünk rendületlenül a magyarok Istenében és abban a varázserejü magyar géniuszban, akkor bizton hiszem és érzem, hogy: „jőni fog, mert jőni kell, egy jobb kor, mely után buzgó imádság epedez száz ezrek ajakán“. Ettől az érzéstől áthatva járulok hozzá az egyházmegye közgyűlésének megnyitásához és ily érzéssel kérem munkánkra, mellyel vallásunkat és hazánkat kívánjuk szolgálni, az Isten áldását! IRODALMI ÉRTÉK. z Irodalom történet 1914. évi márciusi füzetében Kristóf György röviden ismerteti Bodor Aladárnak Az irodalomtörténet korszakai, bevezetés az irodalom történet tanulásához c. értekezését. Kristóf szerint ifjú és felnőtt egyaránt okulhat belőle; siettem tehát megszerezni, hogy először én okulhassak belőle, sőt mivel Kristóf szerint, a dolgozat mint pedagógiai célt szolgáló mű teljesen sikerült, felhasználhassam ifjaink nevelésére s hogy másodsorban növendékeimnek ajánlva, azok is okulhassanak belőle. A pedagógiai célt úgy értem, hogy midőn ifjaink elméjét ismeretekkel gyarapítjuk, ugyanakkor erkölcsi érzületük, ízlésük nemesedjék, erősödjék a szépnek megérzésére, a jónak gyakorlására; az irod. termékek csak ilyen értelemben szolgálhatják a pedagógiai célt ; azt hiszem sohasem fog elavulni Kölcseynek helyes felfogása a költő hivatásáról: „Ha költő nevet csak az érdemel, ki nemesített érzelmeket hordoz keblében, ki a természetre s az emberi szenvedelmekre vizsgáló tekintetet vete, ki a való életet magas szempontokból vévé föl s dalát a szépnek és jónak s az örök dicsőségnek szentelé, hogy általa minden ifjú kebel szent lángra gyúljon; valljátok meg, akkor a költő jótevője az emberiségnek s nevét tisztelet és hála érzelmei között kell említenünk! A való költészet s a filozófia komoly Múzsája rokonszövetségben állanak; két tolmácsa a léleknek, mely az állatemberben isteni eredetet bizonyít, boldog, ki intéseiket érzeni és érteni megtanulhatá!“ Meglepő, hogy Kristóf nem vette észre Bodornak Kölcsey helyes felfogásától eltérő, határozottan kifejezett célzatát; a 8. lapon ezeket olvashatjuk: „csak így érkezik meg az ifjú a maga mai korának igaz megértéséhez, csak így lesz végül rokona és örököse a szellemnek, melyben aztán maga is továbbélni, ítélni, élvezni, munkálkodni. . . képes“. Tartalomban s alakban egyaránt kiváló jeleseink helyett, akiknek műveiből az iskolai élet folyamán ifjaink igaz magyar nemzeti szellemet, magyar becsületességet, egyenességet, Ízlést, nemes, erkölcsi életet tanulhattak: a modernisták olvasására akarja rábírni, hogy megtagadják magyar voltukat, erkölcsileg züllöttekké, enerváltakká legyenek; EGYHÁZMEGYEI JEGYZŐKÖNYVEK s minden más nyomtatványok nyomását tiszta, hibátlan kivitelben, jutányos áron elvállalja A FŐISKOLAI KÖNYVNYOMDA. Nyomdakezelő Kis Tivadar könyv-, zenemű- és papirkereskedő — Pápa, Fő-utca 21., hova a szives megrendelések inézendők.
