Dunántúli Protestáns Lap, 1913 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1913-03-30 / 13. szám
106. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1913. bizta meg, ki magas szárnyalásu beszéddel meleg szeretettel üdvözölte utódát és az Isten áldását kérte működésére, majd azon a hangon, milyen hangon csak egy szerető apa búcsúzik családjától, búcsút vett tőlünk is; itt hangja elfogódott és nehéz szívvel adta reánk áldását utoljára, melyből kiérzett, hogy csak most jött tudatára annak, mily nehéz elhagynia bennünket. Ezután Fövenyessy nt. úr megtartotta beköszöntő beszédét, mely úgy tartalmilag, mint az előadás által igen magas nivón állott és mely beszéd után mindnyájan láttuk, hogy választásunkban nem csalódtunk. Mindkét beszéd hatása óriási volt; oly nagy, hogy úgy az elválás feletti fájdalom, de a siker feletti igaz öröm is bizony sokaknak könnyet csalt szemébe. Egyházunk főgondnoka előzőleg a presbiterek és egyháztagoknak jelenlétében emlékül és lelkészi működésének jeléül egy igen szép és értékes palástot nyújtott át Sedivynek, kit kért, hogy körünkben utolsó papi funkcióját abban végezze. Meghatottan vette és köszönte meg Sedivy e figyelmet ; szavai szerint az emlék eszébe juttatja barátait és azt, hogy e barátokat hivatásával szerezte meg magának és ez hivatása iránti szeretetét még emelni fogja. Installáció után presbyteri ülés volt, melynek főpontja az újonnan választott presbyterek eskütétele mellett az állam szűkmarkú kongnia kiegészítés iránti leirata volt, melyet éles kritika tárgyává tettek azon szempontból, hogy a miniszter egy szentesített törvénybe önkényesen a törvényben nem álló, sőt annak szellemével éppen ellenkező értelmet akar belemagyarázni. Felkérte ennélfogva a felettes egyházi hatóságot, hogy ezen törvényes jogainkat megcsorbítni ne engedje. Este közös vacsora volt a helyi intelligencia részvételével, melyen szebbnél-szebb felköszöntők hangzottak el, melyek részint a régi, a távozó, részint az új lelkészt üdvözölték. Meleg köszönetét mondott a főgondnok a püspök úrnak, akinek segélyével értünk a mai fordúló ponthoz és az egyházközség őt táviratilag üdvözölte a beiktatás alkalmából. Igen kedélyes hangulatban jó sokáig maradt együtt a társaság, mig kit-kit vonatja távoli otthonába való hazatérésre nem figyelmeztetett. Isten segítségével talán rövid idő múlva beszámolhatok a templomépítési akciónkról is. Pályi Jenő. Vegyes közlemények. Az új kultuszminiszteri államtitkár. Sok szó-beszédre adott alkalmat az utóbbi időben a kultuszminiszteri államtitkári állás és annak betöltése. Mindjárt a jelenlegi kormány megalakúlása alkalmával több jelölt volt rá; a közvélemény hol egyik, hol másik jelöltért lelkesedett s a kormány olyan férfiút nevezett ki, akire senki sem gondolt, de aki maga sem vágyott az állásra: dr. Balogh Jenőt. A kinevezést mindenki rokonszenvvel fogadta s őszinte sajnálattal látta, mikor Balogh Jenő az államtitkárságot az igazságügyi miniszterséggel cserélte föl. Megint megindult a találgatás. A kormány ismét meglepetést csinált, amennyiben dr. Jankovich Béla személyében újból olyan férfiút nevezett ki, aki sem maga nem vágyott az állásra, sem a közvélemény nem gondolt rá. De a kinevezés megint igen szerencsés volt, mert mig dr. Balogh Jenő szeretetreméltó szerénységével, addig dr. Jankovich Béla előkelőén nemes gondolkozásával bilincselte le az embereket. Ám ő sem maradhatott meg soká állásában : csakhamar minisztere lett annak a tárcának, amelynek pár napig államtitkára volt. Immár harmadszor üresedett meg az állás. A sok jelölt mellőzésével megint olyan férfiúra esett a kormány választása, akinek nevét hasztalan keressük a jelöltek között: Benedek Sándor közigazgatás bírót nevezte ki Ő Felsége az államtitkárságra. Bár meglepetésszerű ez a kinevezés is, a közvélemény igen nagy örömmel fogadja s dicséri a jelenlegi kormány szerencsés emberismeretét. Valóban a méltók közül a legméltóbbat érte a kinevezés. Benedek Sándor régi református család ivadéka, az egyházi életben tevékeny részt vesz. Ebben a tekintetben sem kifogásolhatja senki í De mi nem ezt nézzük s nem ezt becsüljük benne, hanem a dolgos, a munkás magyar embert, aki bármilyen állásban volt is, tudásával s munkájával mindig díszt és méltóságot szerzett annak az állásnak, amelyet betöltött. Díszt és méltóságot fog szerezni mostani állásának is. —v Amidőn őt az új állás elfoglalása alkalmából üdvözöljük, nincs forróbb óhajtásunk, mint az, hogy legyen hosszú ideje hasznos és maradandó alkotásokra. A jó Isten éltesse sokáig! Tisztújítás. A komáromi ref. egyházmegyei általános tisztújítás alkalmával befolyt szavazatok Komáromban március 17-én bontattak fel a következő eredménnyel. Esperes: Tóth Kálmán, egyházm. gondnok: Kálmán Rudolf, lelkészi főjegyző: Gyalókay László, vil. főjegyző : dr. Szily János, lelkész aljegyző: Vargha Sándor, vil. aljegyző : dr. Kiss Gyula; lelkészi tanácsbirák: Balogh Elemér, Gyalókay László, Boross Kálmán, Borza Mór, Mórocz Mihály, Kiss Pál, Udvardy Gyula, Czirók János ; vil. tanácsbirák : Konkoly Thege Béla, Kacz Lajos, Pogrányi József, Dávidházy János, dr. Szily János, Szarka Béla, Szentiványi Zsigmond, Tóth Lajos.
