Dunántúli Protestáns Lap, 1912 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1912-12-22 / 51. szám
438. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1912. De nemcsak ők, hanem több magyar-szerető család is van Genfben, akiknek hozzánkvaló ragaszkodását egy levél keretében leírni szinte lehetetlen. Egy sem ismeretlen név Magyarországon: Fulliquet, Choisy, Antony Rochat stb. Mindnyájuknak odairányúl a törekvésük, hogy minél több barátot szerezzenek Genfben a magyarnak s igaz színben tüntessenek fel bennünket. Hát mi magyarok nem akarunk dolgozni, hogy a külföld megismerjen bennünket ? De igen ! De igen és most kell igazán és komolyan dolgozni, mert nemcsak mi akarjuk tudtára adni a müveit világnak, hogy keleten is van ám egy művelt, dolgozó és dolgozni vágyó kálvinista nép, hanem már ismerteti ezt a népet Doumergue E. montaubani tanár úr nemrég megjelent munkájában „La Hongrie calviniste“. Igazán örülhetünk, mikor látjuk a külföld figyelmét felénk fordúlni s felénk fordítani. De ne csak örüljünk, mert biz ez nem sokat eredményez, hanem törekedjünk arra, hogy ezt az irántunk való érdeklődést ne csak fenntartsuk, hanem fokozzuk! Szivélyes üdvözlettel vagyok nt. esperes úrnak Génévé, 1912 dec. 3-án alázatos szolgája: Győry Elemér ref. papnő v. LE MAL DU PAYS. (Szerző Párisból vágyódik a kies Svájc után.) HONVÁGY. Óh* szívem* szívem* mért szomorkodol ? Hogyan ? Nem találsz vigaszt sehol ? ,*Enyhületet nem nyújthat semmi* Mert hazámtól búcsút kellett venni I Itt állok egyedül* elhagyatva* Olyan vegyok* mint magános fa; Nem kívánkozom gyönyörökre* Kéj helye Párís 1 S az lesz örökre l Mikor láthatom újra hazámat* Azt a fenséges* bájos tájat * Alpest* hol bérc-völgy mosolyogva int* Óh* mikor üdvözölhetem megint ? Mikor a havasok kis városát, (Megértjük-e majd újra egymást ?) Mikor a csobogó patakot . . . Virágos rétben mikor állhatok ? I“ Elcsüggedt szívem ébredj* bátorodj I Hisz szolgaságod ideje fogy. Szabad lész újra — ennyit mondok — Szabad I Egy napon, remélem, boldog I Az állami adótörvények* — Folytatás. — A földadót s a reá eső II. oszt. kereseti és általános jövödelmi pótadót minden pótlékaival együtt eddig az egyházközség fizette — a legtöbb helyen. Az általános jövödelmi pótadó — egyebek közt a földadónak is százalékos terhe volt. A földadót továbbra is fizeti az egyházközség. De a törvény az egyházközségeket a nem általuk haszonélvezett, szolgála! i járandóságúl adott föld jövödelmi adója alól mentesítvén, a törvény intenciója szerint, melyet az utasítás „tulajdonos vagy haszonélvező“ kifejezéssel jelöl meg, a haszonélvezett föld tiszta nyeresége után a javadalmas lelkész vagy tanító jövödelmi adót fizet, tekintet nélkül a külön fizetett földadóra és arra, hogy ezt ki fizeti. A bevalló íven erre vonatkozóan külön rovatok vannak. Ismételjük; tiszta nyereség, önkezelés esetén, az azon község határában szokásos haszonbér alapján történt számítással kihozott összeg. Ha községemben, egy kát. hold földért átlag 30 K bért adnak s nekem egyházam 20 kát. holdat ad, földhaszonbérleti tiszta nyereségem 30 X 20 = 600 korona. Bérbeadás esetén a kikötött bér, az esetleges törmészetbeni szolgáltatásoknak is hozzáadásával. E pontnál természetesen felájul emlékezetemben azon közigazg. birósági végzés, mely szerint a javadalmas az általa haszonélvezett föld jövödelme után kereseti adót nem fizetett. Nem fejtegetve most azt az elvet, hogy a tételes törvény a birósági végzés hatályát megszünteti, csak arra kívánom irányozni a figyelmet, hogy annak a végzésnek az volt az indokolása, hogy az állami törvények által a földbirtokra rótt összes teher a földadóval kapcsolatban megfizettetik, egy adóalany pedig kettős mérvben meg nem adóztatható. Ez az indokolás a földadónak és a jövedelmi adónak külön természete, mivolta és elhatárolása folytán eredeti alapját elvesztette. Nem is fog figyelembe vétetni ! Jövedelmi adó tárgyát képezi egyházközségünktől természetben nyert lakásunk is. A közhivatalnokok lakpénze, vagy természetbeni lakása sem kivétel. Lakásunk haszonélvezeti értékét szintén be kell hát vallanunk. Ez a bevallott érték nem lehet kisebb annál a tőkénél, mely az azon községre (városra) érvényes házosztályadó kivetési kulcsa szerint lakásunkra eső összeg 9, illetve 11, sőt 14%‘ával képződik. Pl. én 1000 léleknél kevesebb népességű köz.A-lapittatott 1864-ben. A vidék legrégibb ÓS legnagyobb cipőüzlete Alapíttatott 1864-ben Manheim Ármin, ezelőtt Altstädter J. cipöraktára Pápa, Kossuth L utca, hol mérték szerint, vagy egy beküldött minta-cipő után nemcsak divatos és szép, de főleg tartós és jól álló cipőket lehet kapni. — Beteg és szenvedő lábakra (orthopäd-munka) kiváló gondot fordít. — Vadászoknak különös figyelmébe ajánlja garantált vízmentes vadászcipőit és csizmáit. ' "Üzletemet ugyanezen utcában, a postapalotával szemben épült házba helyeztem át
