Dunántúli Protestáns Lap, 1914 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1914-01-04 / 1. szám
1. szám. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 3. oldal. Nem, ezt tennünk nem szabad. Mi a Krisztus katonái vagyunk. Az ő harca örök harc. És így nekünk örökké harcban kell állanunk. A szökevény katonára halál vár. Itt erköcsi halál. A jó katona engedelmességével, kitartásával és bátorságával állnunk kell a harcot; állnunk a diadal reményével. Tanítóink fízetésrendezése* Irta Patay Károly. Nagy reménységeket fűztünk hozzá, tanítóink, iskolafenntartó egyházaink, hitfelekezeteink egész egyeteme hitte, remélte, hogy kedvezőleg fog megoldatni e kérdés. Ki lesz elégítve minden jogos és méltányos várakozás, egyenlően bánik el a magas állam mindazokkal a hű munkásaival, akiknek kezébe tette le a jövő nemzedék, az állampolgárak jövő ezreinek és millióinak nevelését, kiképzését, szellemi, jellembeli fejlesztését. Hittük, reméltük minden rész, fenntartók és alkalmazottak, hogy el fog enyészni az a megbélyegző, kicsinyítő megkülönböztetés, fizetésbeli különbség, mely van az állami és felekezeti tanítók, ugyanazon cél hűséges munkásai között, sőt a vérmesebbek remélni mertük, hogy méltányolva, beismerve, honorálva lesz az a különleges szolgálat, az a már szorosan véve nem is tanítás, még csak nem is kántori, hanem csaknem lelkészinek nevezhető funkció is, amelyet a mi református tanítóink annyi századokon keresztül, tehát ősidők óta, csaknem az egyházak keletkezésének ideje óta szívesen, készséggel, hűséggel és becsülettel végeztek, prédikálván, imádkozván, egyházkelőket fogadván, sőt néhol keresztelvén vagy úrvcsorát is osztván, a konfirmációt, hitoktatást az egész vonalon végig teljesítvén, hihették az igaz munkások, hihette az iskolafenntartók egyeteme, hogy a minden jog és igazság méltányosság forrása, a magas állam, méltányolni fogja e különleges szolgálatokat, respektálni a gyülekezetek általuk adott díjlevelek feletti rendelkezési jogát, a történelmi igazságát, mely hangosan, kétségbe nem vonhatólag hirdeti, hogy azok az egyes református tanítói járultatások, díjlevelek, nemcsak a szorosan vett tanítói, hanem s talán, főként és első sorban felekezeti, egyházi életi ténykedésekért, kántori, istenitiszteleti cselekmények teljesítéséért, a hitoktatásnak az elemi iskola minden tagozatában végezéséért adattak és adatnak. Sajnos, szomorúan kellett azonban csalódnunk! Tanítók, iskolafenntartók sajnálattal látjuk, hogy a magas állam nem egyforma mérleggel mér. A válaszfalak, melyek ugyanazon cél munkásait elválasztják, nemhogy ledöntetnének, hanem még élesebben, jellegzetesebben kiépíttetnek, a különleges egyházi, hitfelekezeti életünk természetéből folyó szolgáltatások és munkák nemhogy különválasztatnának és méltányoltatnának, hanem egyáltalán semmibe vétetnek és tényleg százai, ezrei vannak tanítói állásainknak, hol és amelyeken tanítóink kántori, istenitiszteleti cselekmények végzéséért még csak névlegesen, a látszat kedvéért sem, egyáltalán semmi díjazásban nem részesülnek ! Hitfelekezetünk tanítói 40 évi szolgálati idejük alatt előléptetési fokozatuk és korpótlékukban 4800 koronával kapnak kevesebbet, mint az állami tanítók és családi pótlékban egyáltalában nem részesülnek! Van-e a törvény ezen rendelkezésében, a magas állam ezen elbánásában jog, méltányosság és igazság? De ennél is nagyobb és jogtalanabb sérelem tanítóinkra és iskolafenntartó gyülekezeteinkre az az erőszakos, egyoldalú eljárás, mellyel a magas állam semmibe vette gyülekezeteink, mint a javadalmat kiszolgáltató javadalomtulajdonosok azon jogát, hogy az adott javadalom természete és annak meghatározása, rendeltetése felett, a mi felekezeti életünk igényeinek s a méltányosságnak, igazságnak megfelelőleg rendelkezhessenek, de önkényüleg, önhatalmúlag a jogos, az érdekelt fél meghallgatása, hozzájárulása nélkül, paracsolóiag elrendelte, hogy fizetéssel bíró helyeken a kántori természetű járandóságok is beszámíttassanak az alapfizetésbe s ezek is beszámíttattak s ily helyeken s ezek száma legnagyobb, tanítóink valósággal semmit sem kapnak kántori, preoránsi teendők teljesítéséért, a fizetéskiegészítéssel nem bíró helyeken pedig az 1893. évi 29751. sz. alatti min. rendelet értelmében az 1893. évi XV—XVI. törvénycikkben, tehát az új fizetési törvényben is elkülöníti ugyan a tanítói, kántori javadalmakat, de oly sérelmesen, hogy a szorosan vett tanítói járulékokat és mindenütt a földet tanítói, a szorosan vett kántori járulékokat kántori fizetésnek minősíti, a többi járandóságot pedig kétfelé osztva felerészben tanítói, felerészben kántori fizetéshez számítja. Ehhez szerény nézetem és felfogásom szerint, de ÚJ KÖNYVEK! Kaphatók Kis Tivadar könyvkereskedésében, Pápán, Fö-u. 21. KRISZTUS A MODERN SZELLEMI ÉLETBEN. A m°dern szellemi életben való kereptyén bevezetés Irta Lie. Theol. R. Pfenmngsdorf. Fordította Hajts Bálint. Ára 2 korona 50 fillér. ----ERŐS VÁRUNK. Templomban és házainkban egyaránt használható imádságok. Irta Vásárhelyi Lőrinc. Ára 2 korona. JÉZUS BŰNNÉLKÜLISÉGE. Apologetikai tanulmány. Irta Vass Vince. Ára 2'50 K. -- — Bárhol megjelent könyv kapható KIS TIVADAR könyvkereskedésében, PÁPÁN, Fö-utca 21-ik szám alatt.
