Dunántúli Protestáns Lap, 1914 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1914-12-27 / 52. szám
428. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1914. Levert, megrendített bennünket Varannay Lajos lelkésztársunk halála is. Hogyne: hiszen Őt úgy ismertük mindannyian, ki magas életkora dacára is kitűnő egészségnek örvendett; úgy ismertük mindnyájan, ki „mértékletesen, igazán és szentül élt e jelen való világban.“ (Tim. I. r. 10. v.) És mint ilyennek, hosszú esztendők adatnak még az Isten jóvoltából. Levert, megrendített bennünket lelkésztársunk halála, mert az ő halálával kidőlt az egyházmegyei lelkész karnak az a nesztora, ki tipikus kálvinista papi vonásaival, tiszteletreméltó szokásaival, nemes jellemvonásaival, határozottságával, fénylő példa gyanánt állt mindnyájunk előtt. Olyan volt ő teljes életében, ki... „szorgalmatosán vigyáz az ő háznépére, és a restségnek kenyerét nem eszi.“ (Péld. 31. r. 27 v.) Olyan volt ő, „ki szüntelen az Istennel járt. (I. Mózes 5. r. 22. v.) Olyan volt ő, kinek „az igazság volt törvénye, az ő szájában az álnokság nem találtatott, békességben, egyenességben járt vala és sokakat megtérített álnokságból. Bizonyára e papnak ajkai őrizik a tudományt és ő tőle kérdenek törvényt, mert a seregek Urának követe ő.“ (Malakiás 2. r. 6. 7. v.) Olyan volt ő, „kik megtartják az Ur szombatjait és ragaszkodnak az ő szövetségéhez.“ (Ezsaiás 56. r. 4. v.) Olyan volt ő, mint aki „meghala jó vénségben, életével és gazdaságával és minden dicsőségével megelégedve.“ (I. Krón. 29. r. 28. v.) Ezért leverő, megrendítő az ő halála. Mert ő benne sokat veszített a család, a gyülekezet, az egyházmegye, a kerület, sokat veszítettünk mi lelkésztársai, úgy, hogy elmondhatjuk a Siralmak könyvének írójával (5. r. 15. v.) „Megszűnt a mi szivünknek öröme, elesett a mi fejünknek koronája.“ Mert ki is volt Varannay Lajos ? ! Életrajzát röviden a következőkben foglalhatom össze. Született Léván 1842-ben, egyszerű földmíves családból, az édes szülők nagy gonddal nevelik gyermeköket, ki korán jelét adta Istentől nyert szép tehetségének. Elemi iskoláinak elvégzése után a lévai kegyesrendi, majd a pápai főgimnáziumba adták, hol szorgalmával kitűnik és mindig az elsők közt áll. Gimnáziumi tanulmányainak elvégzése után a theológiai akadémiára iratkozott be Pápán, és itt is kitűnő eredménnyel végezte pályáját. Oklevelet nyert, mellyel az akkori idők szokása szerint Kocsra ment, egyik előkelő, virágzó gyülekezet kebelébe akadémikus rektornak, s mint ilyen tanított és s. lelkészi teendőket végzett. Itt érte az ujbarsi gyülekezet bizalma, egyhangú lelkesedéssel választotta el e hármas gyülekezet lelkipásztorának 2 évi kocsi tartózkodása után. 42 évig tartott a munka a ujbarsi gyülekezet kebelében. Fáradhatatlan, kitartó, épitő, anyagiakban, lelkiekben egyaránt hasznos és nemes munkálkodás. Megújítja a lelkészlakot, templomot, iskolát, szervez takarékmagtárt, gondoskodik gyülekezetének lelki életéről, hűséggel őrködik híveinek anyagi javai felett, igyekezik őket jótanácsaival, útbaigazításával a boldogság útjára terelni. Mint hűséges, gondos lelkipásztor szivén viseli gyülekezeteinek minden kisebb, nagyobb baját, lelki- és testi orvosa népének. Ajtaja nyitva áll mindenki előtt, bebocsátást talál nála mindenki. Szives házigazda, terített asztallal várja és látja el házába térő, nála megforduló vendégeit. E nemes tulajdonságok mellett szinte példaszerű az ő határozottsága, szigorú de következetes magatartása, igazságos itéletmondása. Egyházi ügyekben nem ismer akadályt a szükségesek előteremtésében; de ellenmondást se azokban, a miknek hasznos és jóvoltáról meggyőződött. így élt ő példaadóan, szájára vehette a szentiró szavait: „Haljon meg az én lelkem az igazak halálával“. (Mózes, 13. r. 10. v.) „Mint prédikátor bölcs volt, a népet tudományra tanította.“ (Préd. 12. r. 11. v.) Mint ember, családapa tiszta erkölcsre, emberbaráti szeretetre, hazaszeretetre. Egy teljes élet áll előttünk az ő 73 évében, egy harmonikus, munkás példás, hivő, szeretetteljes élet az ő mindenkori megnyilatkozása előttünk. Szorgalmas, munkás életének több jutalmát élvezte földi életében. Megnyerte lelkésztársainak szeretetét szükebb és tágasabb körünkben. Az egyházmegye tisztségeit egyenkint és egymásután nyerte el. A hivek bizalma több mint 30 éve beültette az egyházmegyei tanácsbirói székbe, jelölt volt az esperesi hivatalra is, hol elsőizben erős ellenfele volt Juhász Pál esperesnek. Pár szóval maradt kisebbségben lelkésztársával szemben. Ez a megtisztelő bizalom, ezelőtt 6 évvel teljes mértékben irányult felé újból. Szinte egyhangú lelkesedéssel lett volna megválasztva esperesnek, ha e megtisztelő bizalom elől ki nem tért volna, és maga helyett ma is közszeretetben élő esperesünket ajánlotta megválasztásra. Több mint 20 éve tiszteletben és szeretetben élő elnöke volt a Lelkészegyesületnek, hol irányításával, beszédeivel nem egyszer vonta magára a közfigyelmet. Az egyházmegye után a kerület figyelme fordult felé. Csaknem teljes egyhangúsággal választották el a STELCZER KÁROLY mtiaszfalos, oltárépítő és templom-berendezési vállalata --------*•—* •••••••••••••••••• Qijó'r, JCossuth £ajos utca 24-ík szám. □ S'elet°n: 578-Számos elismerő nyilatkozat e téren készített kiváló munkálatokért. ........................
