Dunántúli Protestáns Lap, 1912 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1912-02-11 / 6. szám

6. szám. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 47. oldal. hogy téged attól megváltson, megszabadítson. Nézd, a keresztnél megszabadulhatsz a kereszttől. Igen kér­lek, jöjj ! Sokan hordozzák régi, nehéz bűneiket. Külsőre tekintve talán tekintélyes emberek, de múltjukban sötét foltok vannak, melyek egész életükre kihatnak és szerencsétlenné teszik őket. Szegény lélek, ha ilyen nehéz terhet hordozol, kérlek jöjj a Jézus keresztjéhez s ott békét, megnyugvást találsz. És te, te vallásos ember, neked is szükséged van a „megfeszítettre“. Vallásosság egyéb valami, mint Istenből áradó élet. Vallásosság az Összege annak, mi saját egyéniségünk területén nő s ez nem elegendő Isten előtt. Istennek kegyelmi ajándéka, az Ö belőle áradó élet. Sokan hisznek egy jó Istenben anélkül, hogy a megfeszített Krisztust elfogadnák, elismernék. Pedig senki sem jut az Atyához máskép, csak ő általa. Senkisem nélkülözheti a megfeszített Krisztust, Isten gyermekei legkevésbbé. Mégis mily sok hivő van, ki rossz szokásának, szenvedélyének rabja. Egyik­másik szabadulás után sóhajtozik, mások inkább dédel­getik bűneiket. Adja az Úr az Ö kegyelmét, hogy azok közül, kik ezt hallják, senkise űzzön játékot a bűnnel. Mert meg van Írva, Zsidók : 12., 29. „a mi Istenünk meg­emésztő tűz“. De mit tegyen az, ki meg akar szabadulni ? Mely utón nyerhet az szabadulást? A megfeszített Jézus által! Jöjjetek és kövessük az Úr Jézust, a szenvedé­sekkel teljes golgotái utón. A megaláztatás, kicsufol­­tatás, kigunyoltatás minket illetett volna és Ö viselte el azt. A korbács ütéseket mi érdemeltük volna, de az Ö szent teste fogta fel. A kegyetlen ütések felhasít­ják az Úr Jézus testét; ömlik abból a vér. Igen, vérsáv jelöli a goldotai áldozat útját a keresztig. Az Ö drága vére folyt mindnyájunkért, te érted is. S nézd, Ő a te bűneidet az Ö testében felvitte a keresztfára, ő volt Istennek ama báránya, ki a világ bűneit hor­­dozá; a tiedet is. Jézus azt mondta a kereszten: „ElvégeztetettSemmi sem hiányzik már. A meg­szabadítás megtörtént. Csak adj hálát és fogadd el. Az ismétlő-iskola és vizsgálata. — Folytatás. — Az 1868. évi XXXVIil. t. c. 50 §-a kimondja az ismétlőiskolai tankötelezettséget s az 52 §. a heti órák számát télen 5, nyáron 2 órában szabja meg. Az 1877. évi 21.678. sz. a. k. rendelettel kiadott tanterv megszabja az ismétlő-iskola tananyagát és el­rendeli azt is, hogy a nyári hónapokra kiszabott két órai tanítást vasárnap délelőtt és délután egy-egy órán kell adni, úgy, hogy a tanulók vagy a tanítás előtt, vagy a tanítás után az istenitiszteleten akadály­talanul megjelenhessenek. Az őszi és téli hónapokban a törvény által kiszabott 5 órából 4 órát szerda- és szombaton délutánonként, az 5-ik órát pedig vasárnap vagy délelőtt vagy délután kell tartani. Egyházkerületünk tantervét és „Rendtartás“-át 1876-ban adta ki. E „Rendtartás 18. §-a az ismétlő­iskolára nézve a következőket mondja: „Az ismétlő­iskola tanóráit, melyek december 1-től március 1-ső napjáig hetenként 5, a többi hónapokban hetenként 2 órában állapíttatnak meg, a presbitérium a tanító meghallgatása mellett, a helyi körülmények kívánal­mai szerint osztja be; és az ismétlő-iskolát, a meg­állapított egyházkerületi tanterv szerint a tanító vezeti“.* Adott-e ki az egyházkerület az ismétlő-iskolák számára külön tantervet: nem tudom. Azt azonban látom, hogy az ugyanakkor kiadott „Népiskolai tanterviben egy szó sincs az ismétlő-iskoláról. Annyit tudok, hogy az ismétlőiskolai oktatást illetőleg az egész vonalon fejetlenség uralkodott országszerte. Ahol tényleg fel­jártak is a tanulók, ott is akárhány helyen egy osztály­ban is három-féle gyermek volt, a) olyan, aki az elemi-iskola VI. osztályát el­végezte, b) olyan, aki csak II. III. osztályt végzett és végül c) olyan, aki eddig iskolában egyáltalában nem járt. Az 1881. évi országos képviseleti tanító-gyűlés foglalkozott ezekkel a bajokkal. Határozatát a közokt­­ügyi miniszter 1882. évi január 31-én 12.196/1881. sz. a. k. rendeletével jóvá is hagyta. E szerint az ismétlő-iskolákban az egyes vidékek szerint tekintettel kell lenni a) a falusi földmivesi- és b) a városi iparos viszonyokra. A cél mind a kettőnél közös: a) a gyakorlati élet szempontjából legszüksége­sebb ismeretek megszerzése és b) az elemi-iskolákban szerzett ismereteknek bőví­tése, a gyakorlati élet helyi viszonyaihoz való alkal­mazása. ♦Mellesleg legyen mondva, ebben a Rendtartásban van az is: „a könyvnélkülözöttet a tanító maga is biztosan tudja könyvnélkül“. Némelyek azt állítják, hogy annak a pontnak felújítására még ma is igen nagy szükség volna. Én nem tudom, de nem is tagadom. Konfirmációi Káté, irta; Kis József. IV. új tantervszerinti kiadás. Ára: 25 fill. Emléklap, finom papíron, Ízléses kivitelben. Ára: 5 fillér. Ajándékok: Vallásos iratok, Bibliai fali iratok, Zsoltárok, Imakönyvek, Szentirások, Koszorú füzetek, „Házi Kincstár“ kötetei, Képes új-testamentum, stb. nagy választékban kapható: Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében Pápa, Fő-utca 21-ik szám.

Next

/
Oldalképek
Tartalom