Dunántúli Protestáns Lap, 1914 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1914-11-15 / 46. szám
46. szám. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. ben a végtelen fáradalmak által elsanyargatva érte őt a végzet szárnyainak hideg lebbenése. S az a hideg szárnycsapás egy ideálisan gondolkozó, a magyar kultúra fejlesztéséért lángoló nemes lelket sodort át az üdvözültek nyugodalmas országába. Már hetekkel ezelőtt jutottak el hozzánk szomorú hírek, hogy Bodola kartársunkat valami nagy baj érte, hogy megsebesült s talán meg is halt. Mi azonban nem hittük, nem akartuk hinni ezeket a vészhireket, abban bizakodva, hogy ő nyugodt vérmérsékletével és izmos karjaival keresztülvágja magát a legnagyobb veszélyeken is. Szivünk óhajtására hallgatva meggyőződéssel hirdettük, hogy ez is csak olyan vakhir amilyet most annyi másokról is ezrével terjesztenek. De sajna, hiába reménykedtünk, hiába biztatgattuk magunkat. Végre is megjött, nem ő tőle az örvendetes, izenet, hanem hivatalos helyről a szomorú tudósítás Csakugyan meghalt. Mint tartalékos hadnagy a székesfehérvári honvéd gyalogezred soraiban harcolt hősiesen és megsebesülve Kulaszne nevű faluban feküdt. Antal főhadnagy tudósítása szerint a falu északi kijáratánál az utolsó előtti házban hunyt el. Sírja attól a háztól jobbra, az országút mellett egy magas fától jobbra 30 lépésnyire van. Megjelölték ideiglenes fakereszttel. Eltemette egy Kun nevezetű tábori lelkész, nem tömegsírba, hanem egyedül. Ugyanez a tábori lelkész a sír helyét pontosan feljegyezte s tőle, ha az Úr életben tartja, majd a háború után részletesebb tudósítást nyerhetünk szeretett kartársunk végső óráiról. Emléke nem fog elenyészni közöttünk. Nem hiába élt, mert rövid tanári pályafutása alatt is forró lelkesedéssel és kiváló eredménnyel szolgálta a magyar közművelődés szent ügyét. S mivel e szent munka eredményes folytatásában csak az akadályozta, hogy meg kellett halnia a magyar hazáért, ezzel bő érdemet szerzett arra, hogy őt is besorozzuk főiskolánk ama felejthetetlen emlékű tanárai közé, akik a hitért, hazáért és a tudományért harcolva kiváló érdemeket szereztek s éppen ezért méltók arra, hogy a jövőben mindenkor ünneplésünk tárgyai legyenek. Az ő emlékét is e kiválók, e jelesek közt ünnepeljük majd mindenkor. Megdicsőült, fiatal kartársunk rövid életpályának története ime ez: Székely volt ő egész mivoltában. Látszólag hideg, fontolgató és hallgatag, de valójában tele tűzzel és ideális hevülettel. Nem kereste a szórakozást, a inulat-379. oldal. ságot, hanem inkább a komoly munkát, melybe egész lélekkel bele tudott merülni. A munka és a tanítás ránézve kedves szórakozás volt. Háromszék megyében, Feldobolyon született tanítói családból. Derék szülői most is élnek s őszinte szívből kívánunk nekik vigasztalódást, a Mindenható szent végzésében való szelíd megnyugvást. Középiskoláit a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó-kollégumban végezte s már itt kitűnt szorgalmával, komoly kitartásával. Egyetemi tanulmányait a kolozsvári egyetemen 1904-től 1908-ig folytatta s a tanári vizsgát már a következő évben letette. Szaktárgyai voltak a magyar és latin nyelv. Ugyanekkor bölcsészeti doktori diplomát is szerzett. Doktori értekezésének citne „Dobó István a magyar költészetben. Kolozsvár, 1908.“ Egyetemi tanulmányainak elvégzése után a kolozsvári ref. kollégiumban lett helyettes tanárrá. A következő 1909—1910. tanév alatt azonban nem taníthatott, mert önkéntesi évét kellett leszolgálnia. Katonai évének leszolgálása után a mi főgimnáziumunk választotta meg helyettes tanárrá s már négy év óta itt fáradozott és dolgozott közöttünk teljesen kifogástalanul, mindenki által tisztelve és becsülve. Iskolai dolgain kívül szorgalmasan foglalkozott irodalmi és könyvészeti tanulmányokkal. Érdeklődését különösen felköltötte Petőfinek a pápai főiskola körében való szereplése. Erre vonatkozóan igen érdekes tanulmánya jelent meg főiskolánk ez évi Értesítőjében „Miért hagyja el Petőfi Pápát ?“ címen. Gondos utánjárással az eddig közölt adatokat igen sok helyen helyreigazítja s ezzel Petőfinek pápai életét sokkal hivebben, érthetően és természetesen rajzolja meg. Érdekes e tanulmányában az a feltevése is, hogy Petőfinek a színészi pályára való lépését erősen előmozdította az a nagy siker, amit az iskolai örömünnepélyen az Ólmos botok elszavalásával aratott. A jelen év junius havában igaz szerelemből nőül vette Szöllősy Miczi urhölgyet, Szöllősy Miklós városi gazda szép és kedves leányát. Célját elérve, boldogan szőtte a szép terveket, hogy a most következő napfényes életet hogyan teszi még kedvesebbé s örömtől virulóbbá. De nem soká szőhette szép álmait. Alig egy hónapi házasság után be kellett vonulnia s a búcsú családjától, rokonaitól és barátaitól végbucsuvá lett. Ki a hősök utján, a hadak utján távoztál el tőlünk, Isten veled 1 Eltávoztál, de nem haltál meg, mert emléked maradandó lesz küzöttünk. BORSOS ISTVÁN. IFJ. STERN LIPÓT PÁPA, kossuth-u. 25. Mindennemű kézimunka-, himzési elönyomda-, rövidáru-, csipke-, szalag- és divatcikkek raktára. (□) Elvállal mindenféle templomi arany-, ezüst- s selyem díszmunkát, valamint fehér hímzéseket és kelengyék elkészítését. [□) Lelkiismeretes kiszolgálás !
