Dunántúli Protestáns Lap, 1912 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1912-01-14 / 2. szám
12. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1912. felosztás elvét elfogadta, helyeselte. Mégis, midőn 1908. szeptemberi jegyzőkönyve 21. pontja alatt (31. lap) Pathay Károly barsi esperes e tekintetben konkrét javaslatot terjesztett elő, a kerületi közgyűlés cserbehagyja a helyesnek Ítélt alapot s ,,az indítványt hozzászólás végett leteszi az egyházmegyékhez véleményezés céljából“. ügy tűnik fei, mintha a kerület e „letétel“ által kibúvót keresett volna az elvi obligó alól. Meg is találta, amit keresett. 1909. októberi jegyzőkönyve 148. pontja alatt (171. lap) az egyházmegyék többségének (Drégelypalánk, Komárom, Mezöföld, Őrség, Tata) véleménye alapján módjában lett kimondani az eddigi gyakorlat fenntartását. Tény, hogy kerületünk fontosabb ügyeket is elmulasztott letenni az egyházmegyékhez. Tény, hogy a többséget adó 5 egység 162, s a kisebbségben maradt 4 egység 214 anya-, leány- és missió egyházközséget képviselt. A viszonyok azóta is nagyot változtak. A rendes egyházi adó egyenlősítése megszüntette azon elvet, hogy aki többet ad, többet kell kapnia. Ma már akár az esperes egyházának költségvetésébe be lehet állítani az egész egyházmegye egyházkormányzati terhét. Ahhoz kapna adósegélyt. A konventi gyakorlat sem lehet irányadó. A kerületek lélekszáma százezrekre megy s a nagy összegnek 5 felé, ez alapon elosztásában nincs meg egészen az a kiáltó ellentét, mely e felosztási mód következetes keresztül vitele mellett a végeken támad. Pl. a mezöföldi egyházmegyében van 39 anya- és leányegyházközség 37 ezer lélekkel; a veszprémiben 41 anya- és leányegyházközség 20 ezer lélekkel. Amabban egy egyházközségre esik 950 lélek. Emebben 500 lélek. Majdnem felényi! És mégis az erősebb kap majdnem kétannyi segélyösszeget, mint a gyengébb. Mindezek arra a meggyőződésre vezetnek, hogy a segély felosztásnak jelen módja mellett az államsegély s Baldácsi-alap eredeti intenciójától messze eltávozunk s erről, mint hibás alapról át kell térnünk az anya-, leány- és missiói egyházak arányszáma szerinti felosztásra. Ugyanezen elv szerint osztható fel igazságosan a közigazgatási államsegély is. A közigazgatási szükséglet első felszámítása az 1901. szeptemberi jegyzőköny 140. pontja alatt van. Fel vannak ott sorolva az egyházhatósági funkcionáriusok a püspöktől az egyházmegyei tanácsbirákig és képviselőkig. Bár egy alább citálandó jegyzőkönyvi pont szerint az egyházi közigazgatás gerince az esperesi kar, ez a felszámítás kiterjedt az egyházm. jegyzők, pénztárnokok, számvevők tiszteletdíjára is. Ezt kérem figyelemmel kisérni! Az Összes szükséglet 53.500 koronával jegyeztetett. Az igények minimumra redukáltattak, ami nem volt helyes. Például a püspöki tiszteletdíj tízezer koronában irányíttatott elő és 10 évvel később a kerület magát érezte megtisztelve, hogy e tiszteletdíjat tizenkettőezerre emelhette, megfelelő segély nélkül is utalványozhatta. 1905-ben kapta kerületünk az első közigazgatási segélyt. Hogy ez mily összegű volt, azt nem tudtam a jegyzőkönyvekből kifürkészni. Egy 48.763 koronás tételről van szó a közigazgatási segély felosztását tartalmazó 1905. szept. jegyzököny 74. pontja alatt. Előirányozva közig, cimen 8000 kor. volt; összes államsegély pedig 27.200 kor. Ezekből sem tudom meg, hogy a 48 ezerből mennyi is volt a közigazgatási. Elég az hozzá, hogy e szép összegből adatott a 9. esperesnek az 1901. évi előirányzat 50 °/o‘ául 5750 kor., 4. kerületi aljegyzőnek 1000 kor., főjegyzőnek 400 kor., püspöki tiszt, díjra 2600 kor., közigazgatásra adatott tehát 9750 korona. A többi a szegényegyházak segélyezésére utalt 18.000 koronán kivüí szétforgácsolódott. A felosztás nagyjában itt is a lélekszámnak felel meg. Ez ellen felir Bars (1906. szept. 13. jkv. p.) mire a gondnoki kar uj javaslattételre utasíttatik. E jelentés nem tétetett meg. 1907. ápr. jkv. 31. pontja alatt egy, a közigazgatási államsegély felosztására javaslatot készítő bizottság küldetik ki. 1907. szept. jkv. 17, pontja alatt hiába zörget ismét Bars az aránykulcs megváltoztatása érdekében, ez a bizottság a felosztott összeget sorsának átengedve, a konventtöl jövő s 1908. szept. jkv. 178. pontja alatt közigazgatási célokra közpénztárba utal 27.000 K-t, mivel u. a. jkv. 180. pontja szerint e segély felhasználására a konvent szabad kezet adott, leköti a lelkészek A pápai református főiskolai nyomdában most készül, Kis Tivadar kiadásában megjelenő, -........ ROBERTSON FRIGYES VILMOS nagynevű egyházi szónoknak -40 !ggkiválóbb egyházi beszéde. Magyar nyelvre fordította Ceglédi Sándor theol. magántanár, a Kálvin müvek fordítója. A mű nagy 8-rétben 23 iv terjedelmű. Kivételes előfizetési ára azoknak akik már most Kis Tivadar kiadónál Pápa, Fő-utca 21-ik szám megrendelik, fűzve 5 kor., vászonkötésben 6 kor., félbőrkötésben 7 kor. Megjelenés után a mű ára 207o-al drágább lesz.
