Dunántúli Protestáns Lap, 1914 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1914-03-01 / 9. szám
DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1914. 72. oldal. ki. De ennek úgy is kell lennie, különben nem értenénk meg. Néhol még látszik rajta a kezdő tapogatódzása, pár helyen összébb is vonhatta volna mondanivalóját, de mindezek ellenére is a kinyomatást nagyon megérdemli és biztat bennünket, hogy szerző még sokat tanul, sokat gondolkozik és még értékesebb munkákkal gyarapítja theol. irodalmunkat. Papi dolgozatok. Irta Jánosi Zoltán debreczení ref. lelkész. VIII. kötet. — Közönséges egyházi beszédek. Ara kötve 6 korona. Debreczen, Hegedűs és Sándor könyvkíadóhivatala. 8-r. 260 1. Jánosi tizenkét kötetre tervezett papi dolgozatainak nyolcadik kötete fekszik immár előttünk. Tartalmaz 23 vasárnapi beszédet s e beszédek egy gigászi elme hatalmas megnyilatkozásai. Tárgyuk szerint a következők: 1. Az igazi keresztyénség ismertető jele (Monod után). 2. Krisztushoz vezérlő mesterek. 3. Részvét és remény (Gerok u.). 4. A két társadalom. 5. Szeresd ellenségedet! 6. A nyolc boldogság (három beszéd, Gerok u.). 7. Az alázatosságról (Hofacker u.). 8. Hadd jöjjön az ítélet! 9. Félix és Pál. 10. A kenyér ördöge (Gerok u ). 11. Isten kegyelme nélkül (Gerok u.). 12. A keresztyén ember és a világ gyűlölete (Gerok u ). 13. Az élet Fejedelme (két beszéd, Gerok u.). 14. Kik a hamis próféták? 15. A hegyeket mozgató hit. 16. Ábrahám Egypíomban (két beszéd). 18. Gyülekezeti életünk alapkövei (három beszéd). Mint látható, Jánosi beszédeinek egyrészét külföldi, híres szerzők után dolgozta. Ő úgy ismeri és tanulmányozza, főleg a német, nagy egyházi szónokokat, mint kevesen hazánkban. Megelőző köteteiből láttuk, hogy dolgozott még Baur S , Pasche, Rebensburg, Schwarz K., Quandt J., Hoffmann Th., Nied E., Domansky W. után. Egyébként nemcsak nagy gonddal, hanem nagy tanulmányozással is készíti beszédeit. Széleskörű olvasottság és rengeteg tudás tűnik elő dolgozataiból. És pedig nemcsak egyoldalú. A theológiai tudományok mellett tanulmányozza az ókori klasszikusokat, a társadalombölcsészeket, a nagy költőket, a természettudósokat stb. Ezért felfogásában nem elfogúlt, nézeteiben liberális. A kritikától nem fél s azt maga is a legerősebben gyakorolja. Azt mondja egy helyen : „A tudományos nézeteket folytonosan ellenőrizni kell, rostálni az újabban megismert tényekkel és fölfedezett igazságokkal. A kritika örök. Nekünk, kálvinistáknak, hitünk ismeretbeli alapjaira, dogmáira is vonatkozik az az elvünk, hogy az egyházat mindig reformálni, javítani kell“. (202. 1.). Ő maga is reformátorként lép fel. Nem a dogmákra nézve, mert beszédeiben éppen dogmákról van a legkevesebb szó, hanem a társadalmi viszonyokra, a társadalmi élet berendezkedésére nézve. O minden izében szociális prédikátor. Egyik beszédében az osztály- és egyeduralom ellen mennydörög (hát a párturalom!), másikban szinte kívánatos módon rajzolja a kommunizmus áldásait. Felhozza az apostoli vagyon-közösséget. Szép volt, nagyszerű volt, de nem e világba való volt. Felhozhatta volna még akár a jezsuiták paraguaji kommunista köztársaságát, akár az Owen amerikai kommunista községét, melyek szintén keresztyén alapon szervezkedtek. Mindegyikre azt mondtuk volna, hogy szép, szép ... de utópia, aminek Morus Tamás találóan nevezte. Jánosi sem mondja, hogy most mindjárt megvalósítható, hanem lassan, idővel az evolúció törvénye és rendje szerint. Szinte sejteti, hogy ez, vagy legalább efféle lesz a jövő társadalmi alakulata. Jó, jó, de mi lesz akkor a szabadsággal, amelyért pedig Petőfiként lángol Jánosi, aki szintén tehetséges poéta? Mert kommunizmus és emberi szabadság nem férnek meg egymással. No de ezt csak úgy mellesleg említjük. Térjünk vissza Jánosi beszédeire ! Ezek a beszédek, tagadhatatlanúl, a való életbe markolnak. Nem olyan se hús-, se hal-félék, hanem nyíltak, bátrak, sokszor merészek. Az emberiség sebeit kíméletlenül feltárják, de a megfelelő orvosszert is ajánlják. Sokat foglalkoznak a társadalom kóros jelenségeivel, kevesebbet a reménységgel és vigasztalással. Jánosi nagyobb diagnosta, mint gyógyító orvos. De azért a jövőt sem látja kétségbeejtőnek. Beszédei elsőrangú tulajdonságaiknál fogva rendkívül hatásosak. Éppen ezért első helyen is ajánlhatjuk azokat. A fiatal papi nemzedék jól teszi, ha tanulmányozza. A könyv abban a csinos fekete kötésben jelent meg, amelyet már az előző kötetekből ismerünk. Általában külső kiállítása is elismerésre és dicséretre méltó. * A Vasárnap, az ORLE képes néplapja most, mikor a kedves „Téli Újság“ bevégezte szokásos egy évi pályafutását, kilenc hónapos előfizetést nyit a Téli Újság előfizetői részére ; nevezetesen március elejétől november végéig. Előfizetési díj egyes példányokra 2 K 50 f; csoportos küldésnél (ha legalább 5 példány mehet egy címszalag alatt) példányonként 1 K 60 f. Gyűjtők megkapják a szokásos kedvezményeket. Gyűjtő-Aiapittatott 1864-ben. .A. vidék legrégibb és legnagyobb oipőüzlete Aiapíttatott. lesé ben. Manheim Ármin, ezelőtt Altstädter J. cipőraktára Pápa, Kossuth L. utca, hol mérték szerint, vagy egy beküldött minta-cipő után nemcsak divatos és szép, de főleg tartós és jól álló cipőket lehet kapni. — Beteg és szenvedő lábakra (orttiopdd-munka) kiváló gondot fordít.- .. _ Vadászoknak különös figyelmébe ajánlja garantált vízmentes vadászcipőit és csizmáit. _ __ "Üzletemet ugyanezen utcában, a postapalotával szemben épült házba helyeztem át^
