Dunántúli Protestáns Lap, 1913 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1913-10-26 / 43. szám
43. szám. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 361. oldal. theológiai magántanárt állandó titkárrá. Azután pálóczi Horváth Zoltán ügyvéd tartott előadást a Kálvin- Szövetség gyülekezeti és egyházmegyei szervezéséről. A megvalósítás módja körül élénk eszmecsere volt. Karének, majd B. Papp István theológiai tanár fölolvasása következett az egyházi törvények módosításáról. Elnöki zárószó, ének és fohász fejezte be az egyházi értekezletet. A hétfői ülésen titkos szavazással betöltötték a budapesti theológián szervezett hatodik theológiai tanári állást. Theológiai tanár lett 46 szavazattal Kovács J. István szatmári református lelkész a 25 szavazatot kapott Kovács Lajos budapesti református lelkésszel szemben. Igen jó erők állottak az egyházkerület rendelkezésére. Kovács J. Istvánban igen képzett és nagyon mozgékony erőt nyert a budapesti theológia. Szilassy Aladár az egyházkerület székháza építőbizottságának elnöke jelentette, hogy az egyházkerület székháza, a Ráday-utcai palota, amely egyúttal a budapesti theológia és internátus székháza is, amely a fölszereléssel együtt 544.220 K 10 f-be került, teljesen elkészült. A közgyűlés köszönetét szavazóit Darányi Ignác főgondnoknak és Szilassy Aladárnak, akik nagy szeretettel végzett fáradságos munkával juttatták tető alá a főváros díszére váló monumentális palotát. Kedden a gyűlés elején Darányi Ignác főgondnok melegen üdvözölte a vendégként megjelenő Claparéde Sándort, hazánk és a magyar ref. egyház kiváló genfi barátját és a társaságában levő Sautter Emanuelt, a keresztyén ifjúsági egyesület világbizottságának Genfben székelő főtitkárát. Az üdvözlésre mindketten francia nyelven válaszoltak. Szavaikat az elnöklő főgondnok tolmácsolta, majd francia nyelven köszönetét mondott nekik lelkesítő szavaikért. Ezután a tegnapi nap folyamán theológiai tanárrá választatott dr. Kovács István eskütétele következett. Az eskü letétele után Darányi Ignác főgondnok lelkes szavakkal rajzolta az igazi lelkipásztor képét, majd annak a reményének adott kifejezést, hogy az új tanár is nagyban közre fog munkálkodni abban, hogy lelkészeink csakugyan ilyenek legyenek. Az új tanár a kerület bizalmát megköszönve, azokat a nagy hivatásokat vázalta, amelyek a XX. század megváltozott viszonyai közepette a budapesti theológiára várnak az igazi, hamisítatlan kálvinizmus megoltalmazása, a nagy egyház társadalmi problémáinak megoldása és a külföldi összeköttetések ápolása terén. Ezekért kíván szívvellélekkel dolgozni és ehhez kéri a kerület, tanártársai és leendő hallgatói imádságos szeretetét. Az ügyészi jelentések letárgyalása után a számszék javaslatai kerültek sorra. Ezek során a Protestáns Árvaháznak a Madas-alapból 10.000 koronát, a kér. ifjúsági egyesületnek 200 koronát és a külföldi tanulmányútra induló lelkészeknek évi 1000 koronát szavaztak meg. A Kálvin-Szövetség IV. közgyűlése A református társadalmi élet megújítására törekvő Szövetség október 18-án este tartotta IV. évi közgyűlését a budapesti theológiai akadémia dísztermében dr. Bernát István világi elnök és Petri Elek lelkészi alelnök vezetése mellett a Szövetség tagjaiból és barátaiból álló nagy közönség részvételével. Jelen voltak a többek között dr. Gonda Béla min. tanácsos, dr. Kosa Zsigmond min. tanácsos, dr. Rátz István állatorvosi főisk. tanár, udv. tanácsos ; Kátai Endre, Kis József, Lévai Lajos és Szabó Péter esperesek; dr. Kovács Pál jogakadámiai tanár, Hamar István, B. Pap István, Kontra Aladár, Lukácsy Imre, Morvay Ferenc, Nyáry Pál, Simon Ferenc, Urházy Lajos lelkészek; Ravasz Árpád és dr. Versényi György középiskolai igazgatók, Csűrös István, dr. Maday Gyula, dr. Pető István, dr. Varga Bálint, dr. Ványi Ferenc középisk.' tanárok, dr. Kiss Károly, dr. Kovács Ernő ügyvédek, dr. Weisz G. Sámuel orvos, Szenthe Lajos gyógyszerész, Deák Lajos tanfelügyelő, Lénárd Jenő író, dr. Kovács Lajos vallástanár, Nemes Árpád pénztáros stb., stb., dr. Kovács István, Sebestyén Jenő, Veress Jenő theol. m. tanárok. Bernát István elnöki megnyitójában fontos és időszerű kérdésről, a kálvinistáknak a városokba való özönléséről s ennek veszedelmeiről emlékezett meg és az ebben az irányban szükséges társadalmi munkásságra hívta fel a figyelmet. Idézi Molnár Albert egykori marosvásárhelyi lelkész beszédét, amelyben a városokat a protestáns egyházak sírjának nevezte. Nem új dolog, hogy a nagyobb városokban lakó müveit és vagyonosabb rétegek közömbösséggel viseltetnek vallásos kötelességeik iránt. Rámutatott arra, hogy amig a protestánsok ki nem kerülnek a vidéki légkörből, a vallásosságnak legalább külsőségeit megőrzik, mihelyt azonban más körbe, különösen a városba kerülnek, ahol szabadon és büntetés nélkül élhetnek saját kedvtelésüknek, eltávolodnak a vallástól és csak akkor öltik fel az elkopott köntöst, ha abból némi hasznuk lehet. A felekezeti türelmesség jelszava alatt sokszor a saját vallásuk iránti közömbösség rejtőzik. Alapittatott 1864-ben. .A. vidék legrégibb és legnagyobb oipőüzlete Aiapittatott ísa^-ben. Manheim Ármin, ezelőtt Altstädter J. cipőraktára Pápa, Kossuth L. utca, hol mérték szerint, vagy egy beküldött minta-cipő után nemcsak divatos és szép, de főleg tartós és jól álló cipőket lehet kapni. — Beteg és szenvedő lábakra (orthopdd-munka) kiváló gondot fordít. Vadászoknak különös figyelmébe ajánlja garantált vízmentes vadászcipöit és csizmáit. v "Üzletemet ugyanezen utcában, a postapalotával szemben épült házba helyeztem át-
