Dunántúli Protestáns Lap, 1913 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1913-06-15 / 24. szám

24. szám. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 199. oldal. tője, Erdélyi János a Kisfaludy-Társaságban mon­dott székfoglalójában nagyon alaposan állapítja meg a népet tanulmányozónak, a népről írónak kötelessé­gét e szavaival: Tehát tanulni a népet, az életet, be­­állani e tengerbe mint Jézus, midőn a lélek kegyel­mét venné, ez a mai költő, író hivatása, nemes köte­lessége . . . Dr. Kapossy Lucián. Jézus és a törvény* Felolvasás a csurgó vidéki lelkészkor Í9Í3 márc. íí. értekezletére. (Folytatás.) Eljárását a megbotránkozó zsidókkal szemben meg is védi Jézus. A szombat napi kalásztépést így védi: „Nem olvastátok-e, mit cselekedett Dávid, mi­kor megéhezett vala ő és akik vele valának ? Hogyan ment be az Isten házába és ette meg a megszentelt kenyereket, amelyeket nem vala szabad megennie néki, sem azoknak, akik ő vele valának, hanem csak a papoknak? Vagy nem olvastátok-e a törvényben, hogy szombat napon megtörik a papok a szombatot a templomban és nem vétkeznek. (Máté 123_5). Az elszáradt kezű ember szombat napon való gyógyítását így védi: „Kicsoda közületek az az ember, akinek van egy juha és ha az szombat napon a verembe esik, meg nem ragadja és ki nem vonja azt? Mennyi­vel drágább pedig az ember a juhnál ! Szabad tehát szombat napon jót cselekedni.“ (Máté 12n, 12). Ha­sonlóképpen a vizkóros gyógyításánál: „Ki az közü­letek, akinek szamara, vagy ökre a kútba esik és nem vonja ki azt azonnal szombat napon?“ (Luk. 145). A 18 év óta beteg asszony gyógyítását így védi: „Képmutató, szombat napon nem oldja-e el mindeni­­tek az ő ökrét, vagy szamarát a jászoltól és nem viszi-e itatni?“ (Luk. 1315). A Bethesda melletti gyó­gyítását meg így : „Mózes adta néktek a körülmetél­­kedést és szombaton körülmetélitek az embert. Ha körülmetélhető az ember szombat napon, hogy a Mózes törvénye meg ne romoljon: én rám haragud­tok-e, hogy egy embert egészen meggyógyítottam szombaton?“ (Ján. 722_23). Védelmét tehát három szempontból intézi: 1. a szükség szempontjából. Megéhezett Dávid s megette a szent kenyeret. Ám az említett faszedegető is bizo­nyára azért szedett fát szombaton, mert nem nélkü­lözhette s így Jézus szerint hiba volt a megöletése. 2. A zsidók maguk is dolgoznak : állatjukat a vesze­delemből kimentik s megitatják szombaton is. Viszont azonban a maga számára már pénteken elkészíti a zsidó az eledelt s ha szombatot törő munka volna az állatoknak a jászoltól itatás végett való eloldása, akkor azt is fölhozhatná Jézus, hogy az ember a poharat szombaton a szájához viszi, avagy, hogy eszik, fel­öltözik. Ami pedig a verembe esett állat kimentését illeti, más a hirtelen beállott halálos veszedelem orvos­lása és más a 18, 38 év óta tartó, hirtelen halállal nem fenyegető betegségnek meggyógyítása. A törvény szempontjából helyesen mondja az ilyen betegeknek a zsinagógafő : „Hat nap van, amelyen munkálkodni kell; azokon jöjjetek azért és gyógyíttassátok maga­tokat és ne szombat napon. (Luk. 13u). 3. Legcsudá­­latosabb azonban a harmadik szempont, mely szerint Jézus a szent cselekményeket — minők a papok szombat napi munkája a templomban, továbbá a szombat napi körülmetélkedés —, a szombat napi kalásztépés és gyógyítás igazolására hozza föl. Ha tehát szombattörés a szükségből való kalásztépés vagy gyó­gyítás, akkor a szent cselekmények végzése is az. Meg kell itt látnunk a szent, vagy lelki cselekmények (melyeket az ó-testámentum túlságosan magasra érté­kelt) értékének levonását, viszont a testi szükségletek­nek (kalásztépés, gyógyítás), melyek az élet helyes fölfogása mellett úgysem mellékelhetők el, értékbeli emelkedését. Meg kell itt még említenünk Jézusnak a bűn­bocsátó hatalom igazolására fölhozott s ellenállhatatlan erejű érvelését: „Mi könnyebb, azt mondanom-e a gutaütöttnek: Megbocsáttattak néked a te bűneid, vagy ezt mondanom : Kelj fel, vedd fel a te nyoszo­­lyádat és járj ? Hogy pedig megtudjátok, hogy az ember Fiának van hatalma e földön a bűnöket meg­bocsátani, monda a gutaütöttnek: Mondom néked, kelj föl, vedd fel a te nyoszolyádat és eredj haza. Az pedig azonnal fölkele .. .“ (Márk 29_12). (Negyedik közlemény a jövő számban.) Új orgona. Magyarsók-Szelőcze község (Nyitra m.) a temploma részére egy díszes külsejű, legújabb csőrendszerű, teljes sipsorú új orgona készítésével Országh Sándor és fia rákospalotai (Budapest mellett) orgona- és harmoniumgyárost bízta. A mű a nyár folyamán lesz a használatnak átadva. Szalmakalap-újdonságok! Turista- és nyári ingek ! I T AT AQy TPQTX/PDF FÉRF,~ GYERMEKÖLTÖNY és úri divat-külön­ri/vLr\0^ 1 LfO 1 V LEGESSÉGEK ÁRÚHÁZA, PÁPA, a POSTÁVAL SZEMBEN. Tavaszi és nyári újdonságaink feltűnést keltenek! Felöltőink, férfi-, és gyermeköltönyeink a legjobb anyagból, elsőrendű munkával, a legújabb fazonnal, olcsó, szabott árak mellett lesznek árusítva. Fiú tornaingek. Fiu-sapkák. E héten kivételes ajánlat mosó fiú-öltönyökben, occassio árban, 5 koronáért, csak míg a készlet tart. Saját készítményt! fehérneműek. Nyakkendő-különlegességek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom