Dunántúli Protestáns Lap, 1913 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1913-12-14 / 50. szám
416. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1913. Az evangélikusok zsinata/ E héten nyílt meg a magyarországi ágostai hitvallású evangélikus egyház zsinata. A Deák-téri templomban ünnepi istenitisztelet volt, amelyen ének után Gyurátz Ferenc dunántúli püspök oltári imát mondott és bibliát olvasott. Geduly Henrik püspök szószéki beszédet mondott, amelyben visszapiliantást vetett az egyház küzdelmes múltjára: majd áttért a zsinat nagy föladatára, a törvényalkotásra; azt igyekezett kimutatni, hogy a mai modern eszmék nagyobbrészt krisztusi eszmék s azok közül, amelyek a mai társadalmat mozgatják, csak azok boldogítók, amelyek a krisztusi örök eszmékből táplálkoznak. A nagyhatású beszéd után Scholtz Gusztáv püspök oltári imája és áldása rekesztette be az istenitiszteletet. A zsinat alakuló ülése tiz órakor volt az üllőiúti imaházban, ahol megjelentek báró Prónay Dezső egyetemes felügyelő, Baltik Frigyes, Gyurátz Ferenc, Scholtz Gusztáv és Geduly Henrik püspökök, Szentiványi Árpád, Zsigmondy Jenő és Beniczky Árpád egyházkerületi felügyelők, báró Láng Lajos és Bognár Endre egyetemes gyámintézeti elnökök, Sztehló Kornél egyetemes egyházi ügyész, Zsilinszky Mihály és a többi tagok. Összesen százhuszonnyolcán voltak jelen. A gyűlést a zsinati tagok éneke nyitotta meg ; ezután dr. Baltik Frigyes püspök mondott oltári imát; utána báró Prónay Dezső egyetemes felügyelő nagyhatású beszéddel nyitotta meg a zsinatot. Beszédében arról elmélkedett, hogy a legutóbbi zsinat alkotásai hiányosak-e, vagy csak a folytonos újítás vágya készteti arra az egyházat, hogy újra zsinatot tartson. Az éles ellentétek jellemzik korunkat, amelyet kételkedőnek és hitetlennek mondanak, kételkedőnek a hittel szemben, de van sajátszerü, sőt uralkodó hite : a haladásba vetett hit. A folytonos és gyors átalakulás kora az, amely a zsinat összehívását sürgette. Ezután azt fejtegette, hogy a keresztyénség milyen értékes javakkal gyarapította az emberiséget és miként alakult meg a keresztyén egyház. Az emberi akaratnak leghatalmasabb rugója mindig a hit és a hitből eredő érzelmek által sugallt akarat. Majd áttért a zsinat föladataira, amelyek között legfontosabb, hogy a * Részint a Budapesti Hírlap, részint a Magyar Szó után. magyarországi evangélikus egyháznak mint intézménynek szervezetét tökéletesítse. Az egyetemes felügyelő beszédéért a zsinat köszönetét fejezte ki. Ezután a zsinat tizenegy tagú igazoló-bizottságot választott s a bizottság munkájának befejezésééig az ülést felfüggesztették. A bizottság jelentése előtt megérkezett a református testvéregyház küldöttsége, amelynek üdvözléséért báró Prónay Dezső mondott meleg köszönetét. Ezután felolvasták a jelentést, amely szerint az igazoló-bizottság az összes mandátumokat igazolta, minélfogva az elnök a zsinatot megalakultnak nyilvánította. A zsinat végül megválasztotta a tisztviselőket. A zsinat második érdemleges ülését hétfőn délután 5 órakor tartotta. Ennek első tárgya a zsinati tisztviselőkre beadott szavazatok összeszámlálására kiküldött jegyzői karnak a jelentése volt. A jelentést Mohácsy Lajos körjegyző terjesztette elő. Száztizenkét érvényes szavazatot adtak be. Megválasztották zsinati elnökökké: báró Prónay Dezsőt és dr. Baltik Frigyes püspököt. Jegyzőkké: dr. Szelényi Aladárt, dr. Mikler Károlyt, Ostffy Lajost, Jánossy Lajost, Jánoska Györgyöt és Bognár Endrét. Háznagy lett báró Radvánszky Antal. Ezután báró Prónay Dezső mondotta el székfoglaló beszédét. Elnökké való megválasztását — mondotta az egyetemes felügyelő — megtiszteltetésnek tekinti és mély megilletődéssel fogadja el, mert a feladat nagyságát és erejének fogyatékosságát egyaránt ismeri. Negyvenkét éve szolgálja egyházát. Meggyőződése, hogy akik függetlenül, valamely hivataloskodás nélkül megélhetnek, honfitársai hittestvérei bizalma folytán szolgálniok kell azoknak érdekeit. Szolgálatra hivatottnak, primus inter paresnak érzi magát. Másodszor hárul nemzetségére a zsinati elnökség tiszte: 1791-ben az evangélikus zsinat elnöke báró Prónay Gábor volt. Munkájához a zsinati képviselők támogatását kérte. Őszinteség jellemzi lényét, ezzel szemben elnézést kér. Azután kifejtette a zsinatra vonatkozó nézeteit: óhajtása az, hogy legyen a zsinat tanácskozó testület és nem szervezett pártok küzdelme. Az állami életben ugyan azt soha nem lehet teljesen elkerülni; de az egyház legyen lelki közösség, ki-ki legjobb meggyőződése szerint keresse az igazságot; kölcsönös egyetértésre, meggyőzésre törekedjenek. Nem akar irányítani, csak az önként megnyilatkozó köz-ÚJ KÖNYVEK! Kaphatók Kis Tivadar könyvkereskedésében, Pápán, Fő-u. 21. KRISZTUS A MODERN SZELLEMI ÉLETBEN. A modern szellemi életben való keresztyén bevezetés Irta Lie. Theol. R. Pfenmngsdorf. Fordította Hajts Bálint. Ára 2 korona 50 fillér. ■■■--....=------------- ■ = ERŐS VÁRUNK. Templomban és házainkban egyaránt használható imádságok. Irta Vásárhelyi Lőrinc. Ára 2 korona. ISKOLA ES IELLEM. Adalékok az engedelmesség neveléstanához és az iskolai fegyelem átalakításához. — Irta J * Foerster F. V. — A német 10. kiadás szerint fordította Bellaagh A. — Ára 6 — korona. Bárhol megjelent könyv kapható KIS TIVADAR könyvkereskedésében, PÁPÁN, Fö-utca 21 -ik szám alatt.
