Dunántúli Protestáns Lap, 1914 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1914-03-08 / 10. szám
80. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1914. Feltétlenül ezzel nincs megoldva minden. Nagyon sok oly gyermek, aki vagy még nem került iskolába vagy már elhagyta azt, él Edinburghban is nyomorúságban. Itt nagy szolgálatot tesznek az ú. n. „Children- Shelter“-ek (Menhely). 2. High-Street Childien-Shelier. Ez ismét a High-Streeten van. Nagyon sok gyermek él nyomorúságban vagy a szülők gondatlansága és gonoszsága miatt, talán részegesek (t. i. a szülők), vagy talán a szülőket valamilyen csapás érte s egy darabig alig tudnak gyermekükre kellően gondolni. Itt válik szükségessé a Children-Shelter. Ez éppen ily gyermekeket keres. Van 6 „inspektora“, akik közt fel van osztva a város s ha valamilyen nyomorúságról hallanak* (t. i. gyermekeket illetőleg), azonnal látogatnak s tapintatosan ki tudják a körülményeket. A gyermeknek a Children-Shelterbe való hozatalával a cél nem a gyermekeknek hosszan való eltartása, hanem 1. megijeszteni a szülőket a gyermekük elvételével s így kényszeríteni őket arra, hogy vele többet törődjenek, 2. vagy a bajban levő szülőket, gyermekük tartásával, segíteni egyideig, míg rendbe jönnek, 3. és ez a végcél mindig: a gyermeket vagy visszajuttatni a szülői házba vagy a 14 éven felüli gyermeket, ha másként nincs, eljuttatni szolgálatba. Rettenetesen gondozatlan gyermekeket láttunk ottan. Pl. volt egy öt éves gyermek, aki sokat beszélt, de senki sem értette s mindez történt a szülő gondatlansága miatt. Évenként 600 gyermek fordul meg a Shelterben s rendesen van benn 30 gyermek. Az intézetet egyesek, egyesületek, egyházak (s a vasárnapi iskolások gyűjtései is), segítik. 3. Egy másik nehézséget igyekszik legyőzni az Industrial Home (Iparostanonc-otthon). Ez természetesen iparostanoncokkal van kapcsolatban. Temérdek a nehézségük ezeknek is. Az ország sokat szenved (t. i. az ipara), abból az okból, mivel a szülők gondatlansága (sokszor részegeskedése és így szegénysége) miatt a fiú nem tanulhat ipart. Más esetben talán ők nem okai ennek, de rettenetesen nyomorultak, a fiú előtt ismét el van zárva az út. Ismét a fiút nem engedi az apa iparra, mivel ott még sok idő telik el, amig kereshet: pedig eddig ő mindig és sokat fizetett érte (tartotta), tehát odaadja messenger-boynak (kifutó, küldönc). Nos, ezt a nehézséget legyőzni jő az Industrial* Ez történik vagy a rendőrség útján vagy a szomszédok útján. Néha maga a gyermek megy a Children-Shelterbe. Home. Elve az: segítjük azokat, akik magukat is segítik. Tanoncok bennlaknak itt, kapnak ellátást, ruhát, javítást. Az elvből kifolyólag a gyakorlat az, hogy a fiuk beadják keresményük egy bizonyos részét (pl. aki keres 3 K-át hetenként, csaknem az egészet odaadja az intézetnek; aki keres 14—15 K-át, 3—4 K-át megtart magának, a többit átadja). Természetesen, ez elégtelen lenne a fiúk fenntartására, az összes beadott összegből, hetenként egy emberre esik 6—7 K. A közönség segítségével azonban az intézet fennáll. Ennek a révén szegény szülők gyermekei előtt nyitva áll az út egy-egy iparág tanulására. Sőt a részeges vagy rövidlátó szülők esetében, akik odaadják fiaikat kifutóknak, küldöncöknek inkább (alapítva az elvre, hogy igy mindjárt többet keres), eldobva fiaik jobb jövőjét, a fiuk szembehelyezkednek szüleik kárttevő szándékával s idejőve, megalapíthatják jövőjüket s a nemzet közgazdaságához hozzájárulnak. Az otthon nagyszerűen felszerelt 2 tágas hálószobával s egy 3-ik apró fülkékkel (a nagyobbak számára; a verseny nagy a fülkékért), a játékszobákkal, olvasótermekkel s egy nagy teremmel gyűlések s istenitiszteletek számára. Ez az otthon, hol én voltam, képes lenne befogadni 170 embert, jelenleg 130 volt benne. A fiuk 14—22 évesek. Teljesen függetlenek. (Vége a jövő számban.) Fazekas Lajos» Könyvismertetés. A Protestáns Szemle folyó évi 1. és 2. száma már az új szerkesztő: dr. Ravasz László szerkesztésében jelent meg. Az 1. számba a tudós szerkesztő igen tartalmas, eszméltető, gondolkozásra és munkára serkentő beköszöntőt írt. A többek közt ilyen kijelentést tesz: A mi mostani magyar protestántizmusunkat különösképen az jellemzi, hogy nincs tisztában önmagával. Igen előkelő lelkek gondolkoznak így, hogy a protestántizmus egy bizonyos irányú felekezetiség és gondosan vigyáznak arra, hogy az egyházi élet keretei közül ki ne lépjen, mert ez klerikálizmus lenne. Mások meg talán egyenesen egy protestáns néppárt szervezésére akarják felhasználni eszközül. Ismét mások azt vallják, hogy protestántizmus és protestáns egyházak azonegy dolog s az egyházak anyagi erősítésével, szervezetének kiépítésé____ _ _ I __ __ _ _ _ »••••••••••••»•••• STELCZER KAROLY »«•••••»•••••«••< műasztalos, oltárépítő és templom-berendezési vállalata *»•••«•••••••••••• »«•»•••••••••MM* Sijó'r, JCossuth £ajos utca 24-ik szám. □ 3‘cUt°n! 5?8-( Számos elismerő nyilatkozat e téren készített kiváló munkálatokért. ______________
