Dunántúli Protestáns Lap, 1912 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1912-05-05 / 18. szám
156. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1912. Svájc nem ismer felekezeti iskolát, a nevelő-intézetek valamennyien az államéi, így a gyermekek és ifjak vallási nevelését az egyházak kénytelenek teljesíteni. A népiskolai tanterv egy-egy osztálynak hetenként csak egy órát enged a vallástanításra, ezt persze a lelkészek látják el, de ezenkívül külön is kötelesek foglalkozni még heti 2—2 órán a gyermekekkel a konzisztorium rendeletéből. így csak a népiskolában 18 órája van hetenként minden lelkésznek, falun épp úgy mint városon. És ez lelkész! teendő minden külön fizetés nélkül. A középiskolai tanulók vallásos nevelése is természetesen a lelkészek teendője, amely teendőt Genf városában akként osztják fel maguk között, hogy a gimnáziumban (a Kálvin alapította „Collégé“ ) s a vele kapcsolatos ipariskolában 5, a felsőbb leányiskolában 3, a háztartási iskolában egy lelkész tanít, mig a többi 16 lelkész a város elemi- és ismétlőiskoláit látja el. így aztán a vallástanítás kezdettől végig szakemberek kezébe van letéve s az ifjúság megszokja a lelkésszel való állandó összeköttetési, úgy nő fel. Egy segédlelkész a kórházban, egy meg a fogházban foglalkozik állandóan. A lelkészeknek csak a vidéken van parokhiális lakásuk, Genf városában maga bérel magának, de köteles abban a városrészben lakni, amelynek parokhiális körében szolgál s hetenként két napot kijelölni, amikor fogadja lakásán a tanácsért hozzáfordulókat. Fontos és sokszor nehéz munka esik a lelkészekre a belmisszió egyéb ágaiban is. így rendesen ő a lelke azoknak a bizottságoknak, amelyek a jótékonysági, toborzási s az istentiszteleti ügyeket kezelik. A konzisztorium éppen ezen bizottsági működésével fejt ki nagy tevékenységet. Kilenc ilyen bizottság van, u. m. 1. parokhiális vagyon-kezelő, 2. külföldi egyházakkal levelező, 3. vallástanítási, 4. pénzügyi, 5. egyház-védelmi, 6. ének-ügyi, 7. orgona-ügyi, 8. toborzási és 9. istentiszteleti. Aztán minden lelkész vezetése alatt áll egy diakonusi testület egy pár taggal (köztük nők is), amelynek munkájából persze az övé az oroszlánrész. Vegyük még ehhez a vasárnapi iskolák, ifjúsági egyesületek, kék-kereszt egylet és egyéb intézmények munkáját, valóban megérdemeltnek kell tartanunk azt az 5000 frankot, amelyet mint fizetést kap egy Genf városi lelkész (lakáspénz nincs!), vagy azt a 4000 frankot, amennyit húz évenként a parokhiális lakással is ellátott vidéki lelkész a genfi kantonban. E fizetést a központi pénztár teljesíti, tehát a lelkész a maga híveivel semmiféle anyagi összeköttetésben nem áll, a stóla is ismeretlen fogalom náluk. Ez is bölcs dolog, méltó a megszivlelésre. A központi pénztár tehát csak a rendes lelkészek fizetésére évenként 200 ezer frankot ad ki. Hát még a templomok fenntartására, kántorok fizelése, kezelési költségek s egyéb dolgok mennyire felszöktetik ezt a kiadást! S ez mind az egyháztagok önkéntes adományából folyik össze; kivetett egyházi adó ismeretlen valami Genfben. És érdekes, hogy amióta az állam levette az egyházról gondozó kezét, azóta nemcsak a meglevő lelkészi állomásokat fenn tudják tartani, hanem újakat is szerveztek. A hit ereje ez, amely így megdicsőül az önkéntes áldozatokban. A lelkészi teendőkhöz tartozik az is, hogy a lelkészek egyesülete minden két hétben (a speratio előtt minden hónapban) gyűlést tart, amelyen úgy a tudomány, mint az élet által felvetett kérdéseket, azokkal szemben teendőiket beszélik meg. Ezek a gyűlések a mi lelkészi értekezleteinknek felelnek meg, de gyakoriságuknál fogva nagyon természetesen közelebb simulnak az élethez mint a mi sokszor csak akadémikus jellegű értekezleteink. — Vége következik. — Lie. Rácz Kálmán. Egyetemes konventünk ülései. — Folytatás. — Igen fontos tárgya volt a konventi ülésnek a debreczeni egyetem ügye. A javaslathoz elsőnek György Endre szólt hozzá, aki bocsánatot kért, hogy részletesen fejti ki álláspontját, amelynél megmarad, dacára azon nagy tiszteletnek, amelyet érez az egyetem ügyében történt tárgyalást vezetett férfiak iránt, és kéri a javaslat elvetését. Mellőzni akar minden feleslegeset, elsősorban kijelenti, hogy a részletek megoldása szerinte is helyes, azokat elfogadja, sőt azoknál több beleszólást engedni egy állami egyetem dolgában a felekezetnek nem is volna hajlandó, sem állami, sőt a quod uni aequm, alteri justum elmélet alapján felekezeti szempontból sem. A kérdés lényege az, mik a károk és mik az előnyök. Kár a debreczeni főiskola átadásán kívül a jogi akadémiák elsorvadása. Ö nem tartja kívánatosnak a felekezeti egyetemet az egyház szempontjából sem. Azt a politikát tehát, amely felekezeti Alapittatott 1804-ben. .A vidék legrégibb és legnagyobb cipőüzlete Alapíthatott lS04-ben Manheim Ármin, ezelőtt Altstädter J. cipőraktára Pápa, Kossuth L. utca, hol mérték szerint, vagy egy beküldött minta-cipő után nemcsak divatos és szép, de főleg tartós és jól álló cipőket lehet kapni. — Beteg és szenvedő lábakra (orthopäd-munka) kiváló gondot fordít. ~ Vadászoknak különös figyelmébe ajánlja garantált vízmentes vadászcipöit és csizmáit. •— Üzletemet ugyanezen utcában, a postapalotával szemben épült házba helyeztem át.
