Dunántúli Protestáns Lap, 1914 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1914-02-22 / 8. szám
62. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1914. rel nem vihetné át az Ö maga nyugalmát másokra. De odaadhatja receptjét. Ez az egész. Ő maga azonban nem készíti el számunkra; először, mert nem úgy tervezte, hogy Ő készítse el; másodszor, mert nem úgy voltak teremtve az emberek, hogy készíteni lehetne számukra; s végül azért, mert ezerszer jobb volt, hogy ők maguk készítsék el a maguk számára. Hogy így értette, világos a következő mondat szavaiból: „Tanuljatok tőlem és nyugalmat találtok“. A nyugalom tehát nem olyan dolog, amit adni lehetne, hanem amit úgy kell megszereznünk. Nem cselekmény, hanem folyamat következménye. Nem úgy bukkanunk rá, mint szerencsés órákban valami kincsre, hanem lassan-lassan jön, mint a tudás. Valóban éppen úgy nem fogjuk megtalálni egy pillanat alatt, mint a tudományt. Talajt kell művelni alája. Mint valami finom gyümölcs: egy bizonyos éghajlat és nem más alatt terem ; egy bizonyos magasságig és nem tovább. Mint minden gyümölcsnek, szabályos a fejlődése és fokonként érik. Ennek a lassú folyamatnak a természetét Krisztus világosan meghatározza, mikor azt mondja, hogy tanulás útján érjük el a nyugalmat. „Tanuljatok tőlem“ — úgymond — „és nyugalmat találtok a ti lelkeiteknek“. Nos, figyeljük meg a kifejezés rendkívüli eredetiségét. Milyen egyszerű viszony a két szó között: — tanulni és nyugalom. Milyen kevesen állítottuk egymás mellé a kettőt, — mennyire nem gondoltuk, hogy a nyugalom tanulható dolog volna ; mennyire nem úgy vetettük utána magunkat, mint pl. valamely nyelv megtanulása után ; mennyire nem úgy gyakorlatoztunk vele, mint pl. a hegedüjátékkal. Nemde ez mutatja, milyen új Krisztus tanítása még mindig a világnak, hogy ilyen régi és átlátszó aforizmát még mindig oly kevéssé alkalmazunk? Legutoljára ha gondoltunk arra, hogy a nyugalmat munkával hoznók kapcsolatba. — Folytatása következik. — K. G. Gondolatok az Életről és a Halálról, — A lévai Protestáns Otthon január 22-ikí estélyén felolvasta dr. Kersék János, a lévai egyház fögondnoka. — Egyik híres író mondotta, hogy a születés az első lépés a halál felé. És tényleg ahány órát, ahány napot leélünk, annyival közelebb jutunk a sírhoz. A halál gondolata nyomon követi az Életet, mint az embert az árnyéka. És amint nem létezik árnyék nélkül tárgy a földön, nincs élet elmúlás gondolata nélkül. Természettudósoknak és papoknak való téma az élet és a halál gondolatával való foglalkozás ; de az ember társas érintkezésében is oly gyakorta fordul elő, hogy foglalkoznia kell gyakran ezzel a gondolattal akkor is, ha ez a téma reá nézve nem éppen kellemes, sőt egyenesen bánatos. De talán a természettudósok és a papok is meg fogják nekem bocsátani, ha ez egyszer én, aki sem természettudós, sem pap nem vagyok, ezzel a meglehetősen prózai témával foglalkozni óhajtok s elmondom, hogy miként alakul ki az ember véleménye az életről és halálról, ha néha üres óráiban ezzel a kérdéssel foglalkozik. Kétségtelen, hogy minden dolognak leginkább akkor ismerjük meg az értékét, amikor elvesztettük. Ha egy családban születés történik, kevésbbé örülnek, mint bánkódnak, amikor egy-egy családtag bevégzi az életét s elköltözik innen az örökkévaló hazába. Ki nem kisért bánattal és keserűséggel szívében olyan koporsót, amelyben kedves halottja nyugodott? És nem jobban megrögződik-e agyunkban egy kedves halott utolsó órája, mint egy kedves gyermekünk születése? A születést, úgy-e, kevesebbet emlegetjük, mint a halált ? És miért van ez így ? Azért, mert az életet siratjuk mindegyik halottban. Állottam az édes anyám koporsójánál. Láttam behunyt szemeit, melyek hosszú évek során oly szeretettel és gyöngédséggel néztek reánk. De most nem láttak bennünket, bánatos gyermekeket. Többé nem A szabadság emlékünnepe: március 15-íkére alkalmas beszédek, felolvasások és alkalmi költemények kaphatók Kis Tivadar könyvkereskedésében, Pápa, Fö-u. 21. Márciusi dalok és költemények. Irta Ábrányi Emil. Ára......................................................................................30 fill. Szabadság, Haza. Irta Ábrányi Emil. Ára .... 30 fill. 1848 március 15. Irta Gracza György. Ára . . . 30 fill. Március 15-iki szózatok. Irta Jókai Mór. Ára . . 30 fill. Kurucviiág kö.tészete. Ára...........................................60 fill. Haza és Szabadság. Irta Petőfi Sándor. Ára ... 60 fill. Kossuth Lajos élete. Irta Magyar. Ára.......................30 fill. A szabadság ünnepére. (Alkalmi költemények.) Ára 20 fill. 1848-iki törvények emlékezete. (Április ll.) Ára 20 fill. Kegyelet ünnepe. (Aradi vértanuk) Ára...................24 fill. Nagyjaink emiéke. (Kossuth, Rákóczi, Széchenyi) Ára 28 fill. Emlékbeszédek. (Honvédek apotheosisa. Szabadságünnepén. Kossuth születése napján. Honvédek emlékezete. Március 15. Emlékezés honvédeinkre, stb.) Irta Csomasz Dezső. Ára...........................................1 kor. Ünnepi versek. Szavalókönyv iskolai ünnepélyekre. 496 oldalon 300 költemény. Irta Vajda Emil. Ára . 3 kor. Ifjúsági és hazafias színdarabok nagy választékban kaphatók Kis Tivadarnál, Pápán, Fö-u. 21.
