Dunántúli Protestáns Lap, 1913 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1913-09-28 / 39. szám
326. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1913. iratokban csak kevés megfelelő szellemi táplálékot adtunk a népnek és jóformán semmit a jövő reményének, a fiatalságnak. Pedig manapság, amikor már a templomok mindinkább üresednek, a könyvek jelentősége népünkre és fiatalságunkra hovatovább emelkedig és óriási fontosságúak lesznek azok a valláserkölcsi és egyházi életben is. Örömmel üdvözöljük tehát ezt a hézagpótló vállalatot, mely egyszerre mintha a földből nőne ki, 112 kötettel jelenik meg s úgy nagyarányú terjedelmére, mint tartalmára nézve felhívja magára a figyelmet. Első kérdés az, hogy miképen szolgálja a vállalat a kitűzött szép célt és menyiben felel meg annak a kiváló jelentőségnek, amely hozzá fűződik? Ezt a jelentőséget most még a létesítendő ref. népiskolai ifjúsági könyvtár is növeli, melynek felettébb nagy szüksége van igaz keresztyén, evangéliumi lelkületű és erős prot. szellemű jó könyvekre. A fenti vállalat célja, hogy ezeket a könyvtárakat is ellássa minél nagyobb részben olyan könyvekkel, melyek ref. vallásunk és egyházunk érdekeit vannak hivatva előmozdítani. Másnemű ifjúsági és népies könyveket csak lehet kapni már nálunk is, de effélét nem. A jó célt megfelelő jó eszközök szolgálják. Ezek az eszközök az irók, kik szívüket és lelkűket viszik a nemes munkába, hogy magyar hazánknak és prot. egyházunknak érzésben hű, lélekben erős, hitben állhatatos fiakat és leányokat neveljenek a betű hatalma, a jó könyvek által. A szerkesztőknek, 5. Szabó Józsefnek és Uray Sándornak, akiknek ismert nevük van prot. irodalmunkban, sikerült egy nagy és mondhatjuk diszes irói gárdát állítani a vállalatnak, a szent célnak szolgálatába. Ezek majdnem kivétel nélkül működő papok, tanárok és tanítók. A legtöbb jó nevű, sőt jeles iró, de valamennyi kimutatta már egyben-másban írói rátermettségét. A népies és ifjúsági irodalomban már valamennyinek a nevével találkoztunk. Egy se kiforratlan, kezdő, sőt igen sok olyan iró közülök, akiknek már szép írói múlt van a hátuk megett. Ezektől tehát csak jót várhatunk. Ott van a lelkészek közűi a kiváló, veterán, költő-pap Könyves Tóth Kálmán, mellette a jeles Sántha Károly (ev.), továbbá Dombi Lajos espereslelkész, F. Varga Lajos, Buday János, Babay Kálmán, Kóréh Endre, Forgács Gyula, Papp József, Osváth Kálmán, Szentmiklóssy József. A tanárok közűi Borsos István, dr. Prőhle Vilmos (ev.), Jókay Lajos, lie. Rácz Kálmán. A tanítók közül Jámbor Lajos és felesége Jámborné, Székely Lilla, Zih Sándorné (aki okleveles tanítóné s egyszersmind papné), V. Sipos Ida, Vaday József, Porcsalmy Gyula, D. Dolinay Erzsébet, Csite Károly, Végh István, Tóthné Zalai Emma. Aztán tanár volt egykor Koncz Ákos (most debreczeni főlevéltárnok) és tanító Kádár Imre (most karczagi hivatalnok), lm, ezek a vállalat eddig megjelent 112 kötetének szerzői a két szerkesztővel együtt! Kétségtelen, hogy hivatott munkások mindannyian. Lássuk most munkáikat sorban. Könyves Tóth Kálmán „A gyermekvilágból" cim alatt négy kötet elbeszéléssel gazdagítja a vállalatot. A köteteiben egy pár hangulatos vers is akad, de nagyobbára prózában ír. Úgy látjuk, hogy némelyik novellája már megjelent itt vagy ott, mert tudvalevőleg ő több lapnak a kedvelt munkatársa, a Vasárnapi Újságnak — úgy tudjuk — kezdettől fogva. Most aztán összegyűjtötte és kiadta szétszórt dolgozatait négy kötetben, melynek címlapján régi ludtollal kezében látjuk a gondolkodó és író költő papnak az arcképét. Müveihez általában sok szép magyarázó, szemléltető és díszes rajz járúl, mint a vállalat valamennyi darabjához. De ezekről majd később ! Nagyon jól tette, hogy összegyűjtötte s az ifjúság és a nép kezébe adta Könyves Tóth Kálmán az ő kisebb s újabb elbeszéléseit. O a népies és ifjúsági irodalomnak egyik leghivatottabb művelője. Első elbeszélő kötetét, a „Falusi történetek“-et is a nép köréből vette s a nép szája ize szerint dolgozta ki. Az élvezetes és szórakoztató tartalom mellett művei egyszersmind építőleg is hatnak. Tiszta erkölcsiséget, igaz hazafiságot és erős prot. öntudatot és meggyőződést meríthetnek belőle az olvasók. A négy kötetben összesen 30 elbeszélés van. Sántha Károly, ez a melegszívű poéta-pap, két kötetben verseket nyújt. Müvének nagyon találóan adta az „isten, haza, család" címet, mert nagy részben vallásos, kisebb részben pedig hazafias és családi érzés szülte költemények vannak benne. S micsoda lágy, zengzetes, szívreható és égbeemelő költemények ezek! Lehetetlen, hogy hatással ne legyenek a népre és a fogékony gyermeki lélekre. Szinte olvastatják magukat. Egyes darabjai szavalatra is nagyon alkalmasak. Éppen így versekkel akar a gyermeki szivekhez férkőzni F. Varga Lajos, akinek „Zengő hárfa" cim alatt jelent meg egy kötet gyermekverse és imája. Ő mint falusi lelkész, nagyon jól ismeri az egyszerű nép és fiatalság lelki szükségletét s hangzatos költeményei csakugyan megtalálják az útat 'ezeknek a leikéhez. A vallásos érzés mellett erős kálvinista hang is nyilatkozik dalaiban. Hisszük, hogy műve amily .Alapittatott 1864-ben. vidék legrégibb és legnagyobb oipőüzlete Aiapíttatott ísa^ ben. Manheim Ármin, ezelőtt Altstädter J. cipőraktára Pápa, Kossuth L. utca, hol mérték szerint, vagy egy beküldött minta-cipő után nemcsak divatos és szép, de főleg tartós és jól álló cipőket lehet kapni. — Beteg és szenvedő lábakra (ortliopád-munka) kiváló gondot fordít.- Vadászoknak különös figyelmébe ajánlja garantált vízmentes vadászcipöit és csizmáit. Üzletemet ugyanezen utcában, a postapalotával szemben épült házba helyeztem át-
