Dunántúli Protestáns Lap, 1913 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1913-09-14 / 37. szám

37. szám. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 309. oldal. és Mező Gyula világi tanácsbiró urakkal együtt érke­zett az ünneplő gyülekezetbe, ahol ezrekre menő nép már türelmetlenül várta a feldíszített templom-tér előtt az ajtók feltárását. Tizenegy órakor vette kezdetét a templomi ünne­pély. A kulcs-átadás szokásos formaságai után az egyház gondnoka az Atyának, Fiúnak, és Szentlélek Istennek nevében felnyitotta a főajtót, az esperes úr a gondnok úrral bevonúit a templomba követve a meg­jelent papok által. A templom zsúfolásig megtelt, minden talpalatnyi hely el volt foglalva és a hőség tűrhetetlenné vált. Igazán csoda, hogy baleset, rosszúllét nem történt. Az alkalmi énekek után Szűcs László esperes maga­san szárnyaló, apostoli lelkességgel előadott beszéd­del és imával avatta fel a templomot és átadta azt a használatnak. Csukás Endre nagyrákosi lelkész, egyhm. tanács­biró lépett ezután a szószékre és tartotta meg az első egyházi beszédet: a LXXXIV. zsolt. 1 verse Ef. II.: 20 alapján beszélvén a templomnak szeretetéről és ezen szeretetnek az alapjáról. Horváth Endre helybeli lelkész felolvasta az egyház és építés történetét, amelyből kitűnt, hogy milyen buzgó munkát kellett végezni a lelkésznek és a presbitériumnak évek óta a templomépítés érdeké­ben. Fejes Gábor barabásszegi lelkész egy kisdedet keresztelt. Szűcs esperes urvacsorai ágendát tartott, melynek végeztével ő a kenyeret, Csukás Endre pedig a bort osztogatta a híveknek. Az urvacsora­­osztás után Horváth Endre egy ifjú párt esketett. A templomba be nem fért, ezeren felüli hívőnek Fejes Gábor tartott egyházi beszédet. Az énekvezetés erős munkáját Kánya Lajos helybeli és Gózon Lajos szentgyörgyvölgyi főtanító végezték. A templomi ünnepély végeztével a szépen fel­díszített iskolateremben közebét^ volt, amelyen a fel­soroltakon kívül résztvettek még a környék intelli­genciájából számosán. A nép pedig sátrak alatt szóra­kozott és mulatott a zene hangjainál. A templom 54.500 K-ba került, a karzatok vas­betonból, az ablakrámák, lépcsők vasból készültek, általában az egész templom rendkívüli massziv, szolid munka, az anyag elsőrendű. A templomtető eternit, a toronytető vörösréz. Belül remekül van festve és az egész ízléses góth stílű. Mintegy 1000 hívőt fogadhat be. Építője: Fliegner Ede körmendi evang. építész, aki a belé helyezett bizalomnak teljesen megfelelt. Az építtető gyülekezeteknek figyelmébe ajánlom ezt az új templomunkat, amely egy közepes gyülekezet számára olcsósága, szolidsága és csinossága miatt mintául szolgálhat. Az 54.500 koronából csak 13.000 koroná­val rendelkezett az egyház, a többi adósság, amelyet 10 év alatt törlesztenek le a buzgó hívek. Az áldozatkészség hatalmasan felébredt a hívek­ben. 3700 koronáért két gyönyörűen zengő új haran­got szereztek, most készül 1100 koronáért toronyóra, a nők márványurasztalát, keresztelő medencét, díszes urasztali térítőt stb. szereztek be önkéntes adakozással. Kedves öreg kartársunk, Horváth Endre! Küz­döttél, harcoltál, tövisszurást, bántalmakat elszenvedtél, megnyugodhatsz immár, a nagy mű be van fejezve és lelkipásztorkodásodnak utolsó éveit annak a templom­nak csendes derűje, csillagának fénye aranyozza be ! Nagyrákos. Csukás Endre. Szelídség és jószívűség volt a jellemző tulaj­donsága. Szolgálatára lenni felebarátainak és a köz­ügynek : ezt tartá kötelességéül. Feladatának becsület­tel meg is felelt; hű munkás volt mindhalálig! Élete fáklyája a falubattyáni jegyzői lakban lob­bant ki akkor, midőn a haldokló 1842. év utolsó per­ceit vonaglotta. Gyermekéveit a hajdan hires Abán élte le, hol atyja — nemes Pálffy István — a köz­ség nótáriusa volt. Gimnáziumi tanulását Gyönkön kezdte s Nagykőrösön tett érettségit. A jogi tanfolya­mot Pesten végezte, hol a férfias szépségű s humoros Bessenyey Ferenc és a daliás Lipcsey Tamás volt kedves tanulótársa. Ügyvéd lett előbb Abán, majd Fehérváron; kezdetben vármegyei alügyész, azután — haláláig — ügyvédi kamarai titkár. Pályáján gyorsan emelkedett. Igen fiatalon tagja s hosszú ideig vezérembere a városi törvényhatóság­nak ; 38 éves korában, egyhangú bizalom folytán, egyházunk főgondnoka s e tisztségében 32 és fél évig — az utolsó félesztendőben mint örökös tiszte­leti főkurátor — munkálkodott az eklézsia javára és buzgalmának emlékei: az új iskola és tanácsterem, a szépen rendezett temető, a megújított torony és az újonnan beszerzett nagy harang. A mezőföldi egyház­megyének majdnem 3 évtizedig volt tanácsbirája, ügyésze, számvevője és kerületi képviselője. Alapíttntott 1864-ben. A. vidék legrégibb és legnagyobb oipőüzlete Alapíthatott, 1804 bea. Manheim Árain, ezelőtt Altstädter J. cipőraktára Pápa, Kossuth L. utca, hol mérték szerint, vagy egy beküldött minta-cipő után. nemcsak divatos és szép, de főleg tartós és jól álló cipőket lehet kapni. — Beteg és szenvedő lábakra (ortiiopdd-munka) kiváló gondot fordít. —-------Vadászoknak különös figyelmébe ajánlja garantált vízmentes vadászcipöit és csizmáit. .___ “üzletemet ugyanezen utcában, a postapalotával szemben épült házba helyeztem át*

Next

/
Oldalképek
Tartalom