Dunántúli Protestáns Lap, 1914 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1914-06-07 / 23. szám
186. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1914. ez az ügy a felsőbb fórum elé, a kerülethez jusson, ahol azután meghoznák azt az elvi jelentőségű döntést, melyet az egyházmegyén — érthetetlenül — oly félénken kerültek. Ámde úgy hírlik, hogy nem lévén fellebbező, az egyházmegyei bíróság határozata jogerőre emelkedett s így az a kerületet foglalkoztatni nem fogja. De hát ez nem jól van. Be kell látni, hogy itt nem csupán egy konkrét esetről, a cs—i lelkészválasztásról van szó, hanem ennek kapcsán egy általános elvi döntésről, amely direktívául szolgálhasson az analóg esetekben. Ezért a kerületnek, már akár ez esettel kapcsolatban, akár attól függetlenül, de okvetlenül foglalkozni kell e kérdéssel. Fiat lux! Drávaí. A magyar protestantizmus problémájához. Irta VASS VINCE. XIII. A keresztyénség nemcsak az egyéneket akarja megmenteni, de a társadalomnak is olyan új életirányt akar adni, melyet Isten lelke tölt be, melyet az élő Krisztus vezet megvalósulásra. Az igazi egyház ennek az életnek hordozója. Az emberi életnek minden viszonyába, a társadalmi élet minden intézményébe be kell vezetnie a Krisztust. Minden Ő hozzá igazodjék. Nem maradhatunk tehát e kizárólagos egyházi téren. Népünk politikai és társadalmi intézményeiben is Isten törvényeinek kell uralkodni. Itt találja magát az egyház az állammal szemben. S a történelem tanúsága szerint minél inkább gyengült az egyháznak társadalmi szereplése, minél inkább igyekezett tisztán egyéni dolognak feltűnni, annál inkább szaporodott azoknak a száma, kik elfordultak tőle, vagy szembeszálltak vele. Először megtámadtak néhány tant, azután az életet s a kultúra terjedésével belepréselődött a nép leikébe az a tudat, hogy az egyháznak nem sok hasznát látják. Mindent mástól kaptak s az egyház csak formaságok teljesítője volt. Abban a nagy társadalmi egyenetlenségben, melyben hazánk szenved, egyedül a szociálisták és a szabadgondolkozók azok, akik a maguk módja szerint a társadalom megújításán fáradoznak. De ők hideg fogadtatásban részesülnek a számottevő tényezők előtt. A keresztyénség is azt akarja, amit ők. De nagy ellentétek vannak közöttünk lényegben és módszerben. Nekünk más értékfokozatunk van. Nálunk a gyomorkérdés nem első helyen áll. Az embernek nagysága nem anyagi javaiban van, de lelkében, jellemében. A belső élet a fő; az Istenhez való vágyódás, a vele való közösség, az igazságnak, a szeretetnek, a rendnek országa érdekében kifejtett erőfeszítés a lényeges. Nekünk nem vagyonközösség kell, de szeretetközösség. Igazságtalansággal és gyűlölettel nem állíthatjuk helyre a rendet, nem teremthetünk békét. Igazságtalanság, gyűlölet úgyis van elég. A lelki életnek, az igazságnak, a szeretetnek hiánya az, ami a rendellenességet eredményezi. A belső életnek kifejlesztése a gyógyszer. Nem az anyagiaknak lekicsinylése ez. Sőt, hiszszük, hogy a lelki megújulás vezet az anyagi jóléthez. Tehát éppen megfordítva gondoljuk, mint a szociálisták. Krisztus szellemének és a hagyományoknak megtagadása volna, ha azt állítanók, hogy az egyháznak csak a lelkiekkel kell foglalkoznia. Hiszen ma is van nyomorúság, ma is meg van. még a rabszolgaság. Nem szabad tehát hátat fordítani a szociálistáknak. Gondoljunk csak arra, mi lenne akkor, ha ők keresztyénekké lennének s az ő kifejlett gazdasági rendszerükbe bevinnék az élő Krisztus személyes befolyását. Milyen állást foglalunk el azzal a sokasággal szemben, mely lázong, szenved belső világosság nélkül? Bevalljuk, hogy tehetetlenek vagyunk? Akkor bezárhatjuk templomainkat. Gondoljunk arra, milyen lehetne a szenvedőknek sorsa az evangélium által befolyásolt társadalomban és milyen ott, ahol csak gyéren világít az evangélium. Ahol Krisztus lelke működik, ott a szerencsétlenek pártfogoltatnak, másutt magukra hagyatnak. Azt mondjuk, hogy nem lehet semmit se tenni, mert a nép nem jár templomba. Menjünk hozzá mi. Azon se gondolkodjunk, hogy hogyan nyerjük meg a népet, hanem azon, hogy hogyan nyerjen meg a nép minket. Az egyes egyházak kebelében a szeretet kiáradása folytán megalakítandó egyesületek, az egész társadalomra kiterjeszkedő keresztyéni figyelem be fogják vinni a nép leikébe a társadalmi megújulás titkát: a Krisztust. Új vezérkönyv! , A ÚJ KÖNYV! wildenbruch: r::;::—A boszorkány dala mx'/m 1=1 vezérköníjve. s s egyéb balladák, for- á «... . . á 7.en f DITOTTA: KOROS ENDRE. I\V2L \ DU \ NHH/I 1 jtelatív rendszer szerint. Jlra t 50 f. jfíegrendelhetö J{is Tivadar köngvkereskedésében, Jápán, Jő-utca 21-ik szám.
