Dunántúli Protestáns Lap, 1913 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1913-05-18 / 20. szám
20. szám. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 167. oldal. Ugyebár, midőn e különféleség sűrű erdejébe tekintünk, önkéntelenül felvetődik előttünk az a kérdés, hogy vájjon nem egészségtelen állapot-e ez ? Hát még ha arra a nagyszámú szektára (irvingiánusok, darbisták, mormonok, adventisták, Christian Science) gondolunk, melyek itt szintén kedvező talajra találtak s melyeknek kis imaházaik itt és ott magukra hívják figyelmünket s arra a 80 ezer lélekre, akik egy egyházhoz sem tartoznak, ez a kérdés így is formulázható, megfelelnek-e a hivatalos egyházak hivatásuknak? Oly kérdések, melyekre nem vagyok hivatott felelni. Csak azt jegyzem ide, amit az egyik kiváló lelkésztől hallottam, hogy ez nem veszély, mert az egymás bírálata, ami így elmaradhatatlan, igen gyakran elevenebb szellemi élet csiráit rejti magában, bár azt mindenesetre ő is sajnálta, hogy a szekták kicsi, bensőséges köreikkel gyakran éppen a legjobb erőket vonják el az egyháztól. Ezt röviden és nagy vonásokban a kép hátteréül szántam, hogy ezután Nagytiszteletü Uram engedelmével szóljak valamit a lelkészekről, a diakónusokról, a diakonisszákról, bel- és külmissziói s társadalmi munkákról, abban a reményben, hogy a Dunántúli Protestáns Lap t. olvasóközönségének a szemeit a gyorsvonat ablakán át meghordoztatva a gyorsan váltakozó tárgyakon némi képet nyújtsak arról, ami a nagy változatosság ellenére is egységet mutat fel és pedig abban, hogy tekintetét egy főre, Jézusra irányítja és Belőle meríti erejét. Ezzel maradok Nagytiszteletü Uram Utrecht. alázatos szolgája: Barát József. Könyvismertetés. Jánosi Zoltán papi dolgozatai. Debreczen egyik hírneves papja, Jánosi Zoltán papi dolgozataival rövid idő alatt meghódította az egész magyar prot. papságot. Nemcsak sokoldalú termékenységével lep meg bennünket a még aránylag ifjú lelkész, hanem különösen eredeti, hatalmas egyéniségével, mely gyors egymásutánban megjelenő művei alapján szokatlan nagyságban bontakozik ki előttünk. Papi dolgozataiból immár a VII. kötet jelent meg. Az első kötet halotti imádságokat. A második szertartási beszédeket, a harmadik közönséges, a negyedik ünnepi, az 5—6-ik alkalmi beszédeket tartalmaz. Egyházi beszédei főként erős szociális vonatkozásaikkal tűntek ki, úgyhogy ezek révén a Jánosi neve mint szociális egyházi szónoké lett ismeretessé s került forgalomba. Beszédeivel ilyen módon új irányt inaugurált egyházszónoklati irodalmunkban, mely a modern, haladó kornak különösen társadalmi jelenségeire és eszméire fordítja figyelmét. Erre tagadhatatlanúl szükség is van, csak arra kell ügyelnünk, hogy egyoldalúságba ne essünk és üres jelszavaknak fel ne üljünk. No de most nem erről van szó, hanem a Jánosi nem régen megjelent papi dolgozatainak VII. kötetéről, mely, mint az I. kötet, halotti imádságokat, szám szerint 54-et, foglal magában. Ezek az imádságok legtöbbnyire alkalmi művek s mint ilyenek első sorban tanúlmányozásra, gondolatok és eszmék ébresztésére és nem nyers felhasználásra valók. De erre aztán nagyon is ajánlhatók. Jánosi nem a felszínen járó, frázisos imádkozó, hanem dolgozatai mindig mély gondolatokkal terhesek. Hiszen nagyszerű a frazeológiája is és szép magyar nyelvünk az ő szózatos ajakán gyönyörűen, elragadóan cseng-bong, hanem hát nem ebben áll imádságainak a fő érdeme. A fő érdem a mélyen szántó tartalom, az a sok aranyigazság, amelylyel azok valóban tündökölnek. És mindez nem holmi emberi bölcsesség, hanem Istennek igéje, az evangélium hatalmas ereje, amely teljesen áthatja Jánosi halotti imádságait. Igaz, nagy emberek írásaiból is sokszor idézget s valósággal megspékeli, leginkább költői citátumokkal, müveit, de mindezeket az evangéliumi tanítás hathatós eszközeiül használja fel. Ezek az idézetek különben a Jánosi óriási mezőt felölelő olvasottságát is mutatják. Egyébiránt nem különösebb alkalomhoz kötött, általánosabb érdekű halotti imádságok is vannak Jánosi kötetében. így pl. Fiatal leány felett (ősszel); Idős, özvegy nő felett; Magános, szegény öreg férfi felett; Özvegy aggastyán felett stb. Ilyenekből több van a kötetben. Viszont a jelesebb alkalmi imádságok közül kiemeljük a következőket: Tanítónövendék felett; Öngyilkos menyasszony felett; Tanítóképezdei tanár felett; Nagybuzgóságú fiatal tanár s tudós felett; Gyermekágyi vérmérgezésben halt ifjú feleség felett; Sokat küzdött, hirtelen halt derék újságíró felett; Hirtelen halt, családos tanár felett; Kozma László (tanítói árvaház igazgatója s az orsz. tanítóegyesület elnöke) felett; Színművésznő felett; Hirtelen halt városi kultúrtanácsos felett; Vallásos katona felett; Zeneművész felett; Derék orvos felett; Mácsay Sándorné (főiskolai énektanár neje) felett; Érdemes, öreg tanító felett; Elaggott vívómester felett; dr. Kiss József tanár felett, stb. Ifj. Stern Lipót Pápa , Kossuth-Lajos-utca 25. sz Mindennemű kézimunka-, hímzési előnyomda-, rövidárú-, csipke-, szalag- és divatcikkek raktára. — Elvállal mindenféle templomi arany-, ezüst- s selyem díszmunkát, valamint fehér hímzésekéi és kelengyék elkészítését. — Lelkiismeretes kiszolgálási
