Dunántúli Protestáns Lap, 1915 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1915-06-27 / 26. szám
206. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1915. DR BAKSAY SÁNDOR TEMETÉSE. ősz pátriárka temetése az ő nagy nevéhez illő tisztelettel ment végbe e hó 20-án d. u. félhat órakor Kunszentmiklóson. A ravatal a templomban az urasztala mellett volt felállítva. Imádkozott Petri Elek budapesti lelkész és egyházkerületi főjegyző mélységes meghatottsággal. A gyászbeszédet Erdély tudós püspöke: dr. Kenessey Béla, konventi egyházi elnök mondta. A beszéd tenorja, hogy adjunk hálát az Istennek, aki e gazdag tehetséggel megajándékozta édes hazánkat és a magyar kálvinizmust. Gyönyörűség volt hallgatni, amint nagy hűséggel, éles szemmel jellemezte, elénk varázsolta a nagy szellem megnyilatkozásait az egyházi és állami élet, az egyházi és világi irodalom terén és azt a kitartó, lankadatlan odaadást, amellyel gyülekezetét építgette a hitben és vitte előre nyereségröl-nyereségre a kultúra terén. Még a templomban igen meleg érzéssel búcsúzott el a na^y halottól dr. Beöthy Zsolt a Magyar Tudományos Akadémia és Kisfaludy Társaság nevében. Közben a helybeli kántor gyönyörű orgonajátéka és a kecskeméti énekkar gyászdalai jelentékenyen mélyítették az áhítatos hangulatot. A temetőben Kiss Ödön főgimn. tanár, az elhunyt hűséges, bizalmas titkára búcsúzott el igen szép beszéddel a nagy halottól. Erős megindulás, könnyekig menő elérzékenyülés kisérte ama szavait, melyekkel tudtul adta, hogy a sírfeliratot az elhunyt maga úgy fogalmazta meg, hogy az teljes hűséggel fejezze ki azt a boldog viszonyt, melyben élt éppen fél évvel előbb elköltözött nejével. „Két lélek eggyé lett. Nem váltak el sem a földön, sem a földben, sem az égben“. Aztán még dr. Prusinszky Pál, a budapesti theol. akad. igazgatója és Bállá, a solti egyházm. esperese, búcsúztak el tőle s ezzel véget ért a díszes temetés. Képviselve volt mindegyik egyházkerületünk. Az erdélyiből ott volt a püspök, Lészai Ferenc főgondnok; a tiszántúliból gróf Degenfeld József és a püspök helyett Kis Ferenc főjegyző ; a tiszáninnenből dr. Tüdős püspök, Czinke István; a miénkből Németh István püspök, Sárközy Aurél, Szabó György egyházmegyei gondnokok, Nagy Lajos, Kis József, Tóth Kálmán esperesek. A dunamelléki egyházkerület természetesen igen nagy számban volt képviselve, élén dr. Darányi Ignác főgondnokkal. A többi kerületekből is igen számosán voltak még jelen, de nincs helyünk a teljes névsor közlésére. Visszafelé Budapestig egy külön vonatot jól megtöltöttek a résztvevők. . . Egy igazán összhangzatos, szép élet kedves emlékei gazdagították lelkünket e napon. Hála érte a a nagy Istennek és az ő választott eszközének: Baksay Sándornak! K. J. NÉPISKOLAI TANKÖNYVEINK. most folyó világháborúban, a közvélemény 'nézete szerint a népkultura, ha nem is egészben, de jó részben döntő befolyást gyakorol a végleges diadal kivívásánál, mert rendkívüli erőforrást, hogy úgy mondjam, fölényes erkölcsi, lelki erőt nyújt a küzdelem számára. Azt pedig illetékes kulturpolitikusok régen hangoztatják: akié az iskola, azé a jövő. Ám az is elvitázhatlan, hogy a jó népnevelés felbecsülhetetlen erőforrása a nemzeti és állami életnek, de erőforrása az egyházi és istenes életnek is. Éppen ezért semmiféle áldozat sem sok, amit a népiskoláért hozunk, mert annak külső és belső élete, a haladás, az egyházi és nemzeti élet jogos kívánalmaihoz mérten még mindig sok a tennivaló, melyet a folyó világháború tanulságai csak szaporítanak, majd pedig sürgetnek. Helyt álló dolog ha 2—3 évi használat és alkalmazás nyomán véleményt mondunk népiskolai tankönyveinkről, különösen azokról, melyek egyházkerületünk kiadásában jelentek meg. Hiszen ezek érdekelnek bennünket legközelebbről. Igyekezünk tárgyilagosak lenni, mindenkor az ügyet, a célt nézvén, mindenek felett használni akarunk hitfelekezetünk népoktatás ügyének. Mielőtt tankönyveink bírálatába bocsátkoznánk, megjegyzem : ideális népiskolának azt tartanám, melyben kézikönyv használata nélkül érnénk el a legszebb, a legalaposabb eredményt. Ez volna az igazi intenzív népiskolai tanítás. Az ilyen tanításhoz azonban, nem szólva a minden vonalon kifejlett kulturális érzékről, két dolog szükséges, illetve nélkülözhetetlen feltétel: ideálisan felszerelt tanterem s minden izében képzett, hivatott tanító. Ezek nélkül ideális eredmény el sem képzelhető. Mivel pedig ez a két tényező általánosságban IFJ. STERN L1PÓT PÁPA, kossuth-u. 25. Mindennemű kézimunka-, himzési előnyomda-, rövidáru-, csipke-, szalag- és divatcikkek raktára. Q Elvállal mindenféle templomi arany-, ezüst- s selyem díszmunkát, valamint fehér hímzéseket és kelengyék elkészítését. (□) Lelkiismeretes kiszolgálás!
