Dunántúli Protestáns Lap, 1913 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1913-06-22 / 25. szám

208. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1913. IV. A pápai ref. főiskolai ifjúsági képzőtársulat története 1891—1912. Irta Szabó Imre III. é. papnövendék. A pápai főiskola volt növendékei kellemesen em­lékeznek vissza az ifjúsági képzőtársulatban való mun­kásságukra. Mennyi remény, mennyi nagyratörő vágy, mennyi szárnypróbálgatás, mennyi nemes verseny illatos, színes virágos kertje ez. Igazán jól esik lel­kűnknek olvasni egy ügyesen megírt füzetben ezeknek a mi izgató törekedéseinknek, a mi tenni, nagyot, szé­pet tenni vágyódásunknak történetét. Az olvasó előtt felújul a múlt, élettel, izgalmas élettel tölti meg emlé­kezete a sorokat és ringatózik édesen a múlt, az édes, a sokat Ígérő múlt csendes tava fölött. Ezt a gyönyö­rűséget szerezte meg képzőtársulatunk volt tagjainak e füzettel. De azok is, kik nem ismerik közelebbről életét, élvezettel olvashatják annak történetét, mert abból megláthatják a magyar ifjúság erejét és munka­­képességét, bepillanthatnak az ifjúi lelkekbe. Meg­láthatják — mint Jókaj írja —, hogy „ez irodalmi egyesület hatása a magyar közművelődésre folytonos és elvitázhatatlan.“ Jó lélekkel ajánlhatjuk tehát, hogy „a hazánkban legnagyobb irodalomtörténeti neveze­tességű ifjúsági körnek, melynek Petőfi és Jókai való­ságos munkás diák-tagjai voltak“ — írja Kozma Andor a „holtig pápai diák“ — annak a körnek, mely Petőfin, Jókain kívül egy Thaly Kálmánt, Eötvös Károlyt, egy Kozmát, egy Lampérth Gézát és irodalmunknak, köz­életünknek számos nagy egyéniséget nevelt, annak tör­ténetét szerezze meg mindenki, ki a múltért s különö­sen a jövőért lelkesedik. Ára fűzve egy korona. W. Vegyes közlemények. Templomszentelés. A múlt hó vége felé nagy ünnepségek között avatták fel Budapesten a város­ligeti fasor 5—7. sz. alatt épült új református templo­mot, amely a Terézvárosi és Erzsébetvárosi református hívők részére készült. A templom bejárója előtt díszbe öltözött lovasrendőrök álltak és az előkelő közönség nagyszámban volt képviselve a felavató ünnepélyen. Jelen volt a szomszédban lakó gróf Tisza István és neje, Darányi Ignác főgondnok, Molnár Viktor volt államtitkár és Kun nyugalmazott fővárosi tanácsos. A felavató ünnepélyen megjelentek a többek kö­zött Jankovich Béla kultuszminiszter, Benedek Sándor államtitkár, Lánczy Leó és Bernáth Géza titkos taná­csosok, özv. Hegedűs Sándorné, Hegedűs Lóránt, Né­­methy Károly államtitkár, Hutira Ferenc dr. rektor, Szász Károly, Szilassy Aladár, Ilosvay Lajos, Múzsa Gyula, Neményi Imre, Baráth Zoltán, Kovácsy Sán­dor, Antal Géza fővárosi tanácsos, dr. Kósa Zsigmond egyházi gondnok, özv. Laky Adolfné, Gelléri-Szabó Mihály és még számosán. A felálló ének után, amely alatt Mórocz Sándor a Lánczy Leó által adomá­nyozott hatalmas orgonán játszott, a felavató imát dr. Baksay Sándor dunamelléki református püspök mondotta. Utána Kovács Emil lelkész tartotta az egy­házi beszédet, majd a theológiai akadémia énekkara adott elő karéneket. Nagy Ferenc esperes utóimája után ismét ének következett, majd Petri Elek egyház­kerületi főjegyző mondotta az urvacsorai beszédet és ezalatt Kürthy Sándor tanár vezetésével előadták Rheinberger G-dur orgonaszonátáját. Ezután Haypál Benő budai lelkész az első keresztelőt végezte el a templomban. Ezután a közönség a himnuszt énekelte. A templom terveit Árkay Aladár építőművész készítette, aki a kivitelre is megbízást kapott. A templomnak a Herczel-szanatórium felé eső oldalán egy kis park van, amelyben néhai Laky Adolfnak, a nagy emberbarát­nak szobra fog állani, aki 300.000 koronát hagyott a templom építésére. 1911. év végén az 1000 négy­szögölön épült templom fedélszékét már felállították. Az ugyanezen telken felépített ref. tanoncotthont ez év novemberében adják át rendeltetésének. A templom derült, világos és szellős és nem rendes hosszhajós elrendezésű, hanem centrális, igazi prédikáló templom, melyben a hívek a lelkipásztor köré gyűlve, közelről hallhatják szavát. A templom 1000 hívő befogadására szolgál. Tágas karzatokkal és 20 méter magas kupo­lával bír. Újítás az is, hogy a templom egész kőváza és összes boltozatai vasbetonból készültek. Nagyon tetszett a monumentális 60 méter magas torony és a főkapuzaton elhelyezett ősmagyar motívumok majoli­kából. A belső térhatás egészen újszerű és eredeti, a citromsárga falakon díszlő ékrovásos magyar ornamen­­tek, a fekete faragott tölgyfapadok, a bronzdíszítések­kel ellátott és fekete márványból készült úrasztala és szék komoly és fenséges összbenyomást gyakorolnak. A csillárok régi magyar lószerszámokból vannak össze­állítva. A különleges művészi felszerelések dacára az egész templom, a kétemeletes papiak, minden költség betudásával 450.000 koronába került. Alapíttatott 1664-ben. vidék legrégibb és legnagyobb oipőüzlete AUapittatotfc 18S4ben. Manheim Ármin, ezelőtt Altstädter J. cipőraktára Pápa, Kossuth L. utca, hol mérték szerint, vagy egy beküldött minta-cipő után nemcsak divatos és szép, de főleg tartós és jól álló cipőket lehet kapni. — Beteg és szenvedő lábakra (orthopäd-munka) kiváló gondot fordít. ■-------- Vadászoknak különös figyelmébe ajánlja garantált vízmentes vadászcipőit és csizmáit. -"üzletemet ugyanezen utcában, a postapalotával szemben épült házba helyeztem át*

Next

/
Oldalképek
Tartalom