Dunántúli Protestáns Lap, 1912 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1912-11-17 / 46. szám

396. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1912. pithagorizálásra, vagyis az absztrakt nagysá­goknak önálló létezők gyanánt felfogására, amely eljárás jogosulatlanságát már Aristoteles is tisztán belátta, legutóbb pedig Hertz teljes nyomatékkai kiemelte. Még kevésbbé vehető számba a napjaink­ban leginkább elterjedt és ismert Háckel-féle monizmus, amely meg sem kisérli alaptételei­nek az exakt tudományokra alkalmazását, ha­nem megelégszik nem igazolt alapfeltevéseknek és nem bizonyított tételeknek tisztán hatásra szánt összeállításával. Ezzel szemben a haladó tudomány megcáfolhatlanúl kimutatta, hogy a monizmus alapfeltevései egytöl-egyig tarthatat­lanok. S valóban szomorú világot vet kultúránk színvonalára az a sajnálatos tény — amit egyébként első sorban az üzleti élelmesség rovására kell írnunk — hogy Häckel ez irányú munkái nyelvünkön és pedig a teljesen meg­tévesztő „természettudományi könyvtár“ cím alatt akkor jelennek meg, amikor már azok értéktelenségét, sőt félrevezető célzatát Häckel korábbi hivei is kezdik beismerni s a természet­­tudomány álarca alatt rejlő egyéni véleménye­ket igazi értékök szerint mérlegelni. A tényállás az energetika és a monizmus nagyhangú kijelentéseivel szemben tehát az, hogy az elméleti filozófiában ma egyetlen álta­lánosan elfogadott és az összes fizikai jelen­ségeket felölelő magyarázat nincs, sőt számos elsőrendű fizikus szerint ilyen magyarázat egyáltalán nem is lehetséges. Még kevésbbé beszélhetünk tehát arról, hogy a biológiai, vagy lelki jelenségeket bármelyik fizikai s illetve chémiai tudomány keretébe beilleszthet­nénk s azok alaptörvényeiből levezetni tudnánk. Az energia megmaradásának törvénye egy­magában sokkal határozatlanabb, semhogy arra ily bonyolódott jelenségek és változások ma­gyarázatát felépíteni lehetne. Az energi-átala­­kúlás korlátozottsága, az ú. n. entrópia-tétel meg nemcsakhogy nem illeszthető be a modern filozófiai irányok világfelfogásába, hanem el­­utasíthatlan kényszerűséggel vezet egy az anya­gitól lényegesen külömbözö, rendező elvnek a felvételére. Azt a sajátságos jelenséget ugyanis, hogy az összes energianemek a hőbe és egymásba is teljesen átalakúlhatnak, ellenben a hő más energianemekbe csak korlátozott mértékben : a mechanika a statisztikai, vagyis átlagszámítás alkalmazásával a rendezetlen mozgás természe­téből, annak feltételezése mellett vezeti le. Az ekként magyarázott entrópia törvény szerint a változások annál hevesebbek és tartósabbak, minél nagyobb hömérsék-külömbségek állanak fenn s annál kisebbek, minél csekélyebb a temperatura-külömbség; azonos temperatura mellett pedig minden energia-átalakúlás, tehát minden élet, sőt az energetika szerint minden létezés is teljesen megszűnik. Nyilvánvaló, hogy e következtetések a szerves lényekre teljesen érvénytelenek, mert egyfelől a szervezetek azo­nos belső temperatura mellett élnek és működ­nek s ami még csodálatosabb, azok munkájá­nak hatásfoka a legjobb szerkesztésű gépeknél is kedvezőbb. Ennek a feltűnő és az elméleti fizika egyik kardinális tételével ellenmondásban levő jelen­ségnek egyedül elfogadható magyarázata az, hogy a szerves jelenségek nem tisztán rende­zetlen mozgásokból erednek, tehát nem vak­esetnek a szülöttei s hogy eszerint minden olyan magyarázat, amely ezt a kétségtelen tényt figyelmen kivül hagyja, nélkülözi a tudományos elmélet alapkellékét s ezért komolyan figyelembe nem vehető. Ha már az imént mondottak szerint a legalsóbb rendű szervezetek működése is kizárja a rendezetlenséget, még inkább áll ez az emberre s különösen annak lelki működésére nézve, ame­lyet puszta atommozgásokra, vagy fizikai és chémiai energiák átalakúlására visszavinni nem lehet. TEMPLOMI PRÉDIKÁCIÓK KÖZÖNSÉGES VASÁRNAPI ALKALMAKRA. IRTA CSÁKI ISTVÁN REF. LELKÉSZ. GYÁSZ- ÉS SIRBESZÉDEK. ^üünm □□□□□□□□üuucKi IRTA CSÁKI ISTVÁN REF. LELKÉSZ. I. KÖTET. 20 BESZÉD. 124 OLDAL. ÁRA 3 KOR. II. KÖTET. 27 BESZÉD. 104 OLDAL. ÁRA 2 KOR. KAPHATÓ KIS TIVADAR KÖNYVKERESKEDÉSÉBEN, PÁPA, FÖ-UTCA 21.-IK SZÁM.

Next

/
Oldalképek
Tartalom