Dunántúli Protestáns Lap, 1913 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1913-03-09 / 10. szám

10. szám. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 77. oldal. tak alapján nyugodt lélekkel állapíthatom meg, hogy a vezérkönyvben sokkal több a kifogásolni, sőt kivetni való, mint a használható. Nyelvezete nem a gyermek­nek való, nincs benne élet, elevenség, hiányzik belőle az a könnyed, játszi szellem, mely a beszéd- és értelem­gyakorlatokat vonzóvá, érdekessé, változatossá teszi s a kedvesség himporával vonja be. Megszemélyesítve, e vezérköny értékének a tanítás alatt ásítozó, vézna, ványadt gyermek lehetne a hű visszatükrözője, szem­ben a vidám, fürge, eleven, piros-pozsgás gyermek­hez hasonlítható egyik-másik legújabb enemű vezér­könyvvel. Jő lelkiismerettel mondhatom, hogy a nép­iskolai oktatásnak alapját képező beszéd- és értelem­­gyakorlatok tanításának ügyét alig-alig viszi előbbre valamivel, minélfogva a kívánt cél elérésére jelen for­májában alkalmasnak nem tartom. Hangsúlyozva jelentem ki, hogy soraim megírá­sánál semmiféle animozitás, személyi tekintet nem ve­zetett, hanem egyedül és kizárólag a közérdek, a nép­iskolai tanítás nagyfontosságú ügyének szolgálata. Az elmondottakért a felelősséget annál bátrabban vállal­hatom, mert legjobb hitem és meggyőződésem szerint azok végig a bebizonyítható igazságot tartalmazzák. Lehet, hogy a vezérkönyv figyelmes átolvasói közül nézetemet többen fogják osztani, lehet, hogy fölszólalásommal egyedül maradok. Mindenképpen meg­nyugtat az a tudat, hogy igazat írtam s hogy föl­­szólalásom e fontos népiskolai tantárgy oktatásának csak hasznára lehet. Kaposmérő. Ladányi Ferenc. Könyvismertetés, Egy jótékony nöegylet évkönyve. Debreczenben 1869-ben alakúit meg egy jóté­kony nőegylet. A szép múltú és áldásosán működő egyletnek a vezetői, amint az a kálvinista Rómában természetes is, mindekkoráig reformátusok voltak. Első elnöke gróf Bethlen Mikó Róza, nemsokára az ő le­mondása után 1882-ben Veress László kollégiumi ta­nár s preparandiai igazgató özvegyét, szül. Szathmáry Terézt választották meg elnökké, aki díszes tisztét nagy buzgósággal és sikerrel 1910-ig töltötte be, amikor arról lemondott, utóda lett az egylet jelenlegi, párat­­lanúl agilis elnöke, Fráter Erzsébet, Fráter Imrének, az érmelléki ref. egyházmegye egykori buzgó gondno­kának a leánya. Az egylet első jegyzője vagy titkára Révész Bálint püspök volt s azóta jórészt a főiskola tanárai töltötték be e tisztet. Az egylet köztiszteletben és szeretetben álló igazgatója már régibb idő óta Szele György ref. lelkész. De bár az egylet vezetői reformátusok is, a jótékonyságot felekezetkülönbség nélkül gyakorolja s választmányi és rendes tagjai kö­zött minden felekezetbeliek találhatók. Erről az egyletről jelent most meg egy nagyobb terjedelmű (179 nagy 8-adrét lap), érdekes és értékes tartalmú évkönyv, mely az egyletnek eseményekben gazdag másfél esztendei (1911. és 1912. első fele) munkálkodását, történetét és állapotát tünteti fel. Össze­állította pedig e könyvet a választmány határozatából egy szerkesztő-bizottság, melynek tagjai: Sass Béla debreczeni theol. akad. tanár, akinek felesége az egylet­nek egyik oszlopa, nagytevékenységű alelnöke, továbbá Szele György és Varga Pál; az utóbbi főiskolai s egyházkerületi számvevő s egyúttal az egylet ellenőre. A szerkesztő-bizottság az évkönyvben valóban alapos és gondos munkát adott. Főként az egylet anyagi erejét és állapotát tünteti fel a könyv nagy részletes­séggel. Megtudjuk ebből, hogy a debreczeni jótékony nőegylet nemcsak a legrégebbiek egyike e hazában, hanem a legkiterjedtebb munkakörben is működik és gazdag anyagi eszközökkel rendelkezik. A szegények segélyezésén kívül árvaházat, elemi iskolát, nőipar­iskolát és népkonyhát is tart fenn. Évi jövedelme jelen­leg meghaladja a 18 ezer koronát (a nőipar-iskolát bele nem értve) s kiadása is körülbelől ugyanennyi a szegények gyámolítására és az árvák növelésére. Jövőben még hathatósabb és áldásosabb lesz műkö­dése, mert három nagy hagyaték (Vértessy, Váradi- Szabó és Kacskovicsné-féle) révén hatalmas vagyon­hoz jut, úgyhogy az évkönyvben kimutatott vagyon­leltár szerint az egylet vagyona ingatlanokban, ingó­ságokban és tőkékben megközelíti a 600 ezer koronát. Ily szép vagyonnal sok jót lehet tenni s az egylet buzgó és gondos vezetősége garancia arra, hogy tesz is. Az évkönyvből látjuk, hogy folyton újabb alapít­ványokkal gyarapodik az egylet vagyona. így a múlt esztendőben az államsorsjáték jövedelméből 12500 ko­ronát kapott, melyet „Erzsébet királyné jótékony nő­egyleti segély-alapítványa“ címen kezel. A múlt évben elhalt nagyérdemű volt elnöknek, Veressné Szathmáry Teréznek emlékére két alapítvány is létesült; egyik, mely ma 1085 korona, közadakozásból jött létre, a másikat 2000 koronával a megboldogúlt családja léte­sítette. Az évkönyv, melynek gazdag tartalmáról még sokat lehetne írni s melyet az érdeklődők megkaphat­lfj. Stern Lipót Pápa , Kossuth-Lajos-utca 25. sz. Mindennemű kézimunka-, himzési előnyomda-, rövidárú-, csipke-, szalag- és divat­cikkek raktára. — Elvállal mindenféle templomi arany-, ezüst- s selyem díszmunkát, valamint fehér hímzésekéi és kelengyék elkészítését. — Lelkiismeretes kiszolgálás!

Next

/
Oldalképek
Tartalom