Dunántúli Protestáns Lap, 1913 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1913-06-01 / 22. szám
22. szám. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 181. oldal. a lelkészen és tanítón kívül a presbitérium képezi, amelyet — amennyire csak lehet — mindig az értelmesebb gyülekezeti tagok közül választunk. De meg módjában van a lelkésznek, hogy ezzel a testülettel valamit tárgyalhasson is; mert tömeggel tárgyalni nem lehet. Úgy kell a népet nevelni, hogy annak az óhajtott intelligenciának mielőbb birtokába jusson. Neveljük is ; de addig, míg ennek a nevelésnek nem lesz meg a kézzel fogható eredménye, olyan fegyvert adni kezébe, amivel igen sokszor az egyház testén vág vérző sebet, nagy merészség. Nálam például az egyházközségi közgyűlés mindig abból a szempontból indúl ki: háramlik-e a hozandó határozatból valami előny a zsellér-közönségre? s ha igen, úgy abból nem lesz határozat még abban az esetben sem, ha órájuk is háramlik abból valami előny. Sőt már olyan esetem is volt, hogy amit a presbiter minden szó nélkül megszavazott a presbiteri gyűlésen, az egyházközségi gyűlésen ugyanaz a presbiter ellene akart szavazni. Csak miután sikerült meggyőznöm arról, hogy az ember nem tartozik a kétéletű állatok közé, állott el merész tervétől. * Egyízben kaptunk az államtól ajándékba a selyembogár-tenyésztésre vonatkozó fali táblákat azzal a meghagyással, hogy az iskolába függesszük ki! Ki is függesztettük. Pár hét múlva jobban szemügyre veszem a kifüggesztett képeket s azt látom, hogy a szűz Mária képe is rajta van. Rögtön levetettem őket; mert én még ostyában sem veszem be az Apponyi úr által írt recept szerint készült orvosságot. Most pedig szintén ilyesmit találtam — bár a receptet más írta. Az ifjúsági könyvtár részére meghozatott munkák között van Endrődi Sándor által írt „A magyar költészet kis kincses háza“ című munka, annak 82-ik lapján egy költemény ezzel a címmel: „Szent kép az erdőben.“ Én megértem azt a költeményt, de ref. gyermek kezébe nem adnám, mert hisz ebben valóságos Máriakultusz van. „Itt lakik a vigasz, nem fényes templomban . . .“ stb. „Tekints Máriára“, „Hét fájdalmú szent szűz“, „Óh, irgalmas szent szűz a magas mennyekben könyörögj érettem“. Már engedelmet kérek, bármily szép legyen is az a költemény, református gyermeknek nem való. Felnőtt olvashatja, sok szépet talál benne, de a gyermeki lélek nem a szépet keresi és találja meg. Ha már könyvtárról van szó, szabad legyen még egy megjegyzést tennem. A tanítói könyvtár összevont típusa igazán meglepő. Ebből tanúihat, okulhat minden tanító. Mikor lesz ilyen a paróchiális könyvtár ?! Dunamocs. Csiba Imre ref. lelkész. Törvényjavaslat a lelkészt illetményeknek korpótíékok utján való emeléséről. 1. §. A lelkészi jövedelem kiegészítéséről szóló 1898. évi XIV. és 1909. évi XIII. törvénycikkekben foglalt határozmányok kiegészítése céljából a törvényhozás a törvényesen bevett vallásfelekezetek lelkészei részére az alább meghatározott feltételek és korlátok között, az államkincstár terhére korpótlékot engedélyez. 2. §. Korpótlékban részesül minden lelkész, aki oly lelkészségben működik, amelynek jövedelme az eddigi törvények szerint az 1600 korona összegig terjedő magasabb kiegészítésre jogosúlt, igényt tarthat továbbá a korpótlékra az a lelkész is, aki oly lelkészségben van alkalmazásban, amelynek (állami) jövedelmi kiegészítésre eddig csakis abból az okból nem volt igénye, mert a lelkészségnek egyházi forrásból eredő jövedelme évi 1600 koronánál többet tett ki. A korpótlékra vonatkozó igény azonban így is csak annyiban áll fenn, ha és amennyiben a lelkész jövedelme évi 3000 koronát meg nem halad. 3. §. A korpótlékra igényt adó lelkészi szolgálat a magasabb lelkészi képesítés fennforgásának feltétele mellett a lelkészség (helyi káptalanság) elfoglalása napjától kezdve számít. A magasabb képesítés birtokában segéd-lelkészi, vagy hitoktatói minőségben töltött idő öt éven felüli részének fél tartama a korpótlék szempontjából beszámítandó. 4. §. A korpótlékok együttvéve a fentiek szerint beszámítható szolgálat alapján öt év után évi 400 koronában, 10 év után évi 800 koronában, 15 év után évi 1000 koronában, 20 év után évi 1200 koronában és 25 év után évi 1400 koronában állapíttatnak meg, még pedig oly módon, hogy az a lelkész, akinek a jövedelme évi 1600 koronát meghalad, korpótlék címén mindenkor csakis oly összegre tarthat igényt, amennyi Jegyzőkönyvek, egyházi évkönyvek, számadási nyomtatványok és vallásos könyvek pontos, tiszta kivitelben különös figyelemmel készülnek a pápai református főiskolai nyomdában, mely modern betűkkel, a legújabb rendszerű gépekkel és villanyerövel van felszerelve. Elsőrangú munkaerők! ízléses, tiszta munka! Megrendeléseket kér: KIS TIVADAR, a főiskolai nyomda kezelője, PÁPA, Fő-utca 21. .....Telefon 9. és 16. szám. — Alapíttatott 1838-ban. ------ —
