Dunántúli Protestáns Lap, 1912 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1912-12-15 / 50. szám
Huszonharmadik évfolyam. 50. szám. Pápa, 1912 december 15. DDNANTDLI PROTESTÁNS LAP. AZ EGYHÁZ ÉS ISKOLA KÖRÉBŐL. A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. A lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez: Kis József felelős = szerkesztő címére küldendők. —Megjelenik minden vasárnap. Az előfizetési dijak (egy évre 9 K, félévre 4-50 K), hirdetések, reklamációk: Faragó János főmunkatárs címére küldendők. w 3E r— oHdoenii ima. Szeretetnek Atyja! felséges Istenünk! Magát megalázva járul Hozzád néped. Szívünkből fakadó buzgó könyörgésünk, Lelkünk áhítata felkeres ma Téged! Téged! ki nem nézvén bűneinknek számát, Atyai jósággal őrködtél felettünk, Ki védted a gyengét, ápoltad az árvát, A benned bízónak munkáját megáldád, Imádságnak szárnyán, Tehozzád száll lelkünk! Uram! nagy a vétkünk. A szegény, az árva, Közülünk megsebzett szívvel elbűjdosott. Imádságra hívó harangok szavára Mily sokszar üresen hagytuk szent templomod. Első volt előttünk a testnek kényelme S parancsolatidat oly sokszor feledénk. Rabul ejté szívünk a világ szerelme, S szóltunk: végtelen nagy az Isten kegyelme, S a megtérés helyett mindig csak vétkezőnk. Mintha már nem volna büntető ostorod, Irgalomért Téged fel nem keresőnek! Mintha már nem szállna a sírba a halott, Mintha soh’sem szólna temetési ének, Gyermekét sírató anya, édes apa, Az özvegy, az árva, nem borúit Te eléd! Mintha vigasztalást e sívár föld adna S a pénznek a sírban is volna hatalma, Lelkünk csak ezekben kereste életét. Uram! nagy a vétkünk. De a Te szerelmed, Krisztus, ki közelget a bűnös világhoz, Összegyűjtötte ma bűnbánó népedet, Szent templomodba a szerető Atyához, Hogy Advent ünnepén dicsérjük az Urat; Fejünket lehajtva, szívünk megalázva, Igaz bűnbánattal készítsük az utat, Rogy betérjen hozzánk, Te egyszülött fiad, S szívünkben lehessen örökös lakása. Közelget a földhöz az örök szeretet! S szívünk, lelkünk várja, betér-e mihozzánk? Van-e még számunkra irgalmad, kegyelmed. Bűnt büntető Isten, szerető jó Atyánk ? Erőssége voltál az erőtleneknek ; A Te irgalmad volt a mi erős várunk; A Hozzád kiáltót kezeddel vezetted, Oh, hallgasd meg most is könyörgő népedet, Idvességünk Ura! térj be hozzánk — várunk! Amen. Balatonfőkajár. Medgyasszay Gyula Antal ref. s.-lelkész.
