Dunántúli Protestáns Lap, 1914 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1914-12-13 / 50. szám
412. oldal. cáfolásában. Aki ezt az előadást hallgatta és megfigyelte, erős meggyőződést szerezhetett arról, hogy e világháború épen nem jelenti a keresztyénség csődjét, mit oly fenhéjázva szeretnek hirdetni azok, kiket e nagy megpróbáltatások sem tudnak őszintén gondolkodóba ejteni, sőt az az „új“ világ, melyet jövőt kutató lázas szemünk keres s melyért most annyi vér folyik egyedül és kizárólag, krisztusi alapon építhető fel. Felolvasását bő kivonatban im adjuk a következőkben. A reánk szakadt világtörténelmi tragikum tartja fogva lényünket, ugyanakkor azonban a keresztyén eszmény is teljes erővel követeli lelkünket és létünket. A lazább lelkek lanyhán összekapcsolják ezt a két nagy tényezőt, a komolyabb lelkek azonban éles' éilentétbe állítják a háborút és a keresztyénséget. A háború és az egyetemes békét hirdető keresztyénség e felfogás szerint mint ellentétes sarkok taszítják egymást. Az igazság azonban ebben a tekintetben is olyan, Claudius Mátyásnak, a száz évvel ezelőtt volt nagy háború német írójának szava szerint, mint az utón fekvő óriás, aki mellett elmennek az emberek, látják is a termetét, de őt magát nem látják. A kérdést előbb történetileg kell áttekintenünk. Meg kell néznünk a keresztyénségnek tizenkilenc százados története folyamán, a háborúval, mint nagy társadalmi problémával szemben való állásfoglalását. Ezután sorra ismertette röviden a keresztyénség történeti típusainak feleletét a háború kérdésére. Jézus és evangéliuma sem nem militarista, sem nem pacifista, hanem a vallásos és erkölcsi szabad egyéniség és egyetemes felebarátság hirdetője. Pál apostol, a keresztyén konzervativizmus megalapítója, a fennálló rendet s annak urát, a római birodalmat elismeri, de ugyanekkor a Krisztusban élő ember és gyülekezet vallási és erkölcsi szabadságát hangsúlyozza. A korai katholicizmus mint szervezett papi egyház szembe áll a világgal, de annak s benne az államnak mint természeti alapon nyugvó bünbüntető és gyógyító intézménynek a jogosultságát és háború döntő jogát elismeri. A középkori katholicizmus az egységes keresztyén kultúra megteremtője, amelynek feltétlen ura az egyház, a világi rend s benne a háború intézése az állam, helyesebben a felsőség tiszte, de a háború igazságos volta fölött az isteni igazság, őre s bírája, az egyház dönt. A protestantizmus két fő iránya s annak vezérei, Luther és Kálvin másképen gondolkodnak és cselekednek. Luther mint észintézményt 1914. elismeri az államot Pál apostol konzervativizmusával, de a jogtalan és istentelen felsőséggel szemben megengedettnek és kötelességnek tudja a tűrő és szevedő ellenállást A háborúval szemben szintén az eltűrés és elszenvedés álláspontjára helyezkedik. Kálvin az államot és az egyházat egymás mellé rendelt isteni intézményeknek tartja. Az államot Isten szolgájaként s az ő akarata szerint tartozik vezetni az uralkodó. A háború elkerülendő akár a jogtalanság tűrésével is. Később azonban mindinkább hangsúlyozza ez istentelen felsőség ellen való felkelés jogát az alsóbb hatóságnak s gyakorlatban a nemzetközi református politika, szövetség és a vallásszabadságért való háború támogatója lett. A modern állam szuverénitásának kifejlődésével a háború teljesen az állam kezébe került, a káivinizmus örökösei pedig a világbéke, a nemzetközi jogélet munkásai lettek. Mint látható, a keresztyénség sokféle feleletet adott a háború kérdésére, a keresztyénség lényege szerint azonban sem nem barátja, sem nem ellensége a háborúnak, mert nem politika, hanem vallás és erkölcs. De nekünk mind a politikai, mind a vallásos élet nagy kérdésével szemben állást kell foglalnunk. A gazdasági-társadalmi-állami életet a kálvini gondolat útmutatása szerint a szellemi, erkölcsi és vallásos élet nélkülözhetetlen alapépítményének tekintjük s az állam jogkörébe tartozónak tartjuk a háborút. A háború erkölcsi értékét pedig ama cél és javak szerint Ítéljük meg, amelyekért indult és foly az. Legfőbb erkölcsi kérdésünk az, milyen nemes szellemi és erkölcsi javakért foly a háború. A háború értékét a keresztyén lélek előtt az dönti el, hogy mennyi keresztyén lelket vittek bele és mennyit hoznak ki belőle. Mennyit vittünk bele háborúnkba mi ? Mennyit támasztott bennünk az ? Frigyes Károly hercegnek Bazaine-hoz intézett szava szerint a lélek nyeri meg és veszti el a csatát. A politikailag megnyert háborút is elveszítheti a nemzeti s az emberi lélek. A magát meggyőző, a küzdelemben megnemesítő lélek még a politikailag elvesztett háborút is megnyerheti. A mi jövendőnket az dönti el, hogy e nagy idők legméltóbb jele, Jézus vörös keresztje odairódik-e nemcsak a haldokló katona homlokára,, hanem az élő nemzet leikébe és attól áthatott hősi életébe is. Majd ismét Czeglédy Sándor theol. tanár tart rövid bibliamagyarázatot; beszél a vak meggyógyításáról DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. IFJ. STERN LIPÓT PÁPA, kossuth-u. 25. Mindennemű kézimunka-, hirnzési előnyomda-, rövidáru-, csipke-, szalag- és divatcikkek raktára. (□) Elvállal mindenféle templomi arany-, ezüst- s selyem díszmunkát, valamint fehér hímzéseket és kelengyék elkészítését. [□] Lelkiismeretes kiszolgálás!
