Dunántúli Protestáns Lap, 1913 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1913-03-16 / 11. szám
86. oldal. DUNÁNTÚLI PR 3TESTÁNS LAP. litás tekintetében követésre méltó példákul tekinthetők. Midőn ezt örömmel ismerjük el, az igazsághoz híven azt is ki kell jelentenünk, hogy e vállalat valóban dícséretreméltó módon tölti be hivatását nemcsak azzal, hogy az érvényesülésre törekvőknek és méltóknak teret nyit, hanem különösen azzal, hogy könnyen hozzáférhető közkinccsé teszi napjainknak legjobk alkotásait, hogy azok tanítva építsenek és építve tanítsanak s oltogassák a szomjúságot, mely csak az evangélium mélységeiből akar meríteni. Szerkesztőt és szerzőket — bár a legnagyobb elismerést érdemlik — külön méltatni felesleges. Kiss Ferenc, dr. Márk Ferenc, Futó Zoltán, dr. Veress István, dr. Erdős József, Szele György, Soltész Elemér, Szolnoky Gerzson, Madarász Imre, Uray Sándor, Tóth József, dr. Nánássy Lajos, lie. Rácz Kálmán nemcsak a gyakorlati, hanem a tudományos theol. irodalomban is olyan elismert nevek, kik nemcsak keltik, hanem ki is elégítik a várakozást. Ezek mellett Csernák Béla, Kádár Géza, Nánay Béla, Rédei Károly, Dávid Gyula, Mészáros János, Harsányi Pál, Szűcs József, Nagy Károly, Melkó István, Paulinyi Károly, Pap Károly, Babay Kálmán, Forgács Gyula, Hetvényi Lajos, Réz László, Lukácsy Imre, Peti Lőrinc, stb.-ek neAei már a Lelkészi Tár előbbi köteteiből is előnyösen ismertek s önálló köteteikkel is nevet szereztek magoknak. Külön kell kiemelnünk Ruszkay Gyula művészies átdolgozásait (9 drb.), melyeknek legnagyobb érdemök, hogy a hazai viszonyokat, vonatkozásokat folytonosan szem előtt tartva, nem az eredeti szöveg szolgai visszaadására, hanem d mindig megkapó és hatásos alkalmiságra törekszenek. Ugyanezeket mondhatjuk Kádár Géza, dr. Veress István, Kiss Ferenc, Szele György, Vértessy Mór, Soltész Elemér, dr. Nánássy Lajos, Harsányi Pál, Paulinyi Károly s különösea Futó Zoltán külföldi neves theológusokat követő beszédeikről is, melyek mind hangosan hirdetik, hogy csak nyeresége irodalmunknak idegen szerzők fordítása, ha ugyan valóban hivatott egyén vállalkozik e nehéz, de nemcsak irodalmunkat gazdagító, hanem egyben az önképzés célját is szolgáló munkára. E már régebben is ismert munkatársak mellett újak is mutatkoznak be a Lelkészi Tár most megjelent kötetében, kik között különösen Juhász Sámuel, Varga Sándor, Szigethy Károly, Zajdó László, Tövissi József, Kazay Gyula, Isaák Imre azok, kiknek gondolatokban gazdag s szépen kidolgozott beszédeik igazi tehetségek ébredését sejteti s munkás jövőt igér. 1913. Bár kiváló egyéniségek szellemi termékeinél az értéket illetőleg a puszta szám csak alig valamit jelent, hadd álljon itt mégis az újonnan megjelent kötet statisztikai összefoglalása. A Debreczeni Lelkészi Tár tizedik kötete magában foglal 61 szerzőtől részint eredeti, részint idegenből átdolgozott 4 bibliamagyarázat, 4 ifjúsági, 19 vasárnapi, 19 ünnepi, 23 alkalmi, 6 keresztelési és 7 gyászbeszéd. A praktika theológia körébe tartozó s különösen vallásos estélyeken felhasználható 3 dolgazatot; végezetül 5 alkalmi és 4 halotti imádságot. Ezen magyar református egyházunk haladását és dicsőségét hirdető és szolgáló vállalatot s annak most megjelent tizedik kötetét olvasóink figyelmébe ajánljuk. Vegyes közlemények* Népiskoláink államosítása. A tanítók fizetésrendezéséről szóló törvényjavaslat tárgyalásánál dr. Antal Géza, a kormánypárti képviselők élénk helyeslése mellett síkra szállt a népiskolák államosítása mellett. „A mostani törvény — úgymond — lehetővé teszi, hogy a község, vagy felekezet mindössze 100 koronával járuljon hozzá az iskolához (illetőleg a tanítói fizetés kiegészítéséhez) s a többi 3100 koronát az államnak kell megfizetnie. Miért nem teszi hozzá az állam ehhez a 3100 koronához a hiányzó 100 koronát s miért nem államosítja akkor az iskolát? A középiskolák segélyezésénél az állam legfeljebb a fenntartás költségeinek felét viseli, így kellene ennek lennie az elemi iskoláknál is“. Határozati javaslatot is terjesztett elő, amelyben utasítani kívánta a kormányt, hogy az 1868. évi XXXVIII. t.-c. revízióját készítse elő. E javaslatot a kultuszminiszter helyettese: Balogh Jenő igazságügyminiszter elfogadta. Dr. Antal Géza képviselő beszédét és indítványát Csernoch hercegprímás szóvá tette a főrendiház márc. 13-iki ülésén, mert azt értette ki belőle, hogy a népiskolák egyetemes államosítását célozza ; figyelmeztette a kormányt, hogy erről a gondolatrról tegyen le, mert ez beláthatatlan bonyodalmakra vezethetne. Csernoch felszólalására Jankovich Béla vallás- és közoktatásügyi miniszter ezt válaszolta: az államosításra vonatkozóan én teljesen elismerem, hogy olyan nagy terhek átvállalására, aminőket az összes iskolák államosítása róna rá az államra, a mai pénzügyi viszonyok mellett egyáltalán gondolni sem Gallérok, kézelők a lánc jeggyel a legjobbak! Úri fehérneműek Halász jegyzéssel a legjobbak! L_I A T Á C '7 TPQT\ /PDPl/ férfi-, gyermeköltöny- és úri divat áruháza, 1 1 I V Pápa, Kossuth-u. 32. (A postával szemben.) A n. é. közönség szíves figyelmébe ajánljuk raktárra érkezett tavaszi újdonságainkat, úri átmeneti kabát, felöltő, öltöny és gyermekruhákban, melyeknek megbízható elsőrendű minőségükért a legmessszebbmenő szavatosságot vállalunk. Borsalino-, Pichler- és Gyukits-kalapok. Saját késsítményű úri fehérneműek. Bőráruk. Bel- és külföldi nyakkendő-különlegességek nagy készletben. Sétabotok.
