Dunántúli Protestáns Lap, 1913 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1913-05-11 / 19. szám
158. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1913. Az önkijelentésnek kölcsönösnek is kell lennie. Ha a barátom nem felel bizalommal a bizalomra, megakad a barátság növekedése. Hogy mit mondunk el, azt nem lehet szabályba foglalni. Általában az a tapasztalat, hogy a nehéz terhek elveszítik súlyuk tekintélyes részét, ha megosztjuk azokat másokkal. Sok kisértés pl. elveszti erejét, ha valaki előtt elmondjuk, hogy nekünk ily vagy oly kisértéseink vannak. Azt mondhatjuk, hogy barátainkat aszerint osztályozzuk, hogy kinek, mennyit mondunk el; minél bizalmasabb barátunk valaki, annál jobban beavatjuk életünkbe. Nem félünk elmondani neki hibáinkat, sőt még bűneinket sem, mert tudjuk, hogy ő nem elitéi, hanem felemel és segít bennünket. A tökéletes szeretet kirekeszti a félelmet. Még csak arra sem kérjük őt, hogy erről pedig senkinek se szólj: úgy is tudjuk, hogy e felől biztosak lehetünk. Az igaz barátnak már nincs próba ideje sem. A hatodik törvény a kölcsönös egymástadús törvénye. Ritschl szavai szerint az önátadás az énnek nem gyöngítő megtagadása, hanem megerősítő állítása. Azaz, érthetően kifejezve, az által, hogy mi magunkat átadjuk a barátunknak, nemhogy gyöngítenénk egyéniségünket, sőt inkább erősítjük azt. Nem elveszítjük az életet, hanem megtaláljuk azt. Emerson mondja: a közönséges lelkek azzal fizetnek, amit tesznek, a nemesebb lelkek azzal, amik. Sokat gondolkoztam ez állítás értelme felett és azt találtam, hogy ebben a barátságnak a törvénye van kifejezve. Az embereknek nem a mi cselekedeteinkre van szükségük, hanem mi magunkra. Könnyű néha-néha valamit cselekedni, amivel mintegy lerázunk valakit magunkról, az igazi barátság nem egyes, különálló cselekedetből áll, hanem egész személyiségünk odaadásából. Jézus azt mondotta, nincsen annál nagyobb szeretet, mintha valaki az ő életét adja az ő barátaiért. Ez azt jelenti, hogy életünket fenntartás nélkül rendelkezésére kell bocsátanunk barátainknak, azt jelenti, hogy a barátság lelke a szolgálat, az áldozatkészség lelke. Azt jelenti, hogy a barátságért szenvednünk is kell, mert aki az embereknek szolgál, az legyen elkészülve a szenvedésre, legyen elkészülve, hogy szeretni nem lehet szenvedés nélkül. De Jézus azt is megmutatta, hogy a szolgálatból fakadó szenvedés öröm és boldogság, hogy az ily szenvedés által oly kincsek birtokába jutunk, melyeket sohsem kóstolhattunk volna, ha állandóan az örömök napos terein járunk. Pál apostol foglalta össze a szenvedésre is képes szeretet kötelességeit: a szeretet hosszútürő, kegyes ; a szeretet nem irigykedik, a szeretet nem kérkedik, nem fuvalkodik fel, nem cselekszik éktelenül, nem keresi a maga hasznát, nem gerjed haragra, nem rójja fel a gonoszt, nem örül a hamisságnak, de együtt örül az igazsággal ; mindent elfedez, mindent hiszen, mindent remél, mindent eltűr, a szeretet soha el nem fogy. Ha nem ilyen a szeretet, akkor nem érdemes erre a névre, hogy szeretet. Gyarló szemmel, kevés tapasztalattal, íme ezeket láttam meg, nálamnál bölcsebb vezetők (különösen King és Hilty) útmutatásai nyomán a barátság törvényeiül. A francia forradalom egyik nagy alakjának, Saint Justnek van egy érdekes eszméje: minden 20 évet betöltött embernek ki kell nyilatkoztatnia a templomban, hogy kik a barátai. Ezt a nyilatkozatot minden esztendőben meg kell újítani... Aki azt mondja, hogy nem hisz a barátságban, vagy hogy neki nincs barátja, száműzessék. Ez a forradalmár nem merte, nem tudta a barátságot is megsemmisíteni. A forradalom zűrzavarában is érezte, hogy szükségük van az embereknek a szeretetre. Igen, mert a természetet felforgathatod, elnyomhatod, de meg nem semmisítheted. „Mindnyájan utasok vagyunk. ... És az értékes, amit utazásainkban találunk, egy-egy jó barát. Szerencsés utazó, aki sokat talál. Tulajdonképpen azért utazunk, hogy megtaláljuk őket. Ők az élet célja, és jutalma“, mondja az élet egyik nagy ismerője. Vajha mi is elmondhatnánk, ami Kingsley sírkövén olvasható: Amavimus, amamus, amabimus: Szerettünk, szeretünk, szeretni fogunk. Az Orsz. Ref. Lelkészegyesület választmánya ülést tartott május 5-én Budapesten dr. Baltazár Dezső püspök elnöklete alatt. Jelen voltak dr. Tüdős István és Kis József alelnökök s még úgy 15 választmányi tag; Debreczen dominált. Az ülés megnyitása előtt a választmány tisztelgett gróf Degenfeld József, a konvent világi elnöke előtt és megtekintette a konvent székházát. Az egyházi törvényeknek a zsinat által teendő módosítása, illetőleg kiegészítése tárgyában dr. Kovács István készített javaslatot. Ennek részletes megvitatásába a választmány nem bocsátkozott bele; atekintetben mégis állást foglalt, hogy a közgyűléseket a maguk egészében alig érdeklő és természetüknél fogva gyors elintézést igénylő közigazgatási Regner Pál templom- és díszfestő Páp£L Templomok festéséről számos elismerő levél! — Több kiállításon kitüntetve! Több pápai templom restaurátora! — Elvállal szobák, termek művészi festését! Alapittatott I87í-ben. — Cím- és betüfestészet l — Modern kivitel! — Szolid árak! — Alapittatott Í87í-ben.
