Dunántúli Protestáns Lap, 1912 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1912-07-14 / 28. szám

242. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1912. A természetrajzí tárgyak középiskolánkban. — Folytatás. — A 2 és félórás beosztását nem fogadhatom el, mert pld. 2 óra nem 3 félóra, vagy több, vagy keve­sebb az utóbbi ; kevesebb azért, mert két óra = 4 fél­óra, több, mert 3 félóra könnyen lehet 3 egész óra ; aztán a mostani 10 és 15 perces helyes óraközök mellett ez teljesen lehetetlenség. Úgy látszik, Szilády kolléga előtt nincs lehetetlenség. A jelzett hézagot úgy akarja eltüntetni, hogy a III. osztályban szintén Olvasmányokat jelez: az új világ és a sarkvidékek nevezetesebb állat- és növényeiről. Heti 1 óra, vagy 2 félóra. Ezt nem fogadhatom el, mert ebben az osztályban ásványtant szeretnék kristálytannal, kevés kőzettannal heti 2 órán. De azt sem értem, hogy az új-világ és sarkvidékek szerint való beosztás miért volna jó, ha az erdőn-mezőn és a ház körül való beosztás elvét, veszedelmet magába rejtő eljárásnak minősítette. Mentségül szolgálhat az, hogy a nagyon hangos földrajzisták kedvéért történik. Akik különben se járnak rosszul az osztozkodásnál, mert mig a földrajz a tektonika, vulkanológia, glaciológia és állat­földrajzzal gazdagodik, addig a vegytannak csak a csendes részvét marad e szavakkal fejezve ki : „Leg­kiválóbb egyetemi tanáraink szájából több Ízben hal­lottam, hogy középiskolai tanulóink vegytani ismerete, amikor az egyetemre lépnek, alig több a semminél“. Ha az említett tárgyakat azért utalja a földrajz körébe, hogy több idő jusson a vegytanra, úgy helyes — de csak a vegytan szempontjából —, de ha látjuk, hogy eszmefuttatásában helyesen kifejtett okok miatt a vegytan terjedelmesebben volna tanítandó és a be­osztásban sehogy se találjuk fel ezen tárgy méltó helyét: akkor bizonyos csodálkozásunknak kell ki­fejezést adnunk. Ugyanis a IV. osztályra ezt javasolja: olvasmányok a nevezetesebb ásványok, kőzetekről és vegyi termékekről kísérletekkel, gyakorlatias irányban. Heti 1 óra, vagy 2 félóra. V. o. Növénytan . . . keve­sebb vegytannal . . . Heti 2 óra. VI. o. Állattan. Heti 3 óra. VII. o. Geológia és ásványtan. Heti 2 óra. VIII. o. Élettan és vegytan. Szervetlen és szerves vegyületek. Az élet jelenségeinek rövid áttekintése. Technológia. Laboratóriumi kísérletekkel. Tehát itt volna az a több vegytan, mert a IV. osztályban heti 1 órán ásvány- és kőzettan mellett hogyan maradna a vegytanra valami idő ? Az V. osztályban a növény­tan mellett sokallja a mostani vegytant, mert igen rendszeres ! A VIII. osztályban 2 órás tárgy volna az élettannal együtt, tehát hetenként 1 órával, vagy kevesebbel, mert az élettan könnyen elnyeli azt is. Aztán a VIII. osztályban, hol érettségire készülnek évfolytán, ott lábatlankodjék a vegytan laboratóriumi gyakorlatokkal! A vegytani laboratórium sok időt igényel! Á technológiának magának kell 2 óra, ha tisztességes munkát akarunk végezni. E helyett a mai IV. osztályú vegytan elég jó tájékoztató alapismereteket nyújt a növény-élettan­hoz, ami nélkül tudományos természetrajzról beszélni se lehet. Az igaz, hogy a fizikai földrajz óráin oxigént akarunk előállítani és vegytani pisztolyokat elsütni; de hát ez még nem vegytan. Éppen ezért olyan fel­tűnő Török Péter kartárs méltatlankodása, hogy „a IV. osztályban szerves kémiát kell tanítani és emiatt aztán a szervetlen kémiát is föl kell venni s ez, t. i. a kémia nem is tartozik a természetrajzhoz. A VI. o. vegytanáról meg sem emlékezik felszólalásában, ami azt bizonyítja, hogy itt a vegytan nem részesül egy­forma kezelésben, mert mig némely iskolában jobban az ásvány-kőzet, földtanra fektetik a fősúlyt, addig máshelyt a vegytan eléggé érvényesül. Ez szoros összefüggésben van a tanárképesítéssel. A természet­rajz-földrajz szakcsoportból képesített tanár hogyan bírhatna kellő képzettséggel a vegytanból. Pedig ezek vannak többen, mert az 1880—81. iskolai évben, vagy még hamarabb, kibocsátott miniszteri rendelet hatása alatt, hogy vegytan helyett földrajz is lehet az u. n. meíléktárgy, a tanárjelöltek nagyobb része átlépett a földrajzhoz és innen van az a zavar, ami uralja a természetrajz-, vegytan-, földrajz szakcsoportot. Ügy hogy háromféle helyzetben lehetnek e szakcsoport tanárai: 1. a természetrajz-vegytan képesítés megfelelő párhuzamos osztályok mellett jó helyzetben van, 2. a természetrajz-földrajzos nem szorul idegen tárgyakra rendes osztályszám mellett sem, de a vegytan nagy nehézséget okozhat neki, 3. legrosszabb helyzetben mégis a vegytanos van rendes osztályszám mellett, mert akkor csak 13 órája van szaktárgyaiból, de azért mégis jobb, mint amikor csak 8 óra szaktárgya volt és 14—15 óra idegen tárgyat kellett hogy tanítson. Az egyetemi éveknek helyes kihasználása és külön tanárképző berendezésével talán lehetséges lenne a természetrajz-vegytan és földrajz együttes képesítés és ez lenne az ideális állapot. Dr. Szilády mintegy kerülni látszik a kérdés Nyári mulatságokra műkedvelőknek a legváltozatosabb hangú és formájú kabarét, egyfelvonásosok, színpadi jelenetek, pajzán dalok és kupiék, tánc-zene hangjegyek, szavalásra alkalmas költemények, papir-lámpák (lampionok), szerpentin, konfetti, táncrendek, meghivók legolcsóbban szerezhetők meg Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében Pápa, Fő-utca 21-ik sz. Telefon 9. és 16. sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom