Dunántúli Protestáns Lap, 1914 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1914-11-01 / 44. szám
362. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1914. alkalmat találni és azt felhasználni. Egy ilyen eszköz a vasárnap megszentelése. Ha erre a célra eredménynyel használjuk fel, meg lesz annak a vallási jelentősége. A vasárnap megszentelése, ha bibliai értelemben vesszük, ha az élő Krisztust tudjuk adni, akkor igen nagy mértékben erősíti a hitéletet. A hitélet erősödése valóságos életkérdés ránk nézve. Nézzünk csak körül. Vessünk egy futó pillantást egyházi életünkre. A hitetlenek tábora egyre nő ; a mi hitéletünk pedig egyre hanyatlik, gyengül. Ha az okot keressük, egyházi életünkben találjuk azt. Mintha hosszú, tétlen álomba merült volna a magyar református egyház, mintha kihalt volna belőle az életet alakító, formáló erő. Ez az életet átalakító, formáló erő a vasárnap megszentelése az élő Isten, a megfeszített és feltámadott Krisztus hirdetése által. Erre kell igen nagy gondot fordítani. Megszenteljük a vasárnapot napjainkban is, de nem tudunk, mert nem akarunk életet vinni bele. Csak üres szokássá, puszta külsőséggé lesz vasárnapi isteni tiszteletünk, Ennek fő oka igehirdetésünk színtelensége, erőtlensége. így hullik ki kezünkből egyik legerősebb fegyver a hitetlenség ellen. Általános, elvont igazságokat, üres dogmát hirdetünk; nem tudunk bele nyúlni a reális életbe, pedig a Krisztus vallásának abszolutsága abban rejlik, hogy minden kor életszükségleteit ki tudja elégíteni. Eme nagy igazság megvalósítása a vasárnap megszentelésének feladata. A vasárnap megszentelésének gerince a templomi igehirdetés s ép ezért oly fontos annak milyensége. Ha a templomi igehirdetés az ott megjelentek életkérdésére tud helyes megoldást, feleletet adni, tehát mindenki megkapja azt, amire szüksége van, akkor azokra nézve megszentelte ép az igehirdetés a vasárnapot. Meglátszik mindennapi életükön az, amit vasárnap kaptak s ez sokat jelent egyházunkra. Ilyen igehirdetés mellett majd nem lesznek üresek templomaink és nem lesznek telve a korcsmák. Ha valaki megismerte a Krisztust, belátta, hogy az élő Isten erejére szüksége van, az nem lesz hajlandó elvetni magától az igazságot, különösen, ha az igehirdetés ismételten megerősíti nála. Az így megszentelt vasárnap hatása üdvös eredményeket fog vonni maga után a hitélet terén. A vasárnap megszentelésének tehát erőt az Isten igéjének hirdetése ad. Egyházunk megértette ezt már a múltban. Az igehirdetés volt a reformáció legnagyobb erőssége; az igehirdetés volt a magyar ref. egyház legfőbb támasza, védvára az üldöztetések, a szenvedések, a megpróbáltatások idején. Ebből a forrásból meríthet életnek vizét a jelen sivársága közepette is. Az igehirdetés ideje pedig főként a vasárnap a viszonyok sajátszerü kialakulása s a múlt tradícióinál fogva. Innen érthető a vasárnapok fontossága egyházi életünkben. Szent nap ránk nézve. Megszentelte az Isten ember feltámadása s az erőt adó Szentlélek „kitöltése“ által. így a hitélet terén méltán várunk sokat e nap megszentelésétől. — FOLYTATÁSA A JÖVŐ SZÁMBAN. - FALUSSY GUSZTÁV. LEVÉL A SZERKESZTŐHÖZ. 3^=CJAGYTISZTELET0 SZERKESZTŐ ÚR! IV] A Dunántúli Protestáns Lap legutóbbi szá^ ^ mában „Vigyázzunk“ cim alatt megjelent \ cikkez óhajtok néhány szót szólni. 1. Ami a hadvezetőségünk ellen intézett vádat illeti, meglehetősen előkelő forrásból értesültem, hogy rövidesen 6 új protestáns (vagy református?) utazó tábori lelkészséget állít föl. Ezeknek a tábori lelkészeknek az lesz a kötelességük, hogy a harctérről kisérjék a kórházakig a sebesülteket s útközben foglalkozzanak testi és lelki sebeikkel. Gyönyörű missió ! Hogy valósággá válik-e, arról én természetesen nem vállalhatom a felelősséget. 2. Van az említett cikkben* néhány sor a mi hivatalos egyházunk bizonyos nehézkességéről. Itthon vagyunk! Erre vonatkozólag csak egyet. A budapesti hivatalos ref. egyház — úgy emlékezem — október első napjaiban felszólította a Konventet, hogy mozdítsa elő, vagy vegye teljesen kezébe, egy kis füzetkének a hadbavonuló és sebesült katonák számára való kiadását. Kerek visszautasítás volt a válasz. Hogy a Konvent indokát is felhozzam: „Mert egyik egyházkerület már adott ki ilyen füzetet“. Utólag tudtuk meg, hogy Uray Nt. úr kis füzetéről volt szó. Nem tudom, annyi példányszámban és olyan igényekkel jelent-e meg ez a füzet, hogy alapot adott a Konvent kereken visszautasító válaszára. A visszautasítás azon* Az Ev. Egyházi Életből vett idézetben! Szerk. IFJ. STERN LIPÓT PÁPA, Kossuth u.25. Mindennemű kézimunka-, himzési előnyomda-, rövidáru-, csipke-, szalag- és divatcikkek raktára. (□) Elvállal mindenféle templomi arany-, ezüst- s selyem díszmunkát, valamint fehér himzéseket és kelengyék elkészítését. (□] Lelkiismeretes kiszolgálás!
