Dunántúli Protestáns Lap, 1915 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1915-07-04 / 27. szám
214. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1915. SZÓZAT. IRTA: RÁKOSI JENŐ. Európát dúló világháború borzalmasan gazdag képsorozatai felett egy asszonyi alak lebeg, mintha e háború tüzein keresztülmenve emelkednék tőlünk egy jobb világba. De bánatos szeme itt csügg az elhagyott földön a maga szegény árváin, akiknek anyja és százezer más árván, akinek patronája volt életében. Hohenberg Zsófia hercegasszony volt a Zsófia Gyermekszanatórium védőasszonya és most árván maradt tőle a szanatórium maga is. Mert hiszen azért, amiért e rettentő háborúban a magyar vitézek halálmegvetéssel küzdenek: az ő vére hullott el elsőnek azért a nagy és szent célért. Azt hittük, hogy a béke munkáiban várja őt egy nagy históriai küldetés nemzetek boldogítása körül, mert lám aki a szerelem csodás és titokzatos lobogója alatt formálta a maga és fenséges férje életét, rakta meg családi fészkét és készült a feladatra, hogy egy koronás főnek legyen gondenyhítő menedéke és biztató angyala: azt váratlanul egy durvább kéz kegyetlenebb történeti küldetésbe taszította át könyörtelenül. Ő volt a gondviseléstől kiszemelve arra, hogy holttestén át lépjen közibénk a háború réme, amelynek véres feladata, hogy igazságot tegyen népek, nemzetek, országok és fejedelmek között. És most, amikor hadaink páratlan kitartása és vitézsége folytán ennek az igazságnak közeledő lépteit mintha már hallanók: gondolatunk odaszáll a fejedelmi asszonyhoz, árvák anyjához, árvák patronájához, és idézzük elszállt alakját, hogy felmutassuk fogékony szivek előtt. Mert emléket szántunk neki, hozzá méltó emléket, nem kőbe, hanem szivekbe, hálás gyermekszívekbe vésve. Testi élete meghalt egy világkatasztrófa zord előjátékában ; lelke éljen elmulhatatlanul a jótékonyságban, a segítségben, a szeretetben, a hálában. Hohenberg Zsófia nevére gyermekvédelmi alapot kívánunk létesíteni s ebben fordulunk a magyar nemzet gyermekeihez, hogy segítsenek meg bennünket. Aki valaha boldog volt anyaságától, aki mint gyermek volt boldog édesanyja mellett; aki mint árva valaha könyet ejtett és érezte felebarátja simogató kezét, avagy aki meglátta vigasztalás nélkül az árvaság keserves ábrázatát : a boldog boldogságának okáért; aki boldogtalan, az azért, mert tudja mit jelent árvának, betegnek, szegénynek, boldogtalannak lenni: mindenki a saját jó szivéért és Hohenberg Zsófiának boldogsága teljében átlőtt anyai szivéért jöjjön és segítsen adományával nemes és szent célunkban. A háborúban elfolyt vér, a békében folyandó. könyözön keserveit akarjuk enyhíteni és egy mártírasszony tragikus halálának emlékébe kapcsoljuk a cselekedetet, melyre társul kérjük a magyar társadalom szivét, lelkét, eszét és becsületes két kezét, Isten és az árvák nevében. KÖNYVISMERTETÉS BESZÉDEK ÉS IMÁK HÁBORÚI ALKALMAKRA. II. kötet. Összeállította dr. Leticz Géza ref. (talán református?) theol. tanár a debreczeni egyetemen. Tiszta jövedelme a sebesültek számára beszerzendő vallásos iratokra. — Ára 5 korona. mind tovább dúló világháború alkalma elég gyorsan hivta létre az első után a háborúi beszédek és imák e II. kötetét. Egész egyházi irodalom fejlődött már ki e hosszú hónapok alatt, egyes jeles Íróink önálló füzeteiben és mégis — Kozma Andornak Az Újságban megirt mementó-szerü figyelmeztetését megszívlelve — azt kell mondanunk, hogy még többre van szükség, hogy a református egyház minden temploma a nemzeti és vallásos élet méltó csarnoka legyen e történelmi időkben. Ezt a nagy és szent célt óhajtja szolgálni ez a kezünk alatti, 332. lapra terjedő vaskos füzet. Tartalma 3 főrészre oszlik. I. Beszédek. II. Imák különféle istentiszteleti alkalmakra. III. Halotti beszédek és imák. A beszédek ismét 3 osztályba soroztainak. I. Egyházi beszédek közönséges vasárnapokon. II. Beszédek különös istentiszteleti alkalmakra. III. Beszédek vallásos estélyeken ; bibliamagyarázatok. Felöleli tehát a füzet tartalma az egyházi életnek, a lelkészi szolgálatnak csaknem egész mezejét. Szerzők neve s munkájuk cime már fel volt sorolva e lap hasábjain. Ez alkalommal tartalmukat óhajtjuk méltatni. S hogy ezt némi okszerűséggel hajthassuk végre, kifejezést adunk azon átalános véleményünknek, hogy egy-egy predikációs kötetben a jó igehirdető sohasem azt keresi, amire az ő hallgatóinak van szüksége. Hallgatóinak szükségletét neki magának kell ismernie. A jó igehirdető a prédikációs könyvekből a saját maga szükségletét igyekszik beszerezni. Egy PIrégner pál dFszfestö PÁPA. Ipfl TEMPLOMOK FESTÉSÉRŐL SZÁMOS ELISMERŐ LEVÉL! — TÖBB KIÁLLÍTÁSON W/J KITÜNTETVE! — TÖBB PÁPAI ÉS VIDÉKI TEMPLOM RESTAURÁTORA! — EL- I // nSjffl VÁLLAL SZOBÁK, TERMEK MŰVÉSZI FESTÉSÉT! — ALAPÍTTATOTT 1871-BEN. — CÍM* ÉS BETÜFESTÉSZET» — MODERN KIVITEL! — SZOLID ÁRAK!
