Dunántúli Protestáns Lap, 1912 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1912-04-28 / 17. szám
17. szám, DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. Dr. Benedek Zsolt egyes nyugdíjügyi kérvények ügyében tett jesentést. Dr. Baksa Lajos az egyetemes adóalap végrehajtó bizottság jelentését terjesztette elő és javaslatokat tett az egyes egyházközségek adócsökkentési segélyeire vonatkozólag, amelyet a konvent elfogadott. A végre hajtási novella folytán az egyházi adóknál mutatkozó ősök kenés kérdésénél György Endre aggodalmát fejezte ki arra nézve, hogy ha e címen az adócsökkentési segélyek felemelését íogják kérhetni az egyházközségek, úgy az adóalap végrehajtó bizottságának rendelkezésére bocsátott összeg nem lesz elegendő. Épp ezért felvilá gosítást kér, Boer Elek éppen a segélyek reális alapon való megállapíthatása érdekében indokoltnak tartja az adósegély felemelését ott, ahol a végrehajtás teljes szigorral megkisértetett, de kielégítési alap hiányában eredménnyel nem járt. Gróf Tisza lotván az adóalap végrehajtó bizottságának elnöke behatóan ismertetve a helyzetet, előadta, hogy az adóalap jlenlegi 2,170.000 koronás szükségletével szemben csak mintegy 2,100,000 korona áll rendelkezésre és a felmerülhető újabb segélyekre itt is tetemes összegre lehet szükség. Nagyon vigyázni kell tehát a végrehajtási novella hatásaként jelentkező egyházi adócsökkenés pótlásával és csak ott kellene ezt alkalmazni, ahol a behajtás teljes szigorral megkisértetett, de eredményre nem vezetett és ahol az ennek folytán előálló adócsökkenés állandó természetű. A konvent ily értelemben határozott és ugyancsak gr. Tisza István felvilágosítása folytán kimondotta azt is, hogy a tandíjkárpótlás ügyében tárgyalásokat folytat a kormánnyal abban az irányban, hogy ezt a kérdést egy nagyobb átalány összeg utalványozásával oldja meg. Ha ez nem vezetne eredményre, csak a négy millió koronás államsegély felemelésével lehet a kérdést megoldani. A parokhiális könyvtári bizottság jelentését dr. Antal Géza előadó ismertette. Az Egyházi Könyvtár cimii vállalatban a múlt évben dr. Erdős József Új szöveuégi bevezetése jelent meg, az idén pedig dr. Pruzsin8zky Pál Kálvin életének második kötete és Kálvin kisebb műveinek magyar fordítása fog megjelenni A Belmissziói kézi könyvtárra meghirdetett pályázat eredményes volt. Hét munka pályázott a jutalomra, amelyek közül a bizottság négyet tartott jutáimazandónak. Az első díjat dr. Ravasz László kolozsvári theol. tanár, a másodikat pedig Forgách Gyula péczeli lelkész nyerte el. A bizottság mind a két munkát kiadja. Egyházi élet Genfben. Kétségbevonhatatlan igazság, hogy mások megismerése adja kezünkbe az önismeret kulcsát, valamint hogy más viszonyok tanulmányozása által jöhetünk rá a mi hiányaink megismerésére. Ezért csak haladását szolgálja az, aki idegenben jár nyitott szemmel. Az egyházkerület bőkezűsége megadta nekem 147. oldal. azt a hálával fogadott lehetőséget, hogy a nyár folyamán két hónapot tölthettem Genfben s bepillanthattam abba a kitünően szervezett és nagy buzgósággal folytatott keresztyén tevékenységbe, amelyet a testvér genfi egyház kifejt. Amit láttam, hallottam, tanultam, kész szívvel tárom igen tisztelt lelkésztársaim elé abban a hitben, hogy használok vele szeretett egyházamnak s benne a keresztyén munka iránt való érzék erősödésének. Mert munkát, fürge életpezsgést láttam a Kálvin városában. A nemzeti protestáns egyház a hivatalos államtól 1907-ben elszakítva, egyedül magára, a saját erejére utalva a lét és nemlét felett való hamleti töprengés helyett az eke szarvára tette kezét és a forrongó eszmék zűrzavarában a rég kipróbált evang. szellemmel mint tisztító tűz jár elől s megragadva a kivezető fonalat, ősi hivatásához híven a Krisztust igyekszik úrrá tenni a genfi társadalom felett. Dicső hivatásának tudatától lelkesülten, szinte lázas tevékenységgel veti meg alapját a mai genfi egyház annak a felvirágzásnak, amely hivatva lesz más nemzetek egyházi életének is mintát szolgáltatni, mint a Kálvin idejében. Mi félünk az egyház és állam szétválasztásától, a genfi egyház épp e szétválasztás óta lett egységessé és dolgozik igazán felszabadult két kézzel a nagy munkán. Az állam kötelékéből kiszabadult s önállóságra kényszerített egyház első teendője az alkotmány megállapítása volt. A népszavazás által is elfogadott egyházalkotmányt magyar fordításban is megismertette a Lelkészegyesület cimü lapban dr. Kováts István, így felmentve érzem magamat az azzal való foglalkozástól; csak két vezéreszmét emelek ki: egyik az, hogy lelkészi előjogokat e szervezet nem ismer, kormányzó testületéiben inkább foglalkoztatja a világiakat (a konzisztórium 40 tagja közül csupán 9 a lelkész, elnök mindig világi, a helyi egyháztanács tagjaiul meg sem választható, a lelkész azt nem vezeti, de ott megjelenhet és a tanácskozásban résztvehet); a másik a hitvallási kérdésekkel szemben teljes szabadelvüség. Míg nálunk a XVI. század hitnézetét kifejező konfessziók árnyékában keresnek igen sokan menedéket a baladó korszellem viharai elől s a konfesszionálizmus lenge fátyolával takargatják az egyházi élet fogyatékosságának bántó meztelenségét: a mi genfi testvéreink nem kötik mega theolőgiai kutatást sem a Kálvin Kátéjához, sem a Heidelbergi Kátéhoz vagy a Helvét Hitvalláshoz. Alapelvül kinyilatkoztatják, hogy: „A genfi nemzeti prot. egyház egyedüli fejéül Jézus Krisztust, az embe-Ifj. Stern Lipót Pápa j Kossuth-Laj os-utca 25. sz. Mindennemű kézimunka-, hímzést előnyomda-, rövidáru-, csipke-, szalag- és divatcikkek raktára. — Elvállal mindenféle templomi arany-, ezüst- s selyem díszmunkát, valamint fehér himzésekel és kelengyék elkészítését. — Lelkiismeretes kiszolgálás!
