Dunántúli Protestáns Lap, 1914 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1914-02-01 / 5. szám
5. szám* 39. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. Az állami iskolákban használt, miniszteri jóváhagyással ellátott legtöbb tankönyv a protestántizmusról, ha nem nyílt sértéssel szól is, de mint új vallást, mint eretnekséget állítja a tanulók elé. Nem ritka az is, hogy egyes tanerők a protestántizmusról sértő, legkicsinylő megjegyzéseket tesznek. Mindezeken felül kétségtelen az is, hogy ■az úgynevezett Mária-kongregációk ma már állami tanintézetekben is kezdenek gyökeret verni, melyek pedig a vallási türelmetlenségnek, mások vallásos meggyőződése lenézésének melegágyai. Képzeljük el mindezek után, ha ez általános lene, nemcsak a közép-, de az elemi iskolákban is, micsoda jövő várhatna egyházunkra! Milyen megzavart lelkületű, vagy legalább is közönyös nemzedék kerülne ki az iskolákból. Isten óvja meg ettől egyházunkat! A vílágfájdalom a költészetben.* A pápai Jókaí-kör 1913. évi december hó 7-én tartott háziestélyére irta éz felolvasta Roth Jenő pápai főgimn. tanár. 111. Az újkor klasszikus irodalmaiban sem lép föl mindjárt a maga megdöbbentő teljességében a világfájdalom. Leginkább még a németeknél, legkevésbbé a francia klasszicizmusban. De általában: nem mintha a költők géniusza könnyedén elsiklana a kérdések fölött, nem mintha ab ovo elhárítaná magától e nehéz problémákat, nem — hanem mivel a nagy költők szívük mélyén diadalmaskodni tudtak e világnak minden rosszaságán és nyomorúságán. Igaz, a nagy harcos : Lessing is így fakad ki egyszer: „Wer über gewisse Dinge den Verstand nicht verliert, hat keinen zu verlieren.“ Kis fia halálakor pedig ezt írja : . ich verlor ihn ungern diesen Sohn ! denn er hatte so viel * Az első és második közlemény lapunk két első számában jelent meg. A második közlemény végére tévedésből került oda a „Vége." Szerkesztő. Verstand, so viel Verstand ! War es nicht Verstand, dass man ihn mit eisernen Zangen auf die Welt ziehen musste ? War es nicht Verstand, dass er die erste Gelegenheit ergriff, sich wieder davon zu machen ?“ Ám, aki mint Lessing a harcot, az önzetlen búvárkodást és az igazság keresését többre becsülte, mint magát a nagy sikert és az elért igazságot, valójában pesszimista sohasem lehetett. Schiller, mint tudjuk, idálista volt. Sötét és fájdalmas hangú bölcselmi költészetének nem egy helye: „Da kommt das Schicksal ! Roh und kalt Fasst es des Freundes zärtliche Gestalt, Und wirft; ihn untern Hufschlag seiner Pferde! Das ist das Los des Schönen auf der Erde.“ Vagy : „Es liebt die Welt das Strahlende zu schwärzen, Und das Erhabene in den Staub zu ziehen.“ (Jungfrau v. Orleans.) Éppen azért elfordulva a középszerűségtől és a szürke hétköznapok laposságától az ideális művészetek, az örök szépnek honába menekült. A triászban leghevesebben és legmélyebben Goethe szenvedte át a világfájdalom mardosó kínjait. Nem is szólva fiatalabb korabeli kitöréseiről, Werther keserveiről, avagy igazán gigászi Prometheus töredékéről, legnagyobb alkotása: maga a Faust is nem más, mint a világfájdalom nagy tragédiája, amely a lét örök problémáját legtökéletesebben juttatta ugyan költői kifejezésre, ezért mégis — meg nem oldotta. Hiszen Heine Almansorja, Byron Kain és Manfrédja, Lenau Faustja, Madács Az ember tragédiája és Hamerling Ahasverusa egytől-egyig csak folytatása, más oldalról való tekintése, kibővítése és mélyítése ugyanannak a problémának és valamennyi együtt is csak nagyjából való feleletet tud adni az élet e legnagyobb kérdésére. Ám azért Goethét mégsem sorozzuk a világfájdalom tipikus költői megérzékítői közé. Goethe habozott, küzdött, kételkedett, verejtékezett és szenvedett, mint korában senki más, de mint mindig, úgy itt is csak kibékítve, megengesztelve, helyreállított lelki egyensúllyal került ki a harcból; ő mindig képes volt arra, amire pl. szegény Wilde Oszkár egész életében nem volt: tudott — visszavonulva nagy egyéniségbe — keserűség nélkül lemondani. Van ugyan olykor valami rideg egoizmus és hideg előkelőség tartózkodó magaviseletében, de annál csodálatosabb, hogy nagysága tudatában is érezte és belátta, hogy az életnek, KÖNYVEK, folyóiratok, anyakönyvi nyomtatványok, jegyzőkönyek stb. bekötésére ajánlom modern gépekkel felszerelt KÖNYVKÖTÉSZETEMET, hol mindennemű könyvkötőmunka a legnagyobb gonddal, pontosan készíttetik. —-—^ Térképfelhuzások! Szalagnyomás!----------------------- KIS TIVADAR Pápa, Fő-utca 21. szám. -----------------------
