Dunántúli Protestáns Lap, 1914 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1914-10-25 / 43. szám

356. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1914. annak alapját: a felebaráti szeretetet kitörli a telkek­ből. Igen sok esetben honnan is táplálkozik az elége­detlenség? A családfő vasárnap eldorbézolja egész heti keresetét. Következő héten családja nyomorog. Éhezik, mert nincs kenyér; fázik, mert nincs ruha. Ez mély keserűséggel tölti el a fárasztó munkából ki­merültén hazatért édes apát. Elégedetten tesz, de nem önmagával, hanem a társadalommal. 0 hozzá — han­goztatja — igazságtalan az étet. Meg kell változtatni a fennálló társadalmi rendet, mert így nem tud bol­dogulni a szegény ember. Lehet-e szociális jólétről beszélni, hol ilyen emberek alkotják a társadalmat ? A vasárnap megszentelése* ezt megszüntetné, mert annak eredménye lenne a krisztusi hit erősödése. A krisztusi hitnek pedig legelső gyümölcse az elégedet­lenség. A vasárnap megszentelése eltörölné azt a nagy emberveszteséget, mely a jelen viszonyok között éri a társadalmat. Láttuk, hogyan pusztít vasárnap az alkohol. Az alkohol a társadalom erejét nemcsak idő- és tőkeveszteséggel rabolja, hanem — ami a legsúlyo­sabb — emberélettel. Melegágya a betegségeknek; különösen a tuberkulózisnak. Magyarországon évente 80.000 ember pusztul el tuberkulózisban. Előidézője 50% esetben az alkohol. Minő veszteség ez! Ennek eltörlése nem lenne-e nagyjelentőségű szociális szem­pontból ? A vasárnap megszentelésének nyomában ez járul. A vasárnap megszentelése igen nagy energia meg­takarítását jelenti a társadalomnak. így a vasárnap a pihenés, az erőfelfrissítés napja. A röviden vázolt jelen vasárnapok nem erőt takarítanak, hanem pusztítanak. És mennyi erőt? Ha nagy azoknak a száma, kik már korán tönkreteszik erejöket amiatt, hogy vasárnap is dolgoznak, hasonlíthatlanúl nagyobb azoknak száma, kik szerencsétlenek, nyomorékok, munkaképtelenek a „megtartott“, átdorbézolt vasárnapok miatt. Napjaink­ban pihenés helyett mennyi testi és lelki erőt pusztí­tanak el az emberek! Hány ember veszíti el kenyerét a vasárnapok miatt! Hétfőn nem tud munkába állani s ezért nem alkalmazhatják. Nyomorba s talán erkölcsi züllésbe jut nemcsak ő, hanem családja is. Ezek el­vesztek a társadalomra nézve, elvesztek a meg nem szentelt vasárnapok miatt. S gondoljuk meg, hogy ezer meg ezer család járja a szenvedésnek ezt a szo­morú kálváriáját. Ezeket a vasárnap mgszentelése tudná megmenteni a társadalom számára. Nem csekély jelentőségű szociális haszon tenne oly sok család nor­mális és helyes élete. A vasárnap megszentelése jótékony hatással lenne az erkölcsi élet nemesítésére, tisztítására. Nagy igaz­ság, melyet kétségbevonni, letagadni nem' tehet, a költő szava: „Minden ország támasza, talpköve a tiszta erkölcs“. S hogyan áll e tekintetben a mi társadal­munk ? Mindenütt a romlás, az erkölcsi hanyatlás nyomait látjuk. Láttuk, hogy ebben igen nagy szerepe van a vasárnapoknak is. Különösen hangzik ez állítás, de mögötte reális valóság áll. Ennek előidéző oka a vasárnap megszentségtelenítése; megszüntető oka csak a vasárnap megszentelése lehet. Nagy vonásokkal igyekeztem vázolni a vasárnap megszentelésének égető szükségességét, hogy így mu­tathassak rá szociális jelentőségére. Szólottám jelentő­ségéről is a társadalomra nézve. A kép tehet hiányos, de annyi mindenesetre kiolvasható belőle, hogy társa­dalmunk egyik legeminensebb feladata: a vasárnap megszentelése. A mulasztás e téren nagy; pótolnunk szent kötelesség. Igen nagy szociális haszon szárma­zik ebből. Tehát a vasárnap szociális jelentőségéről csak úgy beszélhetünk, ha bibliai értelemben meg­szenteljük. A vasárnapi munkaszünet csak egy lépés a cél felé, melynek tartalmat a vasárnap megszente­lése ad. Ez mutatja, hogy a szociálizmusnak és a keresztyénségnek együtt kellene haladni. Mennyivel más lenne, ha a vasárnapot megszentelnék, a családi élet? Jóleső melegség, bensőségteljes szeretet hatná át és nem békétlenség, perpatvar. A serdülő fiatalság bűntől megfertőzött légkör helyett a keresztyén szeltem üde, balzsamos legében nőne fel. Az ifjúság a jövő reménye. S nem tehetne akkor erős bizodalmunk tár­sadalmunk jövője iránt? De mondhatunk-e teret, hol a vasárnap megszente­lése, tisztán szociális szempontból is, áldással ne járna? Nem! És épen ebben rejlik óriási fontossága, kiszá­míthatatlan szociális haszna. — FOLYTATÁSA A JÖVŐ SZÁMBAN. — FALUSSY GUSZTÁV. * A vasárnap megszentelését csak keresztyén értelemben ve­hetjük. A vidék legrégibb és legnagyobb cipőüzlete.---------------------- Alapi ttatott 1864-ben. ———— ANHEIM ÁRMIN ezelőtt Altstädter J cipőraktára PÁPA, Kossuth Lajos utca 32. sz. VT T Mérték szériát, vagy egy beküldött minta-cipő után nem­csak divatos és szép, de főleg tartós és jól álló cipőket lehet kapni. Beteg és szenvedő lábakra (orthopad-munka) kiváló gondot fordít. Raktáron tartok mindennemű saját készítményt! űri-, női- és gyermek-cipőt. 4 C~—1 O Vadászoknak különös figyelmébe ajánlja garantált vízmentes vadász-cipőit és csizmáit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom