Dunántúli Protestáns Lap, 1912 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1912-11-24 / 47. szám
406. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1912. látják meg, akik lehajolnak és úgy néznek fel Jézusra. Akik Jézus forradalmi iskolájába járnak, azok mind így tekintenek fel Rá. Ök alul vannak, Jézus a magasban. — Vége következik. — Állami törvény — írott malaszt* Eggyel ismét szaporodott azon esetek száma, mellyel államkormányzatunknak velünk leggyakoribb összeköttetésben lévő ága: a vallás- és közoktatásügyi minisztérium egy félre nem magyarázható, vagy tetszés szerint szűkebbre nem szabható törvényünkön: az 1898. XIV. t. c.-ben túlteszi magát s annak gyakorlati alkalmazásában egészen új, önkényes eljárást kezdeményez. Nem fogható rá egyházi hatóságainkra, hogy az oláh methódus szerint gomba-módra szaporítanák az állam zsebére a „sine-curá“-kat, sőt ugyancsak szemügyre veszik, megrostálják a jelentkező egyéneket, szinte spórolni segítenek neki, mert csakis kellő gonddal előkészített s valójában már égetően sürgős és hasonlíthatatlan anyásítási ügyeket terjesztenek fel csupán, amelyek nemcsak megütik, de már túl is haladták a törvény által követelt (2. §.) indokoltság mértékét. Mindezek dacára az történik, hogy a minisztérium a sürgős elintézést igénylő ügyeket, bármily egyszerűek, világosak, egyszeri áttekintésre elintézhetők, — mesterkélt módon húzza, halasztja, hogy minél messzebb kitolhassa. A nevetségességig emelkedő pót- és kiegészítő kérdésekkel, üzenetváltásokkal teszi próbára az edzett türelmet is ; mikor pedig az ügy természetéből meg sem érthető kíváncsisága készséges és kimerítő válaszokkal kielégíttetett s látja, hogy most már csakugyan dönteni kell: megcselekszi, hogy halomra dönt minden jogos igényt és várakozást ! Említhetnék több esetet, melyek a közelmúltban ilyen tortúrán mentek keresztül s valóságos küzdelembe került kierőszakolásuk, de itt van a legújabb : a ruttkai misszió anyásítási, illetve lelkészi javadalmának kiegészítési ügyében hozott határozat, melyben az amúgy is mostoha kézzel mért állami beneficium még szűkebb marokba szorúlt. A kongrua-törvény félre nem magyarázható, korlátozást nem tűrő világos szavakkal 1600 K-ig terjedő kiegészítést biztosít egy meghatározatlan összegű, alacsonyabb javadalom esetében, mely — mint az oláh parókiáknál tudjuk -— lehet 50, 80, 100 K is s megfelelően 1540 K-ig terjedő állami hozzájárúlás. — Néhány évvel ezelőtt látott napvilágot egy miniszteri rendelet, mely a törvénynek sem szellemével, sem betűjével össze nem egyeztethető s a 2. § második pontjában a miniszternek távolról sem a kiegészítési összeg tekintetében, hanem csak a szervezendő új állás indokoltságát, illetőleg biztosított fenntartásba még erőszakoltan sem magyarázható bele. Ez a rendelet már határozott korlátozást tartalmaz, amennyiben kijelenti, hogy anyásítások, avagy új állások szervezése esetén állami fizetéskiegészítést csupán 800-at meghaladó lélekszám s az egyházközség részéről megajánlandó 800 K javadalom mellett engedélyez. Előttem fekszik a törvény, de egyetlen szakasza, vagy betűjéből sem tudom kiolvasni e megszorításnak jogosúlt voltát* s felette csodálkozom azon is, hogy amikor ez a rendelet megjelent, legfőbb egyházi testületünk ez ellen fel nem emelte tiltakozó szavát. Ennek a következménye az újabb kísérlet a korlátok még sűrűbbre szabásában ; hiába ! evés közben rendszerint megjön az étvágy! A ruttkai kongrua-ügyben hozott határozatban már azzal kedveskedik a minisztérium, hogy (szószerint idézve) „tekintettel a rendelkezésre álló hitel szűk voltára, a ruttkai ref. leányegyház any ásításának, illetve ezen egyházban egy új lelkészi állomás szervezésének az 1898. évi XIV. t.-c. 2. §-a szempontjából való indokoltságát csak az esetben ismerhetem el, illetve ez idő szerint az elismerést csak az esetben nyújthatom kilátásba,, ha az egyház részéről adott megajánlás oly kép ren'deztetik, hogy az állam részéről várt kiegészítés évi maximális 600 K-nál többre ne rúgjon.11 Hol veszi a minisztérium az ilyen kijelentéshez a törvényes alapot; micsoda önkényes eljárás ez ? Vagy indokolt a kérdéses állás szervezése, vagy nem indokolt, vagy van törvényes igénye igazolt anyagi helyzete egybevetésénél kiállított és hitelesített jelentő ív szerinti kiegészítésre, vagy nincs ; de úgy állítani fel a kérdést, hogy az indokoltság csak akkor ismertetik el, ha 600 K-án nem terjed túl a kiegészítés igénye — ez lehetetlen, hallatlan dolog! Ha most már anyagi helyzete szerint ne m képes ezen követelményt teljesíteni a gyülekezet, akkor álljon félre ? Az állami hitel szűk, ha arról van szó, * A kápláni kongrua rendezéséről szóló 1909. évi 13. t.-c.ben van ez a rendelkezés ! A fennforgó esetben azonban az egészen különös és parancsoló körülményeknek kell irányadóknak lenni. Szerk. Régner Pál templom- és díszfestő Pápa. Templomok festéséről számos elismerő levél! — Több kiállításon kitüntetve! Több pápai templom restaurátora ! — Elvállal szobák, termek művészi festését! Alapíttatott J87í-ben. — Cím- és betüfestészet! — Modern kivitel ! —- Szolid árak ! — Alapíttatott Í87í-ben,
