Dunántúli Protestáns Lap, 1913 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1913-08-17 / 33. szám
33. szám. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 275. oldal. Iskolai értesítők. i. Pápai református főiskola. Főiskolánk 228 oldalas értesítőben számol be az elmúlt iskolai évről, melyet a főiskola egyházi gondnokának, Czike Lajos tatai ref. egyházmegyei esperesnek arcképe díszít. Az értesítő bevezető része Czike Lajos 50-éves lelkészi jubileumának van szentelve s magában foglalja a lélekemelő, nagyszabású ünnepség egész lefolyását s Antal Gábor püspöknek, Czike Lajos főisk. egyh. gondnoknak, dr. Beöthy Zsolt világi gondnoknak, Nagy Lajos, Chernél Antal stb.-nek az ünnepség alkalmával elmondott magasan szárnyaló beszédeit, Czike Lajos életrajzát Borsos István főgimn. tanár tollából, mely Czike Lajosnak egész életét az olvasó elé tárja születésétől kezdve a diákéletén végig egészen a lelkészségig ; onnan pedig az 50-éves egyházi szolgálatainak jubileumáig. A második kimagasló közleménye az értesítőnek dr. Lakos Béla főgimn. tanárnak Heltai Gáspár reformátor és kora című értékes egyháztörténeti munkája, mely könyvalakban is megjelent. A vallási evolúció kora, amint ő e századot nevezi, érdekfeszítő képben áll előttünk annak a férfiúnak rajzában, aki a lutheri konfesszió befogadása után a katholikus magyar vallásnak (mint ahogy akkor a kálvini református hitet nevezték) Erdélyben szervezője s végül az unitárizmusnak híve lett. Képét dr. Lakos szigorú tárgyilagossággal festi, látszik, hogy belemélyedt a kor szellemébe, hogy müve alapos tanulmányok gyümölcse. Könyvalakban Kókai Lajos budapesti könyvkereskedő kiadásában jelent meg. Ára 1 K 50 f. A főiskola ez évi történetét dr. Horváth József főiskolai igazgató közli. Jelentésében szól az ifjúság vallásos neveléséről és rendszeres oktatásáról, a főiskola nagy népességéről, mely dacára annak, hogy a bencés gimnáziumot főgimnáziummá fejlesztették, a főiskola épületének megnagyobbítását tette elkerülhetetlenül szükségessé. Megemlékezik az intézet javára tett adományokról és alapítványokról, mely ezúttal is jelentékeny összeget tesz ki. Legszebb alapítványa a lefolyt iskolai évnek az az 1250 korona összeg, melyet a főgimnázium tanúlói hálából, tiszteletből és szeretetből gyűjtöttek Czike Lajos emlékünnepére. A theológiai akadémián az elmúlt tanévben 12 tanár működött. A theológusok az idén speciál kollégiumként az angol- és francia nyelvet is tanulták, épúgy, mint az előző évben. Beiratkoztak a négy theológiai évfolyamra 61-en, ebből külföldre ment 7 hallgató s így a tanévet az akadémián 54 hallgató fejezte be. Illetőségre a legtöbb, 10 hallgató volt Komárommegyéből, 7 Veszprémmegyéből, 6 Somogyból, 4 Vasmegyéből, a többiek pedig 18 különböző megyéből. Az I. félévben minden tárgyból jelesen kollokvált 12, jól 30, elégségesen 9; a II. félévben jelesen 8, jól 36, elégségesen 9 hallgató. Az önmunkásságra bő alkalmuk volt a hallgatóknak a Theol. Önképzőkörben, ahol 1 alakuló, 19 rendes, 2 vita, 1 versenyszónoklati és egy díszgyülést tartottak és a Kér. Diákszövetségben, ahol 6 előadást tartottak. Az értesítőnek a főgimnáziumra vonatkozó terjedelmesebb részét Faragó János igazgató állította össze, beszámolván a tanári karban történt változásokról, annak munkásságáról, a javító-, pót- és magánvizsgálatokról, állást foglal a magántanulás ellen, foglalkozik a tanulmányi ügyekkel s az egyfolytában való tanításnak és a másfélórás leckeórák intézményének az egész vonalon való uniformizálását veszedelmes kísérletezésnek tartja. Az értesítőnek ugyanezen fejezetéből megtudjuk, hogy az I. félévben osztályzatot kapott 577 tanuló. Az 577 tanuló közül jeles osztályzatot kapott 34=6%. jót 125 — 22°/0, elégségeset 233 = 40%; egy tárgyból elégtelent kapott 87 — 15%, két tárgyból 51 = 9%> több tárgyból 47 = 8%. Tehát a követelményeknek megfelelt 392 — 69%» nem felelt meg 195—31%- Az eredmény kedvezőbb, mint az előző évben, amikor a tanulók 38%-a nem felelt meg a követelményeknek. Az intézetben 11 rendkívüli tárgyat tanítottak részben teljesen ingyen, részben igen csekély (évi 6 K) díjért, de a tandíjmentes tanulók még ez alól is fel voltak mentve. Szól az erkölcsi nevelésről, melyet nem a rideg felekezetieskedés érzésében lát, hanem abban, hogy mindenkiben testvérüket lássák. A testi nevelés című fejezetben megemlé-, kezik az ifjúság szakszerű oktatásáról, a céllövészetről s különös elismeréssel adózik Kovács Lajos Jenő tornatanárnak, aki az oktatást kizárólag maga végezte. A tanári kar a hitoktatókkal együtt 25 tagból állott, akik 12 osztályban tanítottak, mert a négy alsóbb osztály ez évben is párhuzamos volt. A jutalmazásokról, tandíjmentességről, segítőegyesületekről, szertárak és gyűjteményekről, ifjúsági egyesületekről, tornakörről és azok működéséről külön fejezetek számolnak be, mind gazdag tartalommal. Ezek után a statisztikai adatok következnek, melyek közül fontosabbak ezek: beiratkozott 583 tanuló, vizsgát tett 571 tanuló. Illetőségre 287 veszprém-Aiapittatott i864-ben. .A. vidék legrégibb és legnagyobb oipőüzlete Alapíthatott issében. Manheim Ármin, ezelőtt Altstädter J. cipőraktára Pápa, Kossuth L. utca, hol mérték szerint, vagy egy beküldött minta-cipő után nemcsak divatos és szép, de főleg tartós és jól álló cipőket lehet kapni. — Beteg és szenvedő lábakra (ortJiopád-munka) kiváló gondot fordít. ■— ■ Vadászoknak különös figyelmébe ajánlja garantált vízmentes vadászcipöit és csizmáit. "Üzletemet ugyanezen utcában, a postapalotával szemben épült házba helyeztem át.
