Dunántúli Protestáns Lap, 1914 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1914-02-15 / 7. szám

7. szám. DUNÁNTÚLI PROTESTANS LAP. Könyvismertetés* Debreczeni Lelkészi Tár (Gyakorlati Papi Lexikon). Tizenegyedik kötet. Szerkesztette S. Szabó József fölszentelt lelkész, debreczeni kollégiumi tanár. Debreczen, 1913. Telegdi K. Lajos utóda Eperjesy István könyvkíadóhivatala. 8r. 630 1. A kötet a tartalomjegyzékkel kezdődik. Ebből mindjárt megtudjuk, hogy összesen 108 dolgozat van benne, mégpedig bibliamagyarázatok, egyházi és szer­tartási beszédek, liturgiái mű s imádságok. Legtöbb a kötetben a vasárnapi (21), ünnepi (17) és alkalmi (22) egyházi beszéd. Ezek teszik mintegy a kötet derekát s ezek mutatják leginkább a Tár színvonalát. Ez a színvonal most sem marad alatta annak, amit a Tár korábbi köteteinél láttunk, sőt azt tapasztaljuk, hogy az utóbbi kötetekben a Tár még jobb dolgoza­tokat produkál. Kétségkívül része van ebben a külföldi egyházszónoklati irodalomnak is, melynek kitűnő ter­mékeiből hovatovább jobban merítenek egyházi szó­nokaink. Mi ezt nagyon örvendetes jelenségnek tartjuk. Szint, erőt, elevenséget, mélységet hoznak a külföldi jeles müvek prédikáció-irodalmunkba. Nem lehet ta­gadni, hogy lelkészeink manapság, akár a tartalmat, akár a formát és hangot tekintsük, másképen prédikál­nak, mint csak 20—25 esztendővel ezelőtt is. Elvetik a régi sablont és szabadabban mozognak. A kor hangulatához alkalmazkodva, frissebbek, érdekesebbek, könnyedébbek. A könnyedséget és világosságot mély tartalommal igyekeznek párosítani. Kevesebb bennök az ál-pátosz és a frázis is. Mindezt örömmel konstatál­hatjuk a Debreczeni Kelkészi Tár Xl-ik kötetéből is. Húsz dolgozat van a 108-ból idegenből véve, illetve átdolgozva, mert teljes fordítás nincs a kötetben. Ezt is helyeseljük. A mi viszonyainkhoz alkalmazott átdolgozás sokkal megfelelőbb, mint a fordítás. Leg­többet vett idegenből Ruszkay Gyula (dr. Panktól és dr. Schwarz K.-tól), utána jön Székely Sándor (dr. Kirmsstől, Rittertől és Baerwinkeltői), dr. Nánássy Lajos (Talmage-től és Geroktól), Dávid Gyula (dr. Cramertől és Van Oosterzeetől), Futó Zoltán (Fabertől), Kádár Géza (Monskytól), Bokor Sándor (Talmage-tól), Har­sányt Pál (Geroktól), dr. Veress István (Geroktól), Soltész Elemér (Picardtól) és Papp Károly (Palmertői). Német müvekből vett még gondolatokat beszédéhez Vásárhelyi Boldizsár és Gray Sándor. Mint láthatjuk, a német, angol, francia és hollandus prédikációkat egyaránt felhasználják szónokaink. Jól teszik. Sohse válik előnyünkre, ha orrunkat homokba dugjuk, mint 57. oldal. a struccmadár. Messzebb kell néznünk, ha haladni akarunk. Nem azt mondjuk ezzel, hogy teljesen eredeti beszédek keveset érők. Nem! Találunk ezek között is több kiválót, általában a Tár beszédei a megkivántató színvonalon állanak. Olyan beszédek, mint az ifjúságiak között pl. a Kecskeméthy M. Lajosé; a vasárnapiak között a Madarász Imréé, Mészáros Jánosé (3), Hajdú Lajosé, Isaák Imréé; az ünnepiek között a Román Ernőé, Melkó Istváné, Hallgató Jánosé; az alkalmiak között az Olajos Pálé, Lukácsy Imréé, Vásárhelyi Bol­dizsáré, Papp Károlyé, Peti Lőrincé, Baráth Imréé, dr. Veress Istváné, Sipos Józsefé, Vargha Kálmáné, lel­künket megtermékenyítik és szivünket gyönyörűséggel töltik el. De hatásos szónokoknak kezdenek kibon­takozni előttünk a Tár reményteljes ifjú irói is, minők: Eőri Szabó Dezső, Páhy József, Marjay Károly, Szigethy Károly, Lengyel Gyula, Erdős Károly, B. Szabó János, Lányi Elemér, Létay Menyhért, Nádassy Benő. Szertartási beszédek is szép számmal vannak a kötetben, u. m. 4 keresztelési, 4 úrvacsorái, 2 konfir­mációi, 7 esketési és 7 gyászbeszéd. Szerzőik jórész­ben azok, akiket már a Tár előző köteteiből előnyösen ismerünk, mint: Melkó István, Papp Károly, Domby Béla, Péter Mihály, Papp József, Nánay Béla, Sipos József, Varga Sándor, Szeremley Császár Lajos, stb. De találkozunk ebben a csoportban is egészen új ne­vekkel. Ilyen pl. az Újváry Istváné, aki a romániai református egyház esperese. Egy keresztelési beszédet közöl, melyet egy izráelitának a református vallásra való áttérésekor mondott. Hogy ilyen esetben mikép­pen kell eljárnunk, arra nézve nincs megszabott litur­giái formánk. Itt tehát a teljes egyéni szabadság elve érvényesül. Újváry hosszú tanítást tartott s aztán az áttérővel konfessziót tétetett, mely után imádságot mon­dott. A maga nemében érdekes eljárás. Új tehetségek még ebben a rovatban : Olé Sándor, aki hangulatos keresztelési- és gyászbeszéddel lép föl; Farkas István, aki teljes konfirmációi liturgiát ad ; Dérczy Imre egy szárnyaló, poetikus esketesi beszéddel; Nagy Mihály szintén esketési beszéddel és Kiss Zsigmond, aki a jeles dr. Székely József lelkésztársunk felett tartott megható beszédével tűnik fel. Értékes munka s a liturgiái reformra tekintettel figyelmet érdemlő az úrvacsorái liturgiákról írt dolgo­zata dr. Nánássy Lajosnak, akit a szerkesztő, vonal alatt, liturgiális müveiért méltó dicsérettel emel ki. Legvégül 3 alkalmi és 7 halotti imádságot hoz a Tár. Ezeknek szerzői között egyházi irodalmunk kiváló Régner Pál templom- és díszfestő PápíL Templomok festéséről számos elismerő levéli — Több kiállításon kitüntetve! Több pápai templom restaurátorai — Elvállal szobák, termek művészi festését! Alapíttatott 1871-ben. — Cím- és betofestészet! — Modern kiviteli — Szolid árak! — Alapittatott 1871-ben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom