Dunántúli Protestáns Lap, 1912 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1912-06-02 / 22. szám
22. szám. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 193. oldal. ségtelen korlát. Meg kell hatályát szüntetni, minélelöbb, annál bölcsebben és jobban leszen. Tapasztalati tények bizonyítják, hogy minél inkább igyekeztek a két egyházat külsőképen egvbefüzni, valójában annál inkább eltávolodtak egymástól a lelkek. Ma már arról kell gondolkozni — azt hiszem az Evangélikus Örálló szerint is — hogy miként lehet a protestáns szót a nyelvhasználatból kiküszöbölni. Nem is tartóztatom meg magamat nyilvánítani, hogy nekem sem tetszik az a szó. A prot. irodalmi társaság is csak kárát válj a annak, hogy nem református irodalmi társaság ! Még az a közösbizottság is mozgékonyabb volna, ha nem bizottság volna, hanem a nagy lelkek találkozása ! így. Ide vezet az Evangélikus Örálló. Meg kell válni egészen egymástól. Csak minél előbb. Igazán nem is bírom átlátni, hogy miként tudják egyházam vezéregyéniségei megegyeztetni autonómiánk szellemével azt a közösügyes bíráskodást. Van már nekünk közösügyes állapotunk más téren; nem szabad azt átplántálni egyházi életünk mezejére. A másiknak mindig kárát vallotta a magyar; ennek mi leszünk elgázoltjai, mert ha csak védeni próbáljuk is magunkat, az Evangélikus Örálló szeretetlenségröl, kapzsiságról s más egyébről szóló vádjai szerető szertelenséggel ismétlődnek s az alantabb álló bárány által zavart vizet magunknak kell meginnunk. Prédikátor. Egy rövid hirecske. A „Pesti Hírlap“ május 18-iki számának „Törvénykezés“ rovatában olvasható az alábbi kis hirecske: „Békétlenkedés portómentesen. Még soproni tanfelügyelü korában megbontotta dr. Pacséri Károly tanfelügyelő az általános tanítóegyesület belbékéjét azzal, hogy levelet intézett a vármegye kath. lelkészeihez és hitoktatóihoz, amelyben a másvallásuak ellen való agitációra hívta fel őket. A leveleket hivatalból, portó - mentesen adta fel a tanfelügyelő, amiért a pénzügyigazgatóság postailleték ellen való kihágásért megindította ellene az eljárást. A soproni törvényszék 250 korona pénzbírsággal sújtotta, ami ellen a tanfelügyelő fellebbezéssel élt. A királyi tábla most jóváhagyta az ítéletet, mert beigazoltnak látta, hogy a tanfelügyelő hivatalból, portómentes jelzéssel küldte el azokat a leveleket, amelyek miatt a miniszter elhelyezte Sopronból“. Ezen ítéletet olvasva, nem tudok belenyugodni. Mert 250 korona pénzbirságot sokalok az illetékért, a „másvallásuak ellen való agitációra felhívásért“ keveslem az áthelyezést. Az ítélet első részével nem foglalkozom, mert hisz az nem tartozik rám, de már ami az áthelyezést illeti, ez annyival inkább érdekel, mert nevezett úr, akit csak e téren van szerencsém ismerni, Esztergomba lett áthelyezve s én is Esztergom vármegyének vagyok egyik szerény lakosa s többek között az dunamocsi ref. iskolának iskolaszéki elnöke. S így könnyen érthető, miért érdekel engem annyira az a hirecske. Kilenc éve vagyok Esztergom vármegyében, de sem a hivatalok, sem az úri osztály részéről soha nem tapasztaltam, hogy református voltom miatt akár mellőztek, akár lenéztek volna, sőt a legnagyobb előzékenységről győződtem meg minden részről. Már most azt nem tudom megérteni, miért épen Esztergom megyébe helyeztetett dr. Pacséri Károly tanfelügyelő úr, hogy itt is „békétlenkedjék portómentesen“, hogy azt a viszonyt, amely eddig közöttünk fenn áll, megzavarja, vagy talán tanítóinkat, akik anyagi helyzetük miatt úgy is elég megpróbáltatásnak vannak kitéve, még vallásuk miatt is megpróbáltatásnak tegye ki ? ! Azt gondolom a XX. század felvilágosult liberális szellemébe az sehogy sem illeszthető be ! De nem is volna szabad senkinek, még kevésbbé egy tanfelügyelőnek, — akinek a népnevelés ügye hazafias és vallásos irányban fejlesztése a magasztos feladata — portómentesen békétlenkedni. Mert igazán portómentes békétlenkedés az, hacsak áthelyeztetéssel lett sújtva. Úgy tudom, hogy Esztergom vármegyének tanítói kara a legjobb egyetértésben él magasztos hivatásának s nem ismerek egyet sem, aki vallási dolgok miatt ezen magasztos hivatásáról megfelejtkeznék. Micsoda furcsa állapotok lennének itt, ha valakinek ezt a jó egyetértést, ezt a jó békességet sikerülne megzavarni, Uj könyv! Jítost jelent meg J{is Jivadar könyvkiadónál Jpápán, fő-utca 21. sz. jíobertson frigyes Vilmos: Sgyházi beszédei. = fordította Gzeglédg Sándor. — Jlra fűzve 6 korona, vászonkötésben 7*50 korona. =
