Dunántúli Protestáns Lap, 1913 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1913-03-23 / 12. szám
12. szám. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 97. oldal. Szavazatbontás. A veszprémi ref. e. m. tisztviselőire beadott szavazatok felbontása márc. 5-én volt, melynek eredménye a következő: esperes lett Segesdy Miklós; e. főjegyző Demjén Márton; v. főjegyző Csomasz Béla; e. aljegyző Csomasz Gyula; v. aljegyző Csákány Sándor; e. tanácsbirák lettek Demjén Márton, Gózon Gyula, Jákói Pál; vil. tanácsbirák dr. Segesdy Ferenc, Kenessy Móric, Szőke Ignác, Misley Sándor, Véghely Kálmán. E. m. gondnokra új szavazás lesz Mórocza Kálmán ny. ítélőtáblái biró és dr. Szász Károly orsz. képviselő között. Két e. tanácsbiróra új szavazás lesz Cseh Sándor felsőörsi-, Szűcs József alsóörsi-, Szűcs Károly balatonkövesdi- és Váczy Dezső köveskáli lelkészek között. Kegyes alapítvány. Paiay Károly úr, a barsi ref. e. m. esperese a főiskola és annak legifjabb intézménye, a főiskolai internátus iránt való szeretettől indíttatva, 300 K alapítványt tett oly célból, hogy annak kamatai az internátus legjobb magaviseletű, legalább jó bizonyítványú növendékének adassanak Ezen alapítványt, mint főiskolai internátusunknál a legelsőt, örömmel üdvözöljük. Üzelmek a gazdák rovására. Gazdáink nem képzelhetik, hogy a tavalyi erős ősz következtében mily nagy tömegben hoznak az idén forgalomba részint jóhiszemüleg, részint tudva csekélyebb értékű, sőt egészen értéktelen magféléket. Minél alacsonyabb árakon kínálják* annál biztosabb, hogy például a répamag, melyből a hírhedt bizenci hibás, selejtes áru több ezer zsákkal van a vidéken elhelyezve, legtöbb esetben dohos és általában igen rosszul csírázik, sőt az északnémetországi között is van ilyen elég az idén. Ami pedig a lóherét illeti, köztudomású, hogy a múlt napokban érkezett Fiúmén át Magyarországba mintegy 20 vaggon olasz rostaalja, melynek az a hivatása, hogy honi lóhere közé kevertessék. Nem is szólva a lucernáról, melyre nézve az „Erdélyi Gazda“ szaklzp március 16-iki számában is megírta, hogy teljesen értékteten turkesztáni lucerna nagy tömegben került Bécsből magyar vidéki kereskedőkhöz. Jó lesz tehát nagyon vigyázni, maradjunk meg a régi megbízható cégeknél és ne üljön föl se kereskedő, se gazda az említett igen alacsony ajánlatoknak, melyeknek célja nem egyéb, mint a hasznavehetetlen portékán akármilyen áron túladni. Ha gazdáink nem elég óvatosak, akkor nagy bajok lesznek és csodákat fognak ez évben tapasztalni. Kegyeletes ünnepély Kadarkuton. Ez évi virágvasárnap feledhetlen lesz a kadarkutiak előtt azon lélekemelő ünnepély folytán, melyben nt. Mozsonyi Sándor lelkész urat Kadarkuton lelkészkedése 25-ik évfordúlója alkalmával részesítette. Az egyházi elöljárók elhatározták, hogy vezérüknek, szeretett lelkipásztoruknak ezt a napot örömteljesen boldoggá teszik s a hála soha el nem hervadó virágját rakják le előtte. Felhívták csatlakozásra a községi elöljáróságot is. Meg is jelentek Kadarkút lakosai felekezetkülönbség nélkül, megtöltvén a templomot s várták figyelemmel a nt. urat. Aki is midőn megjelent, szétnézett s látta a sok más felekezetibelit is hive között, egészen megilletődött. De e meglepetés részére még nagyobb lett, midőn gyönyörű prédikációja és imája végeztével a szószékből lejöve, a hívek állva várták és András István községi biró és egyházi elöljáró elébe járult. Egyszerű, keresetlen, de szeretetteljes szavakkal üdvözölte lelkipásztorát. Elősorolta mindazon tetteit, amelyeket 25 év alatt egyháza, községe érdekeiben cselekedett, rámutatott azon intézményekre, melyeknek létele igen