Dunántúli Protestáns Lap, 1913 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1913-08-10 / 32. szám

264. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. Az egyházak szellemi és anyagi érdekei­nek munkálását mondottam, mert én abban a hitben vagyok, hogy ez a két érdek az egyhá­zak életében is annyira egymásba van szövődve, annyira kiegészítik egymást, mint a testben a hús és vér, az egyiknek az elgyengülése a a másiknak is elbetegedését vonja maga után. A mi egyházi berendezkedésünk, különö­sen a magasabb fokozatokban, egyforma be­folyást biztosít az egyházi és világi elemnek. Az én tapasztalatom szerint azonban a fősúly mégis a lelkészt karra nehezedik. Mert a vi­lági elem bármily élénk érdeklődéssel viselte­tik is az egyház ügyei iránt, inkább csak a gyűléseken foglalkozik közvetlenül az egyházak ügyeivel. Ellenben a lelkész megválasztása által annak a szélesebbkörü családnak, amit egyháznak nevezünk: attyává, szellemi vezé­révé és anyagi érdekeinek őrévé lesz. Innen van, hogy valamely egyház jó vagy balsorsa a lelkésznek is öröme vagy bánata, de innen van az is, hogy valamely egyház tagjainak az egyházhoz, vallásukhoz való hűséges ragaszko­dása, vagy az egyháztól való elidegenedése a a lelkész működésének óramutatója. Én azért nagy szeretettel kérem a mi egyházmegyénk minden egyes lelkészét, hogy törekedjenek lelkűk egész erejével és szívük minden szeretetével a reájuk bízott egyházak­nak úgy szellemi, mint anyagi érdekeit hatha­tósan szolgálni. Méltóztassanak elhinni, hogy ennek a két érdeknek előmozdítására sokszor kicsi, aprólékosnak látszó dolgok is nagy len­dítő hatással vannak. Teszem azt; ha vala­melyik családban a családfő, vagy a család­nak egy tagja megbetegszik, vagy ha valamely családot a sors csapásai sújtanak, vagyonában meginog és tanácstalanul áll; ha akkor az illető lelkész hívatlanul is megjelenik s a be­tegbe reményt önt, a családot megvigasztalja, a szerencsétlenségben tanácstalanul álló csa-1913. Iádnak a hóna alá nyúl, sorsa iránt érdeklődve okosan megtanácsolja, ezek az apró, de ke­resztyéni szeretetről tanúskodó cselekvések jobban odakötik egyházunkhoz a megvigasztal­­takat, mint a fényes szónoklatok, melyeket tett nem követ. Mert ebben a cselekvésben az a megszorult az egyháznak, ennek a nagyobb családnak a résztvevő tettét látja és a lelkész­ben az egész egyház megszemélyesítőjét ta­lálja meg. A cura pastoralis gyakorlása közben igye­kezzenek a lelkész urak az egyházakat a va­gyon gyűjtésében is irányítani és ebben legye­nek a kurátorok és presbiterek a lelkésznek hathatós segítségére. Nagyon elterjedt szokás a sorsunkkal való elégedetlenség és minden segítésnek a felsőbbségtől várása. Ez az én csekély nézetem szerint nem egészen egészsé­ges irányzat. Mert ennek az iránynak túlten­­gése mellett elernyed, elcsenevész az a kálvi­nista önérzetes magunkba-bízás és áldozat­­készség, mely a mi elődeinket sokkal viszon­tagságosabb időkben is megsegítette az egyhá­zak fenntartásában. Nekünk is kell gondolni nemcsak a mára, hanem a holnapra is, egyszóval a jövőre is. Azért én arra kérem a mi lelkészeinket, hogy a cura pastoralist intenzív módon gyakorolják és ennek gyakorlása közben találjanak módot a hívek figyelmének állandó természetű, tőké­ben el nem költhető adományok rendelésére is. Az ilyen adományokat hozzák a lehető leg­nagyobb nyilvánosságra, hogy ezáltal máso­kat is felbuzdítsanak. (Második közlemény a jövő számban.) Az Igehirdető augusztusi 8-ik füzetében talál­juk Raffay Sándor, dr. Szeberényi Lajos Zs., Csernák Béla, Révész János, Smid István, Melkó István va­sárnapi alkalomra alkalmas dolgozatait. Kiadóhivatal: Nagybánya, Hid-utca 19. Előfiz. ára egész évre 12 K. A pápai református főiskolai nyomdában készülnek a Dunántúli Református Egyházkerület összes tankönyv-kiadványai. ískolakönyv-árjegyzék most van sajtó alatt « küldi V"«., Á-y. könyv- és Pán^ és megjelenése után meg Ivlo I lVctU-di papirkereskedő ^P** (Postafiók 12. sz.) — Ugyanott mindennemű iskolarendtartási ** ♦♦ nyomtatvány, írószer, térkép és egyházi munka megrendelhető.

Next

/
Oldalképek
Tartalom