Dunántúli Protestáns Lap, 1912 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1912-01-21 / 3. szám
3. szára. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 25. oldal. Tanító gyűlés Pápán. A Magyarországi Tanítóegyesületek Országos Szövetsége felhivására a pápai református egyházmegyei Tanítóegyesület 1912 január 12-én Pápán, Tóth Kálmán elnöklete alatt rendkívüli választmányi ülést tartott. — Ezen ülésen vita tárgyát képezte az 1912. évben megtartandó VII. egyetemes tanítói gyűlés munkaprogramm tervezete. Mely tervezetre a pápai ref. egyházmegyei tanítóegyesület választmánya a következő határozati véleménnyel válaszol. A tanítóság anyagi érdekeit érintő kérdések tárgyában változatlanul fenntartja 1911. évi julius 3-án Pápán tartott rendes közgyűlésének 5. jegyzőkönyvi számú határozatával egyhangúlag elfogadott kívánalmait. Mely kívánalmak változatlan fenntartása mellett kívánatosnak tartja továbbá, hogy az 1907. évi 27. t.-c. 2. §-ának azon intézkedése, hogy a több tanítós iskoláknál az iskolafenntartó-, a nőtlen tanító- és tanítónők lakását, illetőleg lakásbérét a törvénytől eltérőleg is rendezheti — hatályon kívül helyeztessék. Kívánjuk továbbá, hogy az 1907. évi 27. t.-c. 4. §-a oly irányban módosíttassák, hogy az érdemes felekezeti tanítók éppen úgy, mint az államiak, a Kir. Tanfelügyelő és a Közigazgatási Bizottság felterjesztésére kapják meg az igazgató címmel együtt a 200 koronás pótlékot. Végül kívánjuk, hogy az 1907. évi 26. t.-c. 4 §. úgy módosíttassák, hogy az állami iskolákhoz átlépő felekezeti, községi és társulati tanítóknak kivétel nélkül, összes szolgálati idejük beszámíttassék. Egyesületünknek az 1912. évben tartandó „egyetemes tanítógyülés“ tárgyalásaira felveendő tételek tárgyában összehívott rendkívüli választmányi ülése ez alkalommal is hangsúlyozza, hogy a tanítóság egyetemét az anyagi ellátás kérdéseinek csak oly irányú elintézése nyugtathatja meg ; ha a tanítók az iskola jellegére s helyére való tekintet nélkül teljesen egyenlő elbánásban részesülnek. S már előre tiltakoznunk kell oly fizetésrendezés ellen, mely a falusi tanítók javadalmát a városiakénál alacsonyabban állapítaná meg. Mert a falusi tanító helyzete általánosságban véve semmivel sem kedvezőbb, de több tekintetben nehezebb mint a városi tanítóké. Az „egyetemes tanítógyülés“ munkaprogramm tervezetének többi részére vonatkozólag a választmány kimondja, hogy mii dazideig, mig a tanítóságnak két legnagyobb, legégetőbb életkérdése: a tanítók javadalmazásának s nyugdíjazásának ügye kedvező módon, a mai viszonyoknak megfelelőleg elintézve nem lesz, addig semmiféle más tételek feltételébe s vitatásába nem bocsátkozik. Páhány János jegyző. Vallásos esték. A garamvezekényi ref. egyház ifjú lelkésze, Juhász József, igen szép missiót teljesít egyházában. A hét minden szerdáján vallásos Összejövetelt tart, csütörtökön pedig ismeretterjesztő felolvasásokat. A szép munkában buzgó lelkesedéssel áll a tevékeny lelkész mellett Tóth József tanító is, ki tanulságos előadásokban, szép énekek vezetésében neveli a közönséget. Az estélyek műsor számait egv-egy vidéki lelkész bevonásával szokták élénkíteni. E hó 3-án Birtha József lelkész tartott szép számú gyülekezet előtt tanulságos szabad előadást. Vajha követnék a hasznos építő munkálkodást vármegyénk összes papjai, tanítói, talán nem volna annyi bűn, és istentelenség a föld szinén. Szőlősgazdák figyelmébe!! Peronospora ellen biztos védekezést nyújt a „Forhin“, amely nem más, mint a sokszorta megjavított bordói keverék kész állapotban. A „Forhin“ jobb a bordói keveréknél, amelyet sokszorosan fölülmúl. A „Forhin egy remek összetételű rézgálic készítmény, mely a Peronpsporát biztosan irtja. A „Forhin“-nal bármily harmatnál és esős időben is lehet permetezni, mert erősen tapad, és az eső le nem mossa. Használata aránytalanul olcsóbb, mint bármely eddig ismert rézgálic-oldaté. Árjegyzéket ingyen és bérmentve küld a „Forhin“-gyár Budapest, VI., Váczi-ut 93. A Magyar Figyelő 2. száma magas szivonalu tartalommal jelent meg. Gróf Tisza István az osztrák szociáldemokrata munkás vezéreiről közöl cikket. Ezzel kapcsolatban sürgeti az ipari munkásosztály minél nagyobb autonómiáját és azt a politikát, mely az ipari munkásoknak saját kérdésüknek intézkedésében döntő szempontot adna. Báró Roszner Ervin folytatja tanulmányát az általános választói jogról Franeziországban. Wlassics Gyula az 1867 : XII. t.-c. jogi természetéről közöl tanulmányt. Palágyi Menyhért Malthus szelleméről értekezik. Adorján Andor: Utazások Magyarországon a XIX. század első felében címen ezúttal az 1820. esztendőnek társadalompolitikai, irodalom-művészi és más viszonyairól közöl rendkívül érdekes adatokat. A szépirodalmi részben Bállá Ignác szép novelláját találjuk. A Feljegyzések rovat a rendesnél is gazdagabb. A számos elmés és harcias cikkecske között hihetőleg sokakat fog érdekelni Kemény Simonnak Irodalompolitika cimü feljegyzése. Előfizetési ára negyedévre 6 kor. Kiadóhivatal Budapest, VI., Andrásy-ut 10. — Pápa, 1911. Nyomatott a főiskolai könyvnyomda betűivel. — Ha „FÖRHIN“-nal permetez, szőr Kevesebb a gond, -szór |L Kevesebb a munka, ■szór Kevesebb, amunKabér! mert a „FORHIN“ a zz sokszorta megjavított zz BORDÓI KEVERÉK kész állapotban! Nagyon erősen tapad a nedves levélre isi Bármily harmatnál permetezhet vele! Semmi üledéke nincs! Számtalan elismerő nyilatkozat! Kérjen ingyen és bórmentve j leírást a F A D III JJ-guártól Budapest, f U1!! II1 It VI., Váczi-űt 93. ♦ ft
