Dunántúli Protestáns Lap, 1913 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1913-01-19 / 3. szám

22. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1913. tár, melyet a legszegényebb is megvásárol s hármat­­négyet is visszacserél addig, mig egyet megtart. A Magyar Naptárral az ORLE kettős célt akar elérni. Egyik az, hogy ezzel le akarja szorítani a ref. családok asztaláról a silány ponyva termékeket; azt akarja, hogy értékes, irodalmi színvonalon álló közle­ményeivel az általános művelődést előmozdítsa, a hit­hűséget, az egyházhoz való rakaszkodást nevelje s a hazafiságot ápolja. A másik cél üzleti, t. i. hogy a Kálvineum javára minél többet hozzon; de ez a cél is nemes, fenséges. Mind a két cél elérése egyaránt érdeke az ORLE- nek. Az a kérdés, hogy ezt a kettős célt mennyiben érte el a Magyar Naptár negyedik évfolyamával? A naptár kiállítása csinos. Papírja jó, nyomása tiszta. Ára olcsó. Tartalmazza mindazt, amit általában a naptárnak tartalmazni kell. Tehát a beosztás ellen kifogás nem emelhető. Mégis a naptári részre az a megjegyzésem és kívánalmam, hogy a meteorológiának, az időjárás változásainak, vagy ha úgy tetszik, a csillagászok (Falb. Meteor, Sirius stb.) időjóslásainak több hely adassék. Ami földmives-népünk nap-nap után kezébe veszi a naptárt, hogy belőle az időjárás fordulatairól tájékozást szerezzen. És — tapasztalásból mondom — azt a naptárt veszi szívesen, amely e tekintetben is eléggé tájékoztatja. A naptári rész után következnek a névnapok betűrendben. E helyett kívánatosabb volna a belügy­miniszter által az anyakönyvvezetők részére kiadott utónevek jegyzékét közreadni. Ami általában az olvasásra szánt közleményeket illeti, nagyon szépek, tanúlságosak, de többnyire aka­démikus értékűek. Pedig ha a naptár a nép számára készül, akkor annak olyannak kell lenni, hogy minden rendű olvasó élvezhesse. Nincs szándékomban külön-ktilön foglalkozni az egyes közleményekkel, mert bizonyos félelem fog el, hogy hátha eddigi szavaim is botránykövűl szolgál­nak, pedig nem a rosszakarat szól belőlem, hanem az ügy meleg szeretete. A Magyar Naptár nagy elterjedésre akkor szá­míthat, ha nem elvont fejtegetéseket, templomi elmél­kedéseket, irásmagyarázatokat hoz, hanem népies el­beszéléseket a vallás, az egyház köréből s a szabadság­­harcból történeti beszélyeket. Azonban az elbeszélés vagy történet középpontjába ne mindig és mindig a lelkész és tanító legyen lehetetlennél lehetetlenebb helyzetben odaállítva. A közölt versek szépek, kedves olvasmányul szolgálnak. A közismereti rész szintén hiányt pótol. A hirdetések felvételénél a Bevásárló-szövetség hir­detéseire különös figyelemmel kell lenni. Még csak egyet! A Mária-czelli gyomorcseppek mit keresnek benne ? Nyárád. Győry J. Vegyes közlemények* Az előfizetési és hirdetési díjak szíves beküldését tisztelettel kéri a kiadóhivatal. Kegyes alapítvány. Claparéde Sándor úr, magyar ref. egyházunknak s annak intéz­ményeinek hű barátja s lelkes áldozatkész párt­fogója, 1000 (egyezer) koronát küldött főtiszt, dr. Antal Gábor püspök úrhoz, mint a konvent lelkészi elnökéhez üdvözült kedves neje emlé­kére tett alapítványéi, amelynek kamataiból a genfi egyetemen tanúló ref. theológusok közül azok segélyeztessenek, akik az ösztöndíjhoz még szükséges pótló összeget sajátjukhoz fe­dezni nem képesek. Ezen alapítvány a magyar­­országi ref. egyetemes konvent által kezeltetik. Ugyancsak a Kálvin-szövetségnél 500 (ötszáz) korona, a Lorántffy Zsuzsánna egyesületnél 500 (ötszáz) korona alapítványt tett Claparéde úr az egyesületek céljaira. — Azon férfiú, aki a magyarság és ref. egyházunk irányában nem­csak rokonszenvét és szeretetét mutatja ki minden alkalommal, hanem igyekszik azokat áldozatkészséggel is pártfogolni, méltó refor­mátus egyházunk általános tiszteletére és el­ismerésére. Ezért minden külön megbízás nél­kül is feljogosítva érezzük magunkat Claparéde Sándor úr irányában az egész magyar refor­mátus egyház nevében kifejezni hálás köszö­­netünket a nemes szívű adományokért. Lelkész-meghívás. Úgy értesültünk, hogy a garamszentgyörgyi református gyülekezet elhalt lel­késze helyére egyhangú lelkesedéssel Molnár Gyula bori lelkészt hivta meg. Az esperesi hivatal már meg­indította a hivatalos eljárást a meghívás ügyében. Alapittatott 1864-ben. .A vidék legrégibb ÓS legnagyobb cipő üzlete A-lapittatott 1804-ben Manheim Ármin, ezelőtt Altstädter J. cipőraktára Pápa, Kossuth L utca, hol mérték szerint, vagy egy beküldött minta-cipő után nemcsak divatos és szép, de főleg tartós és jól álló cipőket lehet kapni. — Beteg és szenvedő lábakra (orthopäd-munka) kiváló gondot fordít.-------- Vadászoknak különös figyelmébe ajánlja garantált vízmentes vadászcipőit és csizmáit. =zzzz Üzletemet ugyanezen utcában, a postapalotával szemben épült házba helyeztem át.

Next

/
Oldalképek
Tartalom