Dunántúli Protestáns Lap, 1914 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1914-07-19 / 29. szám
238. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1914. jának, feladatának legtermészetszerübb s egyben legeszményibb felfogását nyújtja, — mondom, hogy e kálvini keresztyénség a körötte zajló világban nem demonstrálja kellőleg a maga duzzadó erejét, ragyogó igazságát és áldásosán sugározó világosságát. Ennek a hiányát érezzük olyan fájdalmasan s éppen ennek a hiánynak pótlására irányul e benyújtott indítvány. Távolról sem akarom egyházmegyei lelkészi értekezletünket váddal illetni. Úgy a vezető elnökség, valamint az értekezleti tagok teljes odaadással és eredményesen is munkálták és munkálják az értekezlet elé tűzött feladatok megoldását. Ám e feladatok összesége nem egyéb, mint az egyházmegyei közgyűlés elé terjesztendő tárgyak előzetes megbeszélése. Tehát az értekezlet egy kizárólag adminisztratív jellegű testületnek propozitív karakterrel felruházott alsóbbrendű intézménye. Ha szükség van erre, meg is maradhat e hatáskörében, de legyen — mondjuk — egy alosztálya vagy mellékszerve annak a tervezett nagyobbarányu alakulásnak, melynek talán a „Belsősomogyi Református Egyesület“ nevet adhatnánk. Ennek az egyesületnek tagjai lennének a világiak is. Célja: a kálvini protestántizmus szellemében munkálni az egyházszeretetet, mélyíteni a hitéletet, fejleszteni a kultúrát és terjeszteni a közboldogságot. Erre szolgálnának az évenként az egyházmegyei közgyűléssel kapcsolatban tartandó ünnepélyes egyesületi ülések, melyek kezdődvén prédikációs istenitisztelettel, egyháziak és világiak vallásos értekezéseinek, elmélkedéseinek, tanulmányainak felolvasásából, az ezek felett meginduló eszmecserékből s az ezek nyomán támadó indítványokból állanának . . . Mi itt az újítás? A világiak behozatala. De hát miért ne ébresztenénk fel azokban is még inkább a vallásos kérdések iránti érdeklődést s miért ne tanulhatnánk tőlük mi is a tekintetben, hogy a különböző szakképzettség milyen képet alkot magának hitünk nagy igazságairól ? És miért lohasztanánk le éppen mi, a lelkesítés szószólói, a világiaknak e terv kipattanásakor egyszerre feltámadott s oly szép jövendővel biztató lelkes tenni vágyását? Mi itt az ujitás ? Munkára hívja a lelkészeket.. Sokszor hirdetjük az evangéliomot alkalmatlan időben is, — bizonnyal állítom, alkalmasabb időben nem hirdethetjük soha, mint hogyha egy-egy központi helyen százak, sőt talán ezerek előtt szólhatunk a Lélek ihletéséből. Erőben, tehetségben sincs hiány, hiszen ha széttekintek lelkészi karunkon, látok közöttük olyanokat, kik az egyházirodalomnak országosan ismert és elismert jelesei, egyházmegyénknek pedig méltán dicsekedései. Mi itt az újítás? Megmutatjuk, hogy élünk; bemutatjuk, hogy a protestántizmus a nemzet boldogságának leghatékonyabb tényezője, mert ez gyökerezted be a Jelkekbe hamisítatlanul a földi életet is megáldó, megszentelő evangéliom elveit; bemutatjuk, hogy egyedül a protestántizmus éltető ereje a világosság, fenntartó ereje a szabadság, célja a boldogító szeretet, eszménye a Krisztus realizálása a világban. A gyertyát nem azért gyújtják meg, hogy véka alá rejtsék... Mi nem azért vagyunk protestáns kálvini keresztyének, hogy csak adminisztráljunk, hanem hogy építő munkával adjuk tanujelét életünknek, életrevalóságunknak ! Ebből a szempontból kérem s várom bizalommal indítványom elfogadását és annak mielőbbi megvalósítását. Az őrségi egyházmegye közgyűlése. Junius 29-én délután a tanügyi bizottság ülésezett. A bizottsági jelentés kedvező színben tünteti fel az egyházmegye iskoláinak színvonalát, ahol kifogásolni való eredmény mutatkozott, annak oka az, hogy ott idős, beteges, a modern pedagógiával lépést tartani nem biró tanerők vannak, akiknek nyugalomba vonulás volna már mindenképpen ajánlatos. A statisztikai adatok pontos beszolgáltatására és az ismétlősök vizsgálatára erélyes utasítások indítványoztattak. Másnap, 30-án délelőtt nyolc órakor a körmendi református templomban Fülöp József kartársunk buzgó könyörgése után kezdetét vette a közgyűlés, amelyen a lelkészi kar teljes számban, a világi urak a körünkből elköltözött egyházmegyei ügyész kivételével — szintén teljes számban jelentek meg. A megalakulás után Szűcs László esperes meghatott szavakban adott kifejezést azon borzasztó esemény feletti fájdalomnak, amely az országot és öreg királyunkat a trónörökös pár halálával érte és kéri a közgyűlést, hogy gyászának, de egyszersmind a borzasztó esemény feletti felháborodásának jegyzőkönyvileg adjon kifejezést. Az esperesi jelentésből örömmel győződtünk P RÉGNER PÁL dFsZ FESTŐ PÁPA. 1^1 l\V* TEMPLOMOK FESTÉSÉRŐL SZÁMOS ELISMERŐ LEVÉL! — TÖBB KIÁLLÍTÁSON ^//)) V\\ KITÜNTETVE ! — TÖBB PÁPAI ÉS VIDÉKI TEMPLOM RESTAURÁTORA ! — EL- // CM VÁLLAL SZOBÁK, TERMEK MŰVÉSZI FESTÉSÉT! — ALAPÍTTATOTT 1871-BEN. [{(/O — CÍM- ÉS BETÜFESTÉSZET! — MODERN KIVITELI — SZOLID ÁRAK!
