Dunántúli Protestáns Lap, 1912 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1912-07-28 / 30. szám
260. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1912. Vasárnap este nyilvános előadásokat rendezünk különféle tárgyakról (tudományos, missziói etc.). Minden előadás végén rövid istenitisztelet van. Az egyesület minden alcsoportja köteles rendezni egy-egy estélyt (zene, játék) a hónap első vasárnapján. Az egyesület élén egy bizottság áll, melynek feladata irányítani és adminisztrálni az egyesületet. Egy fizetett titkár, aki mellett egy segédtitkár dolgozik, foglalkozik a munka rendezésével és képviseli az egyesületet a nyilvánosság előtt. Hónaponkint 2200 példánybbn az összejövetelek programmját tartalmazó havi értesítő jelenik meg, mely minden tagnak megküldetik. Az évi pudget 17000 frank, mely összeg gyűjtésekből, önkéntes adományokból és tagsági díjakból fedeződik. íme néhány adat a genfi ifj. kér. egyesületre vonatkozólag. Kétség kívül mondani fogják, hogy a genfi ifjak nagy privilégiumot élveznek. Ez igaz. Nagyszerű eszközünk van az ifjúság megnyerésére, de egy dolog mégis gyakran hiányzik : a hódító szellem, ami nélkül egyesületünk annak a veszedelemnek van kitéve, hogy gép lesz motor nélkül, vagy motor mozgató erők nélkül. Imádkozunk önökért, kedves barátaim, hogy egyesületeink virágozzanak országuk minden részében, de ne felejtkezzenek meg mi rólunk sem és imádkozzanak érettünk, hogy a genfi ifjak méltók legyenek őseikhez, méltók a reformációhoz és méltók Jézushoz, ki egyedüli szerzője minden egyéni és társadalmi újításnak. D. Durand. Ez a levél vázlatosan bár, de hűen feltünteti a genfi ifj. kér. egyesület munkásságát. Nagyszerű, hatalmas munka ez. A társadalmi életre, a társadalmi felfogásra való hatása megbecsülhetetlen. Mi ezeket az eszközöket még nem teremthetjük meg városainkban sem az egyesületek kezdetlegessége, az érthetetlen közönyösség vagy lekicsinylés miatt. De bátorság ! Itt is küzdöttek, itt is szegények, voltak kezdetben, mint mi, itt is csak félszázad kitartó tevékenysége tette uralkodóvá az egyesületet az ifjúság fölött. Félszázad múlva nekünk is lenni fog több ily egyesületünk, — csak a mozgató erőt kell bevinni abba a hatalmas gépezetbe, a magyar ifjúságba. — Folytatása következik. — Vass Vince. Egyházmegyei közgyűlés. A barsi egyházmegye julius 4. és 5-én tartotta évi rendes közgyűlését a bírósági gyűléssel kapcsolatosan Léván, az egyházmegye kiváló vezetősége, Patay Károly esperes és Kovács Sebestény Endre gondnok elnöklete alatt. Hogy a 46 pontból álló közgyűlési, valamint a 9 pontból álló birósági tárgysorozat a maga teljes egészében oly szépen letárgyaltatott, — az a tanácsbirák, a jegyzői kar s az előadók kiválósága mellett mindenesetre az említett vezetők páratlan buzgalmát és fáradságot nem ismerő tevékenységét dicséri. Az egyházak lelkészei, tanítói, valamint képviselői is úgyszólván teljes számban jelen voltak és figyelemmel kisérték a tárgyalások lefolyását, melyeknek főbb pontjait a következőkben ismertetjük. A 37. dicséret első versének eléneklése után esperes buzgó imája következett, melynek hangja mellett lelkünk a mindennapiság zajából kijőve, a mennyei hajlékok felé emelkedett. Majd egyházmegyei gondnok a megjelentek szives köszöntése mellett megnyitja a gyűlést. Gzeglédy Sándor tanácsbiró napirend előtt szót kér és szóvá teszi Tóth Istvánnak, a bars megyei ref. tanítóegyesület elnökének azon megnyitó beszédét, melyet nevezett a múlt hó 12-én tartott tanítóegyesületi közgyűlésen mondott. Szóvá teszi pedig azért, mert abban a beszédben elnök a papságot támadja, az istenségről pedig, mint a keresztyénség sarkalatos alapigazságáról, kicsinylőleg nyilatkozik. Szóló tanácsbiró felhívja az egyházm. elnökséget: vájjon van-e tudomása e dologról és tett-e erre vonatkozólag valami intézkedést ? Esperes-elnök szavai után többen hozzászólnak a dologhoz, erős vita keletkezik; Szabó S. Zsigmond bajkai lelkész fegyelmit kér Tóth István tan. egy. elnök ellen, Végh István tanító-képviselő pedig arra kéri a közgyűlést, hogy ne Ítéljen Tóth István felett, azt majd a Tanítóegyesület érdemlegesen el fogja bírálni. A közgyűlés már napirendre is tért e dolog felett, azonban az esperesi jelentéssel kapcsolatosan ismét felvetődött ez az ügy, melynek hoszszas szóharc után az lett az eredménye, hogy újból napirendre tértek felette, mit azonban Bihary Kálmán főjegyző megfellebbezett. Kis Gyula megválasztott tanácsbiró hivatalos esküt tett. Bacsa Lajos építészeti b. tag lemondását a közgyűlés elfogadván, helyére Juhász József választatott. Ezek után került a sor az esperesi jelentésre, melyet a főjegyző ismertetett. A nagy gonddal és körültekintéssel megalkotott esperesi jelentés általánosságban elfogadtatott és részleteire a közgyűlés meghozta a maga határozatait. A missziói bizottság ugyanis azzal a javaslattal járult az egyházm. közgyűlés elé, hogy Zsarnocza központtal egy missziói egyház szerveztessék a köröskörül lakó hívek lelki gondozása céljából. A közgyűlés Alapíttatott 1864-ben. A. vidék legrégibb és legnagyobb cipőüzlete AJapíttatott 1834-ben Manheim Ármin, ezelőtt Altstädter J. cipőraktára Pápa, Kossuth L. utca, hol mérték szerint, vagy egy beküldött minta-cipő után nemcsak divatos és szép, de főleg tartós és jól álló cipőket lehet kapni. — Beteg és szenvedő lábakra (orthopäd-munka) kiváló gondot fordít. Vadászoknak különös figyelmébe ajánlja garantált vízmentes vadászcipőit és csizmáit. .... "Üzletemet ugyanezen utcában, a postapalotával szemben épült házba helyeztem át.
