Dunántúli Protestáns Lap, 1913 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1913-02-02 / 5. szám
5. szám. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 37. oldal. s még egy-két egészen könnyű énekverset, de nem ad példát az értelmezésre a csakugyan nehezebb esetekben, nem értelmezi a fönt idézett énekversek egyikét sem — csak figyelmeztet reá — pedig azok az értelmezésre ugyancsak rászorúltak. Nem tehetek róla, de reám azt a benyomást teszi, hogy itt bizony az író a könnyebb végét fogta a dolognak s megint csak ellentétbe jutott „Szakjelentés“-ében kifejezett álláspontjával, hogy t. i. csak azt a könyvet nevezi vezérkönyvnek, mely a tárgy minden részletének a kidolgozásánál vezet. Hát miért nem vezet akkor vezérkönyve a mondott énekversek értelmezésénél ? Hiszen, ha mintaleckékben adja az anyagot, akkor joggal elvárható, hogy az anyag minden részletének feldolgozására mintát adjon! V. Ámbár az eddig mondottak is szoros összefüggésben vannak a feldolgozás módjával, a fentiek kiegészítéséül egyet-mást még el kell mondanom a módszeres eljárásról. A tanítás alakja a munka legnagyobb részénél a kérdve-kifejtő tanítási alak. Erre nézve azt mondja az író: „Ez azonban — t. i. a kérdve-kifejtő tanalak — nem jelenti azt, hogy ennek az alaknak a keretében kérdezni bármiként lehet“. „Szakjelentés“-e szerint pedig „teljes erejével törekedett arra, hogy a kérdései sem szűkek, sem tágak ne legyenek, hogy semmire rá ne kérdezzen, hogy azok gondolkodtatók legyenek s azokra igen és nem feleletet adni a gyermek ne tudjon“. Hát, hogy ez elvéhez mennyiben következetes s hogy e törekvése mennyiben sikerűit, kitetszik az alábbi kérdésekből: „Vájjon, ha valaki elmenne a szabóhoz vagy a kovácshoz és arra kérné, hogy készítsen neki egy ilyen kis virágot, fát, madarat vagy bogarat, el tudná az készíteni? (1. o. 2. hét, 1. félóra.) Nemde, rövid, szabatos s gondolkodtató kérdés ? Ugyanez osztály 4. hét 1. félóráján az alkalmazásnál ezt kérdezi: „Mit csinálsz étkezés után?“ Tessék felelni rá! X. hét 2. félórája: A szülők gondoskodása tárgyalásánál 21 kérdés, melyek mindenikére az „anyám“ vagy „apám“ szóval felelhet a gyermek. Éppen így a XL hét s a XIV. hét első félóra előkészítő kérdései. Ezek azok a bizonyos gondolkodtató kérdések? József történeténél: „Ha a te szívedben valami rossz érzés, pl. irigység támad testvéred iránt, mert szebb a ruhája, akkor te is eladod vagy megvered testvéreidet, Miska?" (Rövid és velős!) „Imádkozni szoktál-e lefekvés előtt?“ „Az iskolateremben tudnátok-e úgy játszani, mint az udvaron ?“ „Nyitva hagytad a kaput?“ „Ha valahova mentek, elkísér-e a macska úgy, mint a kutya?“ „Örül-e, ha hazamentek, elibétek fut-e?“ (Igen, nem.) „Halála után mit csinálunk a bőréből, farkából stb ?“ (Kérdés tárgyává tesz olyat, amit a gyermekek nem tudhatnak.) A tyúknál ezt kérdezi: „Van-e akkora nagy, mint a kutya?“ A lódnál: „A padtetőtől számítva, mekkora nagy?“ „Ha hozzátok jönne egy idegen ember és azt mondaná, hogy hagyd itt a te szülő- és lakóhelyedet s menj vele idegen községbe, mit mondanál neki?“ „Az egyforma idejű emberek és gyermekek egyforma nagyok-e?“ „Hát az idősebb gyermek és ember nagyobb-e mindig a fiatalnál ?“ (Amellett az ember és gyermek szembeállítva egymással; hát a gyermek nem ember?) „Egyformák-e az emberek nagyságra, termetre nézve ?“ Stb., stb. Hát e kérdésekre talán a legjobb akarattal sem lehet mondani, hogy gondolkodtatók s hogy azokra a gyermek ne tudna felelni igen-nel vagy nem-mel. Túlzás nélkül mondható,' hogy a könyvben a kérdvekifejtő eljárás határozottan túltengésben van, sokszor a kellemetlen faggatásig gyötri, agyonkérdezi a gyermeket. Pedig mint egy jeles vezérkönyvírónk mondja —■ „amely tanító túlsókat kérdez, a gyermekei keveset tudnak. S különösen az önálló beszédben ügyetlenek, mert gondolkodásuknak összefüggő működését a fölösleges kérdések kegyetlenül megszakítják s ezáltal gyöngítik és lassítják“. (Hatodik közlemény a jövő számban.) Vegyes közlemények* Az előfizetési és hirdetési díjak szives beküldését tisztelettel kéri a kiadóhivatal. Gyászhír. K. Kiss József, a debreczeni kollégium nyug. tanára e hó 20-án elhunyt. Temetése 22-én volt,. amikor is nagy közönség őszinte részvéttel kisérte végső nyugvó helyére. Az elhunyt nagyérdemű tanárt sokféle kötelék kapcsolta hozzánk. Dunántúl született a fejérmegyei Keresztes községben, pápai főiskolánkban végezte a gimnáziumot és theológiát s már ekkor nagyon kitűnt tehetségével és férfias jellemvonásaival. Gyönki és kunszentmiklósi tanárkodása után 1880-ban pápai főgimnáziumunk fizikai tanára lett s mint a nagyhirü Tarczy Lajos utódja is fényesen megállotta helyét. Alaposan képzett szakember volt, kitűnő előadó, tanítványainak igazi vezetője s emellett mint ember is fedhetetlen s minden tiszteletre méltó. Régner Pál templom- és díszfestő Pápa. Templomok festéséről számos elismerő levél! — Több kiállításon kitüntetve! Több pápai templom restaurátora! — Elvállal szobák, termek művészi festését ! Alapíttatott Í87í-ben. — Cím- és betüfestészet! — Modern kivitel! — Szolid árak! — Alapíttatott Í87í-ben.
