Dunántúli Protestáns Lap, 1915 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1915-06-27 / 26. szám

206. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1915. DR BAKSAY SÁNDOR TEMETÉSE. ősz pátriárka temetése az ő nagy nevéhez illő tisztelettel ment végbe e hó 20-án d. u. félhat órakor Kunszentmiklóson. A ravatal a templomban az urasztala mellett volt fel­állítva. Imádkozott Petri Elek budapesti lel­kész és egyházkerületi főjegyző mélységes meghatott­sággal. A gyászbeszédet Erdély tudós püspöke: dr. Kenessey Béla, konventi egyházi elnök mondta. A beszéd tenorja, hogy adjunk hálát az Istennek, aki e gazdag tehetséggel megajándékozta édes hazánkat és a magyar kálvinizmust. Gyönyörűség volt hallgatni, amint nagy hűséggel, éles szemmel jellemezte, elénk varázsolta a nagy szellem megnyilatkozásait az egyházi és állami élet, az egyházi és világi irodalom terén és azt a kitartó, lankadatlan odaadást, amellyel gyülekezetét építgette a hitben és vitte előre nyereségröl-nyereségre a kultúra terén. Még a templomban igen meleg érzés­sel búcsúzott el a na^y halottól dr. Beöthy Zsolt a Magyar Tudományos Akadémia és Kisfaludy Társaság nevében. Közben a helybeli kántor gyönyörű orgona­játéka és a kecskeméti énekkar gyászdalai jelentéke­nyen mélyítették az áhítatos hangulatot. A temetőben Kiss Ödön főgimn. tanár, az elhunyt hűséges, bizalmas titkára búcsúzott el igen szép beszéddel a nagy halot­tól. Erős megindulás, könnyekig menő elérzékenyülés kisérte ama szavait, melyekkel tudtul adta, hogy a sírfeliratot az elhunyt maga úgy fogalmazta meg, hogy az teljes hűséggel fejezze ki azt a boldog vi­szonyt, melyben élt éppen fél évvel előbb elköltözött nejével. „Két lélek eggyé lett. Nem váltak el sem a földön, sem a földben, sem az égben“. Aztán még dr. Prusinszky Pál, a budapesti theol. akad. igazgatója és Bállá, a solti egyházm. esperese, búcsúztak el tőle s ezzel véget ért a díszes temetés. Képviselve volt mind­egyik egyházkerületünk. Az erdélyiből ott volt a püspök, Lészai Ferenc főgondnok; a tiszántúliból gróf Degen­­feld József és a püspök helyett Kis Ferenc főjegyző ; a tiszáninnenből dr. Tüdős püspök, Czinke István; a miénkből Németh István püspök, Sárközy Aurél, Szabó György egyházmegyei gondnokok, Nagy Lajos, Kis József, Tóth Kálmán esperesek. A dunamelléki egyházkerület természetesen igen nagy számban volt képviselve, élén dr. Darányi Ignác főgondnokkal. A többi kerületekből is igen számosán voltak még jelen, de nincs helyünk a teljes névsor közlésére. Visszafelé Budapestig egy külön vonatot jól megtöltöttek a részt­vevők. . . Egy igazán összhangzatos, szép élet kedves emlékei gazdagították lelkünket e napon. Hála érte a a nagy Istennek és az ő választott eszközének: Baksay Sándornak! K. J. NÉPISKOLAI TANKÖNYVEINK. most folyó világháborúban, a közvélemény 'nézete szerint a népkultura, ha nem is egész­ben, de jó részben döntő befolyást gyako­rol a végleges diadal kivívásánál, mert rend­kívüli erőforrást, hogy úgy mondjam, fölé­nyes erkölcsi, lelki erőt nyújt a küzdelem számára. Azt pedig illetékes kulturpolitikusok régen hangoztatják: akié az iskola, azé a jövő. Ám az is elvitázhatlan, hogy a jó népnevelés felbecsülhetetlen erőforrása a nemzeti és állami életnek, de erőforrása az egyházi és istenes életnek is. Éppen ezért semmiféle áldozat sem sok, amit a népiskoláért hozunk, mert annak külső és belső élete, a haladás, az egyházi és nemzeti élet jogos kívánalmaihoz mérten még mindig sok a tenni­való, melyet a folyó világháború tanulságai csak szapo­rítanak, majd pedig sürgetnek. Helyt álló dolog ha 2—3 évi használat és alkal­mazás nyomán véleményt mondunk népiskolai tan­könyveinkről, különösen azokról, melyek egyházkerü­letünk kiadásában jelentek meg. Hiszen ezek érdekelnek bennünket legközelebbről. Igyekezünk tárgyilagosak lenni, mindenkor az ügyet, a célt nézvén, mindenek felett használni akarunk hitfelekezetünk népoktatás ügyének. Mielőtt tankönyveink bírálatába bocsátkoznánk, meg­jegyzem : ideális népiskolának azt tartanám, mely­ben kézikönyv használata nélkül érnénk el a legszebb, a legalaposabb eredményt. Ez volna az igazi intenzív népiskolai tanítás. Az ilyen tanításhoz azonban, nem szólva a minden vonalon kifejlett kulturális érzékről, két dolog szükséges, illetve nélkülözhetetlen feltétel: ideálisan felszerelt tanterem s minden izében képzett, hivatott tanító. Ezek nélkül ideális eredmény el sem képzelhető. Mivel pedig ez a két tényező általánosságban IFJ. STERN L1PÓT PÁPA, kossuth-u. 25. Mindennemű kézimunka-, himzési előnyomda-, rövidáru-, csipke-, szalag- és divat­cikkek raktára. Q Elvállal mindenféle templomi arany-, ezüst- s selyem díszmunkát, valamint fehér hímzéseket és kelengyék elkészítését. (□) Lelkiismeretes kiszolgálás!

Next

/
Oldalképek
Tartalom