Dunántúli Protestáns Lap, 1913 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1913-06-08 / 23. szám
B szám. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. .191. oldal. dr., egyetemi in.-tanár, stb. A vasúti állomáson sokan várták az érkező vendégeket s a helyi rendező bizottság nevében annak buzgó elnöke, főtiszt. Németh István egyházker. főjegyző, a város nevében pedig Mészáros Károly polgármester üdvözölte őket. Mindjárt az érkezés után megtekintették az Esteiházy-kastélyt s gyönyörködtek az abban összehalmozott sok szép müipari és művészi kincsben. Nyolc óra után pedig ismerkedési estélyre gyülekeztek össze a Griffvendéglőben. A gyűlés vasárnap délelőtt 10 órakor kezdődött a főiskola tornatermében. Megtelt az egész nagy terem részint a városi érdeklődő közönséggel, köztük igen sok hölgygyei, részint a különféle tanintézetek nagyobb tanúló ifjaival, akiknek közreműködésére a társaság oly nagy súlyt helyez. Megjelent a gyűlés folyama alatt gróf Esterházy Pálné, a pápai gróf ifjú, szép neje is, s azután ott maradt a gyűlés végéig. Az elnöki emelvényen Szalay Imre báró, Beöthy Zsolt s mellettük az előadók s a társaság többi tisztviselői foglaltak helyet. A gyűlést a főiskolai énekkar kezdte meg Tóth Lajos zenetanár vezetése alatt s szép énekével nagy tetszést aratott. Az előadott darab cime: Rendületlenül, Révfy Gézától. Ezután Szalay Imre báró megnyitotta a gyűlést, vázolván a néprajzi és népköltési gyűjtés célját és fontosságát. A gyűlés diszelnökeiül már előzőleg fölkérettek: báró Hornig Károly bibornok, veszprémi püspök, dr. Antal Gábor dunántúli ref. püspök, dr. Hajdú Tibor pannonhalmi főapát, Gyurátz Ferenc ág. hitv. ev. püspök, Hunkár Dénes veszprémvármegyei főispán és Beöthy Zsolt. Részint betegség, részint másnemű elfoglaltságuk miatt azonban csak Gyurátz Ferenc és Beöthy Zsolt jelenhettek meg. Antal Gábor meleghangú levélben üdvözölte a gyűlést s őszinte sajnálatát fejezte ki, hogy betegsége miatt nem jelenhetett meg. Sebestyén Gyula dr. azokkal a támadásokkal foglalkozott, melyek a Thaly Kálmán által összegyűjtött kuruc költemények hitelességét érték. Teljes meggyőződéssel védte a szorgalmas és lelkiismeretes gyűjtő emlékét. Thaly Kálmán jóhiszeműségét egyáltalán nem lehet kétségbe vonni s gondolni sem lehet arra, hogy talán a saját költeményeit közölte volna kuruckori költemények gyanánt. Legfeljebb a közlés módját lehet néhol bírálni és hibáztatni a tudomány mai álláspontján, amennyiben ő a nagyhírű Grimm-testvérek és mások nyomán megengedhetőnek tartotta, hogy a néphagyományban élő több töredékes költeményt összeolvasszunk. Kimutatta, hogy éppen ezért nyelvi és irodalomtörténeti alapon a kuruc költészet hitelét sem támogatni, sem megdönteni nem lehet. E helyett tehát a folklorista szemével vizsgálta Thaly gyűjtői és kiadói működését. Kiadványaiban számos nyoma vau a szövegek megtisztogatásának, változatok összefoglalásának. De a beavatkozásról jegyzeteiben mindig beszámol. Mert a szöveg ilyen megigazítását mesterei, a Grimm-testvérek, s nálunk magyaroknál a méltán nagyhírű Erdélyi János honosították meg népköltési gyűjteményeikben. Kétségek csak ott merülhetnek fel, ahol a több száz éves eredeti költemény régi följegyzése eltűnt, vagy amely népies eredetű költeménynek csak egyféle szövegét ismerjük. Ezért kívánatos, hogy a pápai intézetek ifjúságának most megalakított gyűjtőszövetsége ne csak a nép ajkán most élő régi emlékeket, hanem a falvakban még lappangó régi nótás könyveket is kutassa. Hiszen így került elő a Nemzeti Múzeum egyik értékes kincse, a Szencsey-kódex, a Bakony egyik kis falujából, Csetényből, amely 75 kuruc költeményt tartalmaz s amelyet minden bizonynyal egy a Bakonyságban bujdosó kuruc írt össze 1704-ben. Thury Etele dr., theol. akadémiai tanár, Bornemissza Péter Ördögi kísértetekről c. munkáját ismertette, mely 1578-ban Semptén jelent meg s melynek egyetlen, nagyértékü példányát a pápai ref. főiskola könytára őrzi. Ebben az értékes könyvben egész sereg népies babonát és szokást olvashatunk. Indítványozza, hogy a Néprajzi Társaság találjon módot arra, hogy ez a könyv új kiadásban megjelenhessék. Mészáros Gyula dr. egyetemi m.-tanár a törökség élő naiv époszáról tartott felolvasást A szibériai Tien- Sán hegyvidék kara-kirgiz nomádjai között élő naiv époszt énekelgetnek a népénekesek egy Mánász nevű hősről. Ennek a turáni folklore-kincsnek az összegyűjtését a Néprajzi Társaság megbízásából ő vállalta magára. Minden föltétele megvan annak, hogy ezekből az epikus énekekből egységes, kerek naiv éposz keletkezzék. Nekünk, magyaroknak nemzeti kötelességünk, hogy a világirodalom számára a globus egyik legutolsó naiv époszát összegyűjtsük. Pethes János pápai állami tanítóképző-intézeti igazgató, a régibb magyar iskolai életről és szokásokról mondott el igen sok érdekes és följegyzésre méltó adatot „Népiskolai maradványok és gyermekjátékok“ cim alatt. Nyáry Albert báró Veszprém vármegye kerámikai Régner Pál templom- és díszfestő PápéL Templomok festéséről számos elismerő levéli — Több kiállításon kitüntetve 1 Több pápai templom restaurátorai — Elvállal szobák, termek művészi festéséti Alapíttatott I87J-ben. — Cím- és betóáestészet! — Modern kivitel I — Szolid árak t — Alapíttatott Í87í-ben.