nagy részben lelkész úr ügybuzgó fáradozásának köszönhető. S végezetül egy imaszerű áldás kíséretében egy díszes bibliát nyújtott át ezen nap emlékéül. Nt. úr az elérzékenyülés következtében csak percek múlva tudott szóhoz jutni. De azután tartott oly szívreható beszédet, hogy könnyezetlen alig maradt szem az ünneplőközönségnél. A többek között mondta, hogy őneki szándéka volt mindig cselekedni — nem az ő maga —, hanem annak az akaratát, aki őt elbocsátotta és az Isten, akiben rendületlenül bizott, adott neki erőt, hogy szándékait megvalósíthassa. Kétszer már tett fogadalmat hitéről, először 12 éves korában, másodszor, mikor a papi pályára felesküdött, most harmadszor, mikor e nap az ő életének virágvasárnapja, a bibliára tett kézzel esküszik a hivek előtt, hogy az igazságért mindig küzd s Isten akaratához — még ha e virágvasárnapot nagypéntek követné is — hütelen sohasem lesz. Ezután felhangzott a hivek áhitatos éneke, melyben buzgón kérték a szent Istent, hogy szentelje meg az egyházi szolgát, úgy igazgassa dolgait, hogy jól vezérelhesse nyáját az Úr utaiban. A templom előtt megvárták a hívek, mig nt. úr kijött s ott Hekinger Sándor a katholikusok, Rotschild Vilmos a zsidók nevében üdvözölte. Amire ismét válaszolva kijelentette, hogy őt a közérdekből tett cselekedeteinél a felekezetiesség soha sem irányította. Még egyszer megköszönte a közönség iránta tanúsított jóindulatát, a közönség nt. Mozsonyi Sándort éltetve oszlott szét. Hivatalos rész. Pályázat. A dunántúli református főiskola igazgató-tanácsa a pápai ref. theol. akadémián az újszövetségi bibliai tudományok újonnan szervezett tanszékére pályázatot hirdet, mely állás egyelőre rendkívüli tanárral töltetik be, akinek javadalma 3600 K törzsfizetés és 910 K lakáspénz s kötelezett óraszáma 10. Ezen állásra azok pályázhatnak, akiknek az egyházi törvények által megszabott képesítésük van. A képesítést igazoló okmányokkal, keresztlevéllel, életrajzi vázlattal, érettségi bizonyítvánnyal, indexxel, az eddigi alkalmazást feltűntető kimutatással és a testi épséget igazoló orvosi bizonyítvánnyal felszerelt pályázati kérvények f. évi április hó 7-ig a theol. akadémia igazgatóságához Pápára küldendők. A választást a f. évi április hó 17-iki kerületi közgyűlés fogja megejteni s a tanszéket a megválasztandó tanár ez év szept. hó 1-én tartozik elfoglalni. Pápa, 1913. évi március hó 12-én. Beöthy Zsolt Czike Lajos a főiskola világi gondnoka. a főiskola egyházi gondnoka. 178/913. sz. Pályázat. A nagyenyedi kir. orsz. fegyintézetnél elhalálozás folytán a fegyintézeti ref. lelkészi állás megüresedvén, arra a nagyméltóságű m. kir. igazságügyminiszter úr 549/1913. 1. M. VII., illetőleg 8551/1913. I. M. VII. sz. alatt kelt intézvénye és az E. T. II. t.-c. 60. §-a alapján ezennel pályázat hirdettetik. Ez a fegyintézeti ref. lelkészi állás a XI. fizetési osztályban fog betöltetni évi 1400 K, azaz Egyezernégyszáz K fizetés és természetben való lakás, esetleg szabályszerű lakáspénz utalványozása mellett. A kinevezett lelkész képességéhez, szorgalmához és szolgálati idejéhez képest előléphet egészen a VII. fizetési osztályig, amelyben az illetmények 4800 K-tól 6000 K-ig terjednek a szabályszerű lakáspénzen kivül. Kötelesség a fegyintézeti szabályokban megállapított lelkészi teendők teljesítése. Az állás a kinevezés után azonnal elfoglalandó. A kellőleg felszerelt pályázati kérvények a Nagym. m. kir. Igazságügym. Úr Őexcellenciájához intézetten, alulírotthoz (Kolozsvár, Király-u.) lesznek benyújtandók. Pályázati határidő 1913. évi április hó 15. napja. Kolozsvár, 1913 márc. 17. Dr. KENESSEY BÉLA püspök.
